1914 nyarán kitört a világháború. Az FTC csapatát Nagyváradon érte a mozgósítási parancs. Rumbold és Bródy azonnal hazajött és másnap a pályaudvaron már egyenruhában várták a csapatot, akik közül még nyolcan vonultak be katonának. Mivel így volt ezzel a többi csapat is a az MLSZ a bajnokságot szüneteltette.

A háború azonban nem csak a csatatéren tört ki, hanem az itthon maradottak között a futballban is. Az FTC, illetve az MTK köré csoportosult csapatok vívták elvi és anyagi vonatkozású belharcukat.

Az FTC és a hozzá csatlakozott egyesületek jótékonysági célú háborús körmérkőzés-sorozatot hirdettek, ahol a győztes részére Auguszta főhercegnő egy serleget ajánlott fel. Az Auguszta-serleg a MÁV Gépgyárban készült, egyetlen darab 80 kg-os kovácsolt acélból esztergálva. Az acél sporttrófeát a fegyvergyár kemencéjében barnásfekete lakkal bezománcozták, mert ez a szín a puskacső színe. Ez is a háborús időket jelképezte.

A történeti hűség kedvéért megjegyezzük, hogy a rivális MTK és a hozzá csatlakozott egyesületek ugyanekkor a Hungária Serlegért küzdöttek.

Természetes, hogy mi az „Auguszta Vasserleg” mérkőzéseit idézzük, amelyet utóbb nem hivatalos bajnokságként jelöltek az évkönyvekben.

A sorozatnak, mint minden résztvevő csapat, nagyon tartalékosan vágott neki az FTC, de az utánpótlás ilyen körülmények között is helytállt. Kommentár nélkül az elért eredmények, amelyekből az is kiderül, hogy mely csapatok tömörültek az FTC köré:

FTC – „33” FC 2:0
FTC – BAK 6:0
FTC – III.kerület 1:0
FTC – BEAC 4:0
FTC – BTC 2:0
FTC – TTC 5:1
FTC – MÁV Gépgyár 7:0
FTC – MAC 5:0
FTC – Kispest 7:0
FTC – UTE 6:0
FTC – ETC 18:0

Végeredmény: 1. FTC 11 11 – – 63 : 1 22

Parádés sorozat. 11 meccs pontveszteség nélkül, mindössze 1 kapott góllal. A kapusunk Fritz Alajos volt. Egy másik eredmény, az ETC elleni 18:0 is abszolút rekord: az FTC legnagyobb hazai díjmérkőzés-győzelme.

1915 elején az MLSZ hatalmas erőfeszítések árán összebékítette az FTC és az MTK együttesét, immár együtt indultak a bajnokságpótló sorozatokban. Ebben az évben ugyanis kettő is volt, az egyik tavasszal, ami amatőr ligabajnokság, a másik ősszel, ami hadikupa néven vonult be a sporttörténelembe.

A tavasz amatőr ligabajnokság élmezőnye az alábbi lett:

1. FTC 13 11 2 – 62:7 24
2. MTK 13 11 1 1 66:9 23
3. BTC 13 8 1 4 39:14 17

Újabb veretlenül megnyert „nem hivatalos” bajnoki cím.

Húsvétkor újra megrendezték a Húsvéti-serleg minitornát, amelyet az MTK nyert meg ellenünk. Egy érdekes pillanat miatt azonban érdemes elidőzni itt is. Ez volt az első alkalom, hogy az üzleti élelmesség kihasználta a futball népszerűségét, az első reklám megjelenése. Egy Üllői úti divatáru kereskedő ilyen plakátot készíttetett a mérkőzésre:

Mélyen Tisztelt Közönség
Figyelni Tessék Cikkeimet

Az 1915. őszi hadikupa élmezőnye:
1. MTK 11 10 – 1 57:11 20
2. Törekvés 11 8 1 2 30:11 17
3. FTC 11 8 1 2 38:14 17

Abban az időben még gólarányt számoltak a gólkülönbség helyett, ez döntött a Törekvés javára a 2. helyen.

Ez az ősz azonban más miatt emlékezetes a Fradi történelmében. A háború csapásai mellett egy sportbeli csapás is és érte az egyesületet, amely szinte alapjaiban rendítette meg: november elején kirobbant a „Schlosser-ügy”. A ferencvárosi szurkolóktól körülrajongott Slózi átigazolását kérte az örök ellenfélhez, az MTK-hoz. Olyan horderejű esemény volt ez, hogy az akkori újságok a háborús hírek mellett főcímben hozták „Schlosser Imre az MTK-ban!„. Az FTC vezetői profizmussal vádolták az MTK-t és Schlossert. Ez abban az időben a legsúlyosabb sportbeli vád volt, mert az MLSZ a lehető legszigorúbban őrködött a tiszta amatőrizmuson. Pénz? Vagy csak a Schlosser által emlegetett személyes sérelmek és „tiszteletjegy-probléma” volt-e az igazi ok?

Weisz István, az FTC pályaigazgatója erről ezt nyilatkozta: „Elképzelhető-e, hogy az a pár darab jegy szerepet játszott akár az FTC pénztárában, akár egyebütt? Aki menni akar, azt nem lehet visszatartani.”

A másik oldal, Brüll Alfréd, az MTK elnöke pedig így szólott: „A sportsajtó állandó követelésének eredményeképpen végre a válogatóbizottság az osztrákok elleni csapatot úgy állította össze, ahogy az egész közvélemény követelte: Schaffernak és Schlossernak egymás mellett a helye. Az események, a 6:2-es győzelem meggyőzte az eddig kétkedő közönséget.”

És sajnos meggyőzte Schlosser Imrét is.

Az MLSZ az FTC által benyújtott vádat kivizsgálta, majd az MTK-t és Schlossert is felmentette a profizmus vádja alól és véglegesítette az átigazolást.

Mindez a két csapat között éppen csak elsimult ellentéteket a végletekig kiélezte. A „Slózi-ügy” sok idősebb szurkolóban még ma is indulatokat gerjeszt, nem is a közvetlen érintettség miatt, sokkal inkább, mert ennek az ügynek a fradista megítélése is apáról-fiúra szállt.

Az 1914 őszétől 1915 végéig (a hivatalos bajnokság szüneteltetése alatt) játszott díjmérkőzések összesítése:

44 mérkőzés: 34 győzelem, 4 döntetlen, 6 vereség: 177 : 40 gólarány

Íme egy csapatkép 1915-ből (még Slózival):

Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
Major János – Nagy Béla – Várszegi János Zöld-fehérben