Fradista oldalon ez a cím egyet jelent azzal, hogy az író egy Fradi vonatkozású eseményen vett részt. Valóban így van. Kora este eleget tettem egy szíves meghívásnak.

Földházi Árpád a csapatot működtető Kft. vezetője invitált egy beszélgetésre, amelyet az FTC – Szekszárd női kosárlabda bajnoki mérkőzés előtt folytattunk le. Utána értelemszerű, hogy megtekintettem a Fradi-család egyik nem oly régi tagjának a bajnokiját.

Nem, most nem írom még le a beszélgetésből készült interjút. Arra egy a jövőben, a jelen szakosztályainak életét bemutató sorozat keretében kerítek majd sort. Azt a sorozatot még elő kell készíteni, amelyen dolgozom.

Miért írok akkor mégis? Mert lenyűgözött az a lelkesedés, ami Árpádból áradt, amikor szeretett sportágáról, a kosárlabdáról beszélt. Érdekes történet az is, hogy hogyan tett szert egy csapatra, milyen küzdelmek árán integrálta azt a Fradiba. Egyszerűen fantasztikus, hogy a kezdet kezdetén oly nagyot álmodott, és ezt az álmot fokozatosan terelgeti a megvalósulás felé.

Jó úton terelgeti. A csapat tavaly megnyerte az NBI/B bajnokságot. Érdekes módon ez a női kosárlabdában nem jelent automatikus indulást a legjobbak között. Árpádék azonban küzdöttek és ügyesen érvelve elérték a célt, az indulást. Így van most 12 helyett 13 csapat az NB I-ben. Nem a többiek játszópajtásának, edzőpartnerének érkeztek ebbe az osztályba. Itt is maradandót kívánnak alkotni. Mindjárt az első évben.

Ehhez a nagy célhoz új csapat kellett. Eddig is sejtettem, most meg is tudtam, hogy a női kosarasoknál hatalmas a szakadék az első és a másodosztály között. Ráadásul az első osztályban is kimagaslik a két nemzetközileg is jegyzett csapat, a Pécs és a Sopron. Ahhoz, hogy esély legyen a jó szereplésre, az eddig teljesen amatőr társulatot szinte teljesen le kellett cserélni, profikat igazolni. A helyzet úgy hozta, hogy edzőt is kellett keresni, holott ez nem volt benne a pakliban. Ám itt is egy fantasztikus igazolást hajtottak végre. Mert mi másnak lenne betudható, hogy Farkas Sándor hosszútávra aláírt a Fradihoz. Az a Farkas Sándor, aki egyedülálló módon férfi- és női csapatokkal is tudott magyar bajnoki címet nyerni, ráadásul mindkét nemmel 3-3-at. Fantáziát látott az ambíciózus tervekben, a fiatal vezetés munkabírásában és belevágott.

Jelenleg az alapszakasz háromnegyedénél tartunk és a Nanette FTC csapata az előkelő negyedik helyen áll, azaz minden esélye megvan, hogy jó helyen jusson be a rájátszásba.

Egy pár szó a Nanette-ről, amely idehaza az otthonépítés szakértője. A holland székhelyű Nanette Real Estate Group a közép-európai ingatlanpiac meghatározó szereplője, Olimpia Group néven 2000-től van jelen a magyarországi ingatlanpiacon sikeres nemzetközi tevékenysége azonban több évtizedre nyúlik vissza. A cégcsoport magyarországi beruházásai mellett Lengyelországban, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában is jelentős ingatlan portfolióval rendelkezik. Nos, egy ilyen céget sikerült névadó szponzornak megnyerni. Rajta kívül a támogatók sorában üdvözölheti a csapat a Ferencvárosi Önkormányzatot, a Visegrádi Ásványvíz előállítóját, a Ferencvárosban üzemelő színvonalas Veranda éttermet, a BOS Security biztonsági céget és az Adidas sportszergyártót. Vannak köztük olyanok, amelyeket biztosan nem kell bemutatni. A vezetők áldozatos munkája mellett ők biztosítják a csapat zavartalan működését, segítik céljainak elérésében.

Idén, ha még nem is erősen, de egyre inkább kimondott cél lehet a bajnokságban a legjobb négy közé kerülés. Ezért is fontos megtartani a most birtokolt negyedik helyet, mert így a rájátszás első körében a két nyert meccsig tartó sorozatot itthon kezdhetjük, ha szükséges, a döntő meccset is itthon játszhatjuk. Jó úton halad a csapat. Vasárnap azt a Szekszárdot győzte le meggyőzően, amelyik ugyancsak a rájátszás lehetőségéért küzd, jelenleg épp lemaradna róla, hisz kilencedik.

Kíváncsi voltam, milyen lesz a hangulat egy női kosármeccsen. Árpád elmondta, hogy szokatlanul sok néző jött ki, szerintem úgy 150-200-an voltunk. Érdekes azt mondani, hogy ez sok, mikor a csarnokba akár 1000-ren is beférnek, amint azt a női kézilabdázók egy-egy tüzes mérkőzésén nemegyszer láttuk. No és persze, hallottuk. Ha teltház van és visszhangzik a Fradi-indulóktól a terem, még a legjobb ellenfelek keze is megremeg. Volt erre példa a közel és távolabbi múltban egyaránt kézilabdában. Fradista szurkolótársaim! Jelentem van egy csapat, amelyik a kézilabdán kívül is igényli a segítséget, ez pedig a női kosárlabda. Ez egy szerethető csapat, mert a Fradi legszebb hagyományainak megfelelően játszik. Ha nem is mindig eredményesen, mert hibák még akadnak, de mindig szívvel és akarattal. Edzőjük, Farkas Sándor most sem mulasztotta el kiemelni, hogy mennyire köszöni a szurkolók támogatását. Néhány ember, szerintem nem több mint húsz, ugyanis a hangjával is idézte, hogy Fradi meccsen van. És ha már ott van, akkor szurkol. Képzeljük el, mi lenne, ha megtelne a csarnok és megrekedne benn a hang. Akkor mit tennének az ellenfelek? Az csak egy dolog, hogy néznének egy nagyot. De vajon hogyan játszanának? És hogyan játszanának a mieink, akik ettől valóban szárnyakat kaphatnának.

A szakosztályvezetés nem a szurkolókon kívánja a bevételeit behozni, ezért csak jelképes 200 Ft-os belépőket szed. Sok ez egy fradista élményért? Egy Fradi győzelemért? Ugye, nem! Érdemes lenne kipróbálni és még az alapszakasz hátralevő fordulóiban próbát tartani, hogy mire a rájátszáshoz érünk, akkor már minden zökkenőmentesen menjen és sok száz torokból zúgjon a buzdítás, Hajrá Fradi! A Fradi győzelem női kosárlabdában is szép, nagyon szép, fradistáknak az egyik legszebb. Éljünk a lehetőséggel, különösen így focimentes időkben. Legközelebb január 23-án vasárnap kora este, a tabellán most mögöttünk álló Szeged ellen próbálhatjuk ki. Tegyük azt!

Hajrá Fradi!

Simon Sándor

(A személyes élményeken túl adatokat és képeket használtam fel a fradikosar.hu, a www.nanette.hu és a sportkronika.eu honlapokról.)