2024. november 23. szombat

Anekdoták

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2014. augusztus 20.

Sárosi István régi újságíró, a Fradi iránti olthatatlan rajongása még a Kinizsi korszakból datálódik. Mindemellett nagy tisztelője a régi idők focijának, játékosainak. Hozzászólásaiban időről időre megörvendeztet minket egy-egy korabeli anekdotával. Összegyűlt már annyi, hogy bőven megérett arra, hogy a honlapon új helyet keressünk neki, így jött létre ez a fejlécről is indítható új, folyamatosan bővülő aloldal. Sárosi István minden ilyen jellegű hozzászólását átemeljük ide, mindig felül a legújabbakkal.

Kellemes böngészést!


37. ELADÓ!

Tichy Lajos mesélte.
Leányfalun volt egy kis házam, Erdélyi Lajos hajdani birkózó háza mellett. Az övé mellett pedig egy elhagyott, elhanyagolt telek volt, jóideje egy táblával: “ELADÓ”.
Karinthy Ferenccel megbeszéltük, leszereljük a táblát és rátesszük Erdélyiék házára. Erdélyi azonban rájött, leszerelte és rátette az én házamra. Aztán én fogtam, leszereltem és elvittem Kispestre a Honvéd pályára. Sokáig ott díszelgett, vevő azonban egy szál se…


36. A Vasas Ede bácsija

Sorsdöntő bajnokira készül a Vasas. Bundzsák kér szót.

„Nincs izgalom! Pálfi Ede bíró a földim. Ez nem semmi.”

És mit ád az ég, döntetlen állásnál Ede bácsi büntetőt ítélt a Vasas ellen. Bundzsák eszeveszetten rohant a földijéhez:

„De Ede bácsi, drága Ede bácsi! Ne tegye ezt Ede Bácsi!”

Pálfi szólt: ”Tizenegyes.”

Bundzsák: ” Igen? Akkor dögölj meg Ede bácsi!”

Ettől a pillanattól kezdve hosszú éveken át csak Ede bácsinak szólították Bundzsák Dezsőt.


35. Elég egy csavargó

Fekete Pál, a Népsport felejthetetlen szakírója Mátrait interjúvolta egy edzés után a Fradi pályán. A válogatott jobbhátvéd ötéves csemetéje a közelben labdázott. Pali bá’ az ifjabb Mátraihoz fordult:

„Szóval, te is Sándor vagy és ugye, te is focista akarsz lenni?”

„Dehogy akarok!” – tiltakozott a kicsi.

„Ugyan már, miért nem?”
„A mama mindig mondogatja, hogy egy családban elég egy csavargó.”


34. Az öltözők bohócai

Amennyiben azt írom, Deák Róbert, semmi, de, ha úgy, hogy Deák Róbert, alias BUCI, többen a fejükhöz kapnak. Ő egy született showman, Puskás Öcsi egykori samesza volt az, az 50-es, 60-as évek utánozhatatlan figurája. Mikor Isten rossz napra ébredt, akkor alkotta meg őt. Alacsony termet, hosszú, hegyes fülek, akkora kancsalitás, hogy az ember soha nem tudta, kit néz. És mindehhez óriási duma, csak úgy rögtönözve. Írok egy trükkről, amit Kovács Gyuri, az Újpest, az Eger, a BKV egykori játékosa, örök barátom mesélt. A szöveg az övé.

Budafokra mentünk. Buci szokásához híven mindenféle kutyáknak nevezve készülődött. Tele a hátizsák, azt, mint szertáros, Buci felkapta, aztán a falig hátrált. Tömör egyszerűséggel mondta:” K..va nehéz!”

”Mert öregszel Bucikám.” -mondtam.
“Legutóbb nem volt ilyen nehéz. Mintha 30 tégla volna benne.”
“Bucikám, egy héttel fiatalabb voltál!” – mondtam.

”Ez szentigaz.”- válaszolta.” Nagy nehezen feltoltuk a buszra. Budafokon egy megállóval előbb szálltunk le, hadd sétáljunk.

Buci nyögve, ordítozva, de beért a BMTE öltözőbe. Letette volna, ha a súly engedte volna. Megint a fal fogta fel a hátrálását. Nem volt szent az égben, aki ne elégelte volna meg Buci szidalmait.

”Disznók! Kiárusítás!” – kezdte bogozni a hátizsák 50 csomós zárását. Mire a negyvenedikhez ért, azt mondta:
”Fiúk, jól kib…tatok velem!”

Még bogozta, amikor a stoplik kopogására lett figyelmes. „Mi ez? Teljesen hülye lettem?”

Végül a késével vágta el a zsinórt, az azt követő ordítás még a melegítéshez kivonuló csapatát is megborzasztotta. „Mi van Buci?” -így Vizi Gyuri, a honi kedvenc.

”Gyuri! – ordította Buci – „Téglát cipeltettek velem idáig. Hogy nem szakad le az a rohadt ég!”

Vizi: “Buci, mire a mérkőzésnek vége, egy darabot nem akarok itt látni, megértve?”

Aztán gyorsan csukta az ajtót, mert egy tégla már az ajtónak vágódott. Lehet, hogy pont a harmincadik.

Húsz perc múlva benéztem az öltözőbe, téglával a kezemben, sátáni vigyorral az arcomon. „Buci, érdekel? Tíz forint darabja.

„Tűnj a francba!” – És már vágta a sokadik téglát az ajtónak.


33. Sógoroknak szeretettel

Sándor Csikar az 1954-es mérkőzésen, a sógorokat is “megkínálta” a specialitásával. Az osztrákok elleni 1954. novemberi mérkőzésen, egészen lehetetlen helyzetből, szinte az alapvonalról ravaszkodta be a labdát Schmied kapujába. Akkoriban még nem terjedt el a “Csikar-szög” fogalma.

A meccs után az öltözőben még a játékostársai is hitetlenkedve csóválták a fejüket:
„Hogy csinálod ezt Csikar? Ilyen hegyes szögből lehetetlen berúgni.”

Széles mosoly terült szét Sándor Károly ábrázatán:

„Helyezkedés kérdése az egész. Azért lett gól, mert az osztrák kapus rosszul, a kapufa meg jól helyezkedett. Ennyi az egész, egy kis fifika, ugye, Gyula?”


32. Az a bizonyos Csikar-szög

Még a hatvanas években volt szerencsém személyesen hallani egy mérkőzés utáni banketten, ahol Csikar már nem mint játékos, hanem mint tiszteletbeli vendég vett részt. Persze nem ő volt a társaság szószólója, de mindig volt egy párszavas hozzászólása, rendkívül kedvesen, némi patinával mesélt, és mesélt, és mesélt…

Tatabányán voltunk, a hazai kapuban Grosics szinte mindent kifogott. Egyszer kaptam egy hosszú labdát Nánditól, megiramodtam, a tizenhatosnál bekanyarodtam és elordítottam magam: ” Laci! ” – láttam ugyanis, hogy Bödör rohan középen. Grosics, mint az anyatigris repült is felé. He-he! Ott tátongott a alsó sarok.

„Gyula! ” – mondtam neki – ” Ne dőlj be mindennek! Ha a labdát keresed, ott van a sarokban.”.

Grosics rohant Kaposihoz:
”Sanyi! Ez az ember hazudik!”
Kaposi: ”Mit ordítozol, miért dőlsz be ennek?” – mutatott rám. Na, jól van, mondom. Eltelt tíz perc, Nándi megint indít. Rohanás, tizenhatos, befordulás, de már ott az alapvonal. Grosics áll a kapufánál, centi rés sincs, csak vigyorog. Közben Szolnok középen 5-10 méterre áll. Begurítom, maga is meglepődik a tátongó kapu láttán, aztán begurította. Grosics, mint a félbolond szidott, rohant megint Kaposihoz:

” Ez meg les volt! Mi az istent csinálsz Sanyi?”.

Amit kapott tőle, azt nem tette zsebre, mert még akkor is mindenféle hülyékről mormogott, amikor
ismét meglátogattam. ”Látod? Nem kell neked hazudni, hogy gólt kapj”. He-he.


31. IN MEMORIAM SÁNDOR KÁROLY

Anekdoták százai őrzik most már mindörökké a csavaros eszű, szikrázó humorú,
mindig “slágfertig” Sándor Csikart. Mi most egy másik ”Sándort” állítunk örök példaként minden sportember elé.

1962 novemberében Párizsban játszott a válogatott. Jobbszélsőnk röviddel a szünet előtt hatalmas rúgást kapott a térdére, alig tudta magát bevonszolni az öltözőbe. Botár doktor szemrevételezte a sérülést és ítélkezett.

„Csikar nem játszhat tovább!”

Sándor kétségbeesett tiltakozását látva Baróti Lajos is akcióba lépett. Minden ékesszólását latba vetve elmagyarázta, hogy első az egészség, meg hogy a magyar válogatottnak az ép Sándorra van szüksége, ezért inkább tíz játékossal játszunk tovább. Sándor elvonult, mindenki azt hitte, zuhanyozni.

A pályára kisétáló Baróti elhűlve látta, hogy Csikar – átvérzett kötéssel a térdén – már felállt a kezdéshez. Integetni kezdett neki, hogy nyomás lefelé.

„Állítson fegyelmi elé, büntessen meg, de a csapatot nem hagyom cserben!”

Végigjátszotta a meccset, 3:2-re nyertünk. Csak a véres kötés árulta el, hogy Sándor sérült.


30. Kaposi a showman

Tatabányán gürcöl a Fradi, döntetlen állásnál Albert bepofoz egy gólt. Üdvrivalgás a nézőtéren, döbbenet a pályán. Egyedül Kaposi nyugodt.
”Les.”

Albert vágtat hozzá, hogy a fenébe küldje, de Kaposi nyugodtan áll a 120 kilójával.
” Hova-hova spori?”

“Mi ez, ha nem gól?” – tajtékzik Flóri.
“Álljon meg! Mikor mosott fogat utoljára?” – dörög a bíró?

“Hogy jön ez ide?” – így Flóri.
”Úgy jön, hogy a cég képviselője vagyok.”

Flóri, hogy így kizökkentették a ritmusból, csak néz-néz. Erre Kaposi lép:
„Na, forduljon csak meg a spori! Valahonnan ismerem, de a hátát még nem láttam.”


29. Újabb adalék Lóránthoz

1954. Svájc. Mérkőzés a VB elődöntőbe jutásért, Magyarország- Brazília.
A tények ismertek, nyertünk 4:2.-re, a mérkőzés utáni balhé a folyosón kevésbé.

A cariócák képtelenek voltak elviselni a vereséget, mivel 1950-ben hazájukban a döntőben Uruguay 2:1-re győzött, Ghiggia és Schiaffino góljaival. Győzelem vagy halál! Erre kaptak tőlünk egy négyest, kiestek.
A második felvonás az öltözőfolyosón játszódott le! Egyik játékosuk rohant Czibor után és leteperte a földre. Durva belemenések, pofonok követték egymást. Az öltöző folyosóján bokszcsata dúlt, még a vezetők is ütötték-vágták egymást, egy játékos kivételével. Lóránt, beszaladva az öltözőbe, bebújt a pad alá, nem vett részt az ütközetben. Azután tárgyalás, mit miért? Czibor felállt és mondta:

” Mit kell az egészből ilyen cirkuszt csinálni? Jött Djalma Santos, aki jobbhátvédként végig faragott, az öltözőfolyosón pedig odahívtam és szemen köptem. Hát persze, hogy szaladt utánam. De az ismert – mindent ütök, ami mozog – észretérítette. A többiek? Mindenkinek volt párja, én a dolgom elintéztem.”


28. Lóriiii

1953. május 17. Róma. Az Olimpiai Stadion avató mérkőzése, Grosics Gyula elbeszélésében.

Ekkor már harminc éve nem sikerült legyőznünk az itáliaikat. Jól kezdtünk, negyedóra a miénk volt. Galli a nyúlánk, roppant tehetséges középcsatár többször hintába ültetve védelmünket, gólhelyzetek sorát dolgozta ki. Végül Puskás is megunta. A felezővonalon, csípőre tett kézzel hátra fordult:

“Lóóóriii! Meddig villog még az a center?”

Lóri nem válaszolt, de érezte keményebbnek kell lennie. Szigorú lett, fizikálisan elvette a kedvét Gallinak a viháncolásától. Gallinak hirtelen elment a kedve a párharcoktól és a továbbiakban kerülte a Lórival való közvetlen találkozásokat, nem villogott. Nyertünk 3:0-ra, a közös vacsorán Lóri előre nyújtott kézzel kereste Gallit. A center félreértette a bocsánatkérést, hátrált pár lépést, majd egy társa mögé bújt. De gondolom, egy életre megjegyezte Lóránt Gyula belépőit, és a kezét!


27. HELLÓ !

1952.augusztus 2., a helsinki olimpia labdarúgó döntője.
A mérkőzés félidejében intertelefonhívás Budapestről. A vonal végén: Rákosi Mátyás.
“Ezt a mérkőzést minden körülmények ellenére meg kell nyerni!! Az adott politikai helyzetben, ez presztízskérdés.”

Lóránt ekkor átvette a telefont.
”Rákosi elvtárs! Itt egyes embereknek sportkocsijuk van. Hogyha én egy ilyen sportkocsit kaphatok, megígérem , hogy ezt az olimpiát megnyerjük.”

A kocsit aztán haza is hozta, meg is tartotta.

Pályafutása csúcsát a helsinki olimpia idején érte el. 1963.végén külföldre távozott.


26. Művészek csontzenéje

1955.január 9. A bajnokság legfényesebb találkozója. Egész éjjel szakadt a hó, a pályát úgy-ahogy sikerült letakarítani, mégis 25 000 nézőt vonzott. A Honvéd behozhatatlanul bajnok volt, csak a 100 gól elérése inspirálta, A Vörös Lobogót az “egy frászt” jelszó. A vége 9:7 (7:3) ! Átlag hat percenként estek a gólok, két percenként a játékosok. A didergő közönséget felvillanyozta a két kemény legény – Lóránt és Sándor – párharca. Lóránt többször is labdástól elsöpörte a partvonalon túlra a kis szélsőt. Aztán Sándor törlesztett.

Egyszer.
Rávezette a labdát a középhátvédre, majd kissé hosszabban megtolta. Lóránt, mint a keselyű csapott volna le a labdára. Csikar átlépve a labdán a láb fölé tartott. A hatalmas termetű Lóránt fejjel állt a hókupacba, hogy a sárban úszó futópályán landoljon. A közönség röhögött, mikor felállt. Mintha a pokol küldötte jött volna el. Fekete sárálarccal, feketén csorgó mezben csak Sándort kereste. Kalmár Jenő már a 27.percben lehívta Lórit, ugyanezt tette Bukovi Márton is Csikarral.

A harminckettedik évébe lépő Lóránt idegeit megviselte a berni dráma. Zárkózottabb lett, mindenre idegesen reagált. De az biztos, nem együtt mentek a zuhanyozóba!


25. Utazás nyugatra

Az ötvenes évek elején Ausztriába utazott a Bp. Vörös Lobogó. A vonat már majdnem indult, mikor Sándor leugrott egy Népsportot venni. Odakiáltott az árusnak

– Adjon már egy Sportot, meg kell tudnom, hány traktort adunk a mezőgazdaságnak?

Aztán felugrott a már mozgó vonatra. Hegyi Gyula tartotta már a litániát:
– Gyerekek, nincs valuta senkinél, ugye?

– Erre gondolt, Gyula bácsi? – mutatta Csikar a dollárjait.

– Csikar! – förmedt rá Hegyi.- Tessék azonnal megválni attól a szennytől!

Sándor azon nyomban leült kártyázni egy nyugati turistával. Minden pénzét elvesztette Hegyeshalomig. Az idegen már elégedetten távozni akart, Csikar megfogta:

– Renonc, durchmars vagy tudja a fene mi. De magyarul – REVANS!

A pali végre felfogta, visszaült, osztott. Mire elérték az első osztrák települést, Csikar már vissza is nyerte pénzét. Pardon, annak a háromszorosát!


24. Puskás beilleszkedik

Azért Puskást is megtanították, hogyan kell egy csapatba beilleszkedni. Igaz kicsit később és – Madridban. Real Madrid öltöző. Középen Di Stefano, az összeférhetetlenségéről, kegyetlen “fúrásairól” ismert csillag. Puskás odaállt elé

– Stefi! Figyelj rám! Ha elordítom magam, hogy “Stefíííí”, akkor rohanj ész nélkül a kapu felé. Érthető voltam?

Di Stefano gúnyos mosollyal bólogatott. “Ugyan mit akar ez a dundi magyar, mikor már Didit és Simonsont is kiutáltam a Bernabeuból…”

Megy a játék, felvijjog: “Stefffffiiiii!” Persze Di Stefano rá se rántott. Aztán bánta, mert a hálóig mehetett volna.

Jött a második: ”Stefíííí!” Ekkor már loholt. A cipőjére érkező labdát persze bevágta. Még háromszor ismételték meg a mulatságot – és ekkor már kegyesen Ő ment gratulálni Öcsinek, jelezve befogadta a törzsgárdájába.


23. Puskás és Czibor vég nélkül

Válogatott meccs, Czibornak nagyon nem megy a játék, semmi nem sikerül neki. Puskás egyszer csak odakiabált neki:
– Bolond, b..meg, ha már nem játszol, legalább kiabáld néha, hogy “HAJRÁ MAGYAROK!”


22. Még mindig Puskás és Czibor

Már Bányai Nándi is megsajnálta Czibort, mivel Puskás levegőnek nézte a szélsőt.

1956. május 9. Ellenfél a Dorog. 1:0-ra vezetettek Czibor góljával a 19.percben. Ekkor Nándi hosszú íveléssel akarta indítani Zolit. Puskás nemes egyszerűséggel lehúzta a labdát.

-Hova futsz Bolond? A Dorog jutott szabadrúgáshoz!

Czibor kiszaladt Kalmár Jenőhöz: -Mikor küldi le ezt a szarházit?

– Nem kell engem leküldeni, lemegyek magam is. És elhagyta a pályát.

Czibor megtáltosodott, saját és Kocsis góljával 3:0-ra győztek. Az öltözőben Puskás kezet nyújtott:

– Gratulálok. – mondta.

Czibor erre:

– Idefigyelj te piszok Sváb! Ha korábban lemész, még rúgok kettőt.


21. Köszönet

1954. november 14, magyar–osztrák. Puskás sérült, Czibor – kivételesen – megkapta a 10-es-mezt. Ez volt maga a földöntúli boldogság! Kötélhúzásuk ekkor már a tetőpont felé közeledett.

Zoli az öltözőajtóval szemben lévő tükörre akasztotta a 10-es trikót, szólt a gyúrónak, jelezzen, ha jön Öcsi jópofáskodni.Jelzés.

Ekkor Czibor leborul a tükör elé:

– Édes jó Istenem! Köszönöm, hogy végleg nekem adtad a 10-es mezt. A kövér sváb már bele sem fért, mit keresne a pályán?.


20. Viszály a balszárnyon

Az Aranycsapat és a Bp. Honvéd balszárnyán óriási viszály dúlt. Budai Laci tudott egy-két esetről, ami mindennek a kiváltója volt és lassan már gyűlölködésbe csapott át.

Mint mesélte, volt olyan, hogy Puskás a felezővonalnál elordította magát: – Mész!

A szélső mind a csík, a labda sehol. Visszafordult, a labda Puskás talpa alatt nyugodott.
Ekkor Öcsi hozzátette: – Mész a pi….ba!

Czibor válasza sem késett soká. Zoli átadását Puskás nem érte el, nekiállt nyűgösködni:
– Czibor, nem látod az embert?

Zoli ellenzőt formált a kezéből, körülnézett és megkérdezte:
– Embert? Hol itt az ember?

Puskás rendkívül megsértődött. Hosszú ideig szóba sem álltak egymással.


19. Üzenetek a repülőn

Labdarúgó körökben közismert volt, hogy Sipos Ferenc (Tüdő) mennyire utál repülni. Egy túra alkalmával vizslaként átnézett mindent, az utastérben izgett mozgott, csak nem hagyta békén valami.

Odafordult Botár dr.-hoz:
– Dokikám! Végig nyugtalalanít az a három tábla ott a homlokzati oldalon!
Az első: ” Tessék bekapcsolni a biztonsági öveket.” Ez OKÉ.
A második: ”Most ne dohányozzanak.” Ez is OKÉ.

A harmadik állandóan sötét, még senki sem látta kigyulladni. Ez nem OKÉ!

A szellemdús doki nem késlekedett a ”megnyugtató” válasszal:
– Az csak zuhanáskor gyullad ki. Ez olvasható rajta: Tessék imádkozni!


18. Edző és papa

Edzés Kispesten, Puskás sehol! Már túl voltak az első körön, amikor megjelent. Öcsi futott egy kört, mikor edzője, egyben papája rászólt:

– Öcsi még egyet!

Puskás csak legyintett:
– Le van maga szarva… mondta, de azért tovább futott.

Az öregnek a szeme se rebbent.

Az edzés végén, együtt fröccsöztek – az Öreg, Öcsi és a menyasszonya.
– Apuka – így Öcsi – Elmennénk moziba.
– Menj, kisfiam – mondta az Öreg.
Puszi jobbról, balról – és tűnés.

Hiába, más az edző és más a Papa.


17. Egy örökrangadón történt

Az FTC-MTK örökrangadók történetében Kovács I Imre gólt fejelt. Ez 100 évenként ha előfordul.Közben bal könyökkel Mátrait ütötte ki, jobbal kiverte Gulyás két szemfogát! A Fradisták káromkodtak, mint a kiképző őrmesterek. Csikar mindezt vérlázító vigyorral nézte.

Mátrai “begurult”: „Csikar, szólok Dalnokinak.”
Csikar ” Az Isten szerelméért, csak azt ne.”
Könyörgése hatott, Dalnoki “pórázon” maradt. Percekre rá Csikar elviharzott, bebombázott egy gólt és azzal a lendülettel leviharzott a pályáról, cserét kérve.
Aztán csak nézett a padról azzal az ördögi vigyorral arcán…


16. Török túrán

Törökország, 1955. A kék-fehérek egy szálloda éttermében reggelit rendeltek. A pincér bólogat, nyugtázza a kívánságokat.

– Evet- azaz “igen”. Aztán balsorsa elérte – Csikar következett és rendelt.
– Evet- bólogatás, Csikar méltatlankodás: – Dehogy ettem, most akarok…
– Evet- értetlenkedett a pincér. Csikarban felment a pumpa: ” Az anyád Úristenit, Ali. Ha egyszer azt mondom nem ettem, akkor nem. A szemem kopog az éhségtől, Te meg itt állandóan gyanusítgatsz, hogy Allah homályosítsa fel az agyad.

A pincér széttárva karjait, néhány török tőmondat kíséretében meghajolt:
– Evet.- mondta némi remegéssel hangjában.

De erre már Csikar kirúgta a széket maga alól, gyilkos pillantásokat lövellt a kétségbeesett pincérre, az gyorsan eliszkolt.

Jött is a reggeli, de ezt érdekes, már másik pincér tálalta fel.


15. Tóth Mihály afférja

De azt ugye nem tudják, Tóth Mihály, az 1954-es VB döntő meglepetéscsatára miért kapta a PAPA becenevet? No, akkor elmondom……

Új fiú lévén, a válogatottban nemigen ismerte a protokolláris rendet. Farkas Mihály hadseregtábornok a “kíséretével” mindig belátogatott az öltözőbe “orcavizitre”. Ezúttal is így volt, háttal az ajtónak, csodaszámba menő bőrkabátjában tette tiszteletét.

Nyílt az ajtó, betoppant Tóth Misi. Meglátva a csodás kabátot, óriásit vágott a Főnök hátára.
– Papa, de jó puffanós jakód van!

A “kísérők” a fegyverükhöz, a társak az arcukhoz kaptak. Sebes Gusztáv Tóthot biztonságba helyezve, hosszú ideig könyörgött Farkasnak, ne legyen balhé.

Azóta, ha Tóthot hátba vágták, annyiszor futott rajta végig a hideg.


14. Bp.Honvéd -Bp.Dózsa. Rangadó Kispesten

Két játékos állt fent a tribün lépcsőjén, Puskás és Mészáros. Hirtelen négy Csajka gépkocsi érkezett. Az egyikből kiszállt Farkas Mihály hadseregtábornok, teljes főtiszti egyenruhában. Öcsi harsány ordítással fogadta:
-Ha-ha, öreg! Mi van? Kimenő van a szegényházból? Fölvette a pizsamát? – A honvédelmi miniszter tábornoki nadrágján szokásos piros csíkra utalva.

– Na, csak ne nagyon ugráljon – replikázott Farkas Mihály- majd a pályán legyen ilyen nagy legény.

A dialógust hallva Mészáros, mint akit ördögök üldöznek, felvette a nyúlcipőt és szerinte életében ilyen vágtát nem produkált, hátra-hátra nézve, nem e követik.

Amit szabad Jupiternek…… ugye a többi ismerős!


13. A névmagyarosítások kora

Volt a Csepelnek egy ügyes balfedezete, Rákosi Feri. Ezen a meccsen nem játszott, de éppen a zuhanyozóból jött ki, mikor Rákosi Mátyás a “Magyar Nép Atyja” egy kör közepén Gallowich Tibor társaságában búcsúzott – elmenőben.

Ekkor érkezett el Puskás “dilijének” ideje. Anyaszült meztelenül törülközött és mikor Rákosi már elérte az ajtót, elordította magát: – Rákosi !!!

Rákosi Mátyás megtorpant, visszanézett, Puskás pedig Rákosi (Rottenbillerről magyarosítva) Feri felé fordulva: ” Adj már egy törölközőt” nyilatkozta óhaját.

Egy pillanatig megállt a levegő, majd a meglepett Rákosi Mátyás zavartan elhagyta a helyiséget.

Az esetnek lett folytatása, a Csepel néhány nap múlva levelet kapott Rákosi titkárságától – kérték -hogy Rákosi (Rottenbiller ) Ferenc ne játsszon többé Rákosi néven. Így lett a Rottenbiller Ferencből – Rákosi Ferenc – belőle Rátkai Ferenc.

Ennyit a magyarosítások koráról!!!!


12. Mátrai debütálása a válogatottban

Mátrai, mint újonc a válogatottban, szégyenkezve hallgatta Puskás korbácscsapással felérő szidását. Percenként jött a “paraszt, a k…..nénikéd.” Végül Bozsiktól kért segítséget.

– Szidjad te is a nénikéjét……

Sanyi a Puskásra félistenként felnéző pályakezdő percekig gyűjtötte a bátorságot, és mikor Öcsi fölélőtt, odaüvöltötte: – Öcsi, a rosseb a sváb, k…….nénikédbe……

És várta a világvégét, de legalább azt, hogy Puskás beletapossa a fűbe. Öcsi arca azonban felderült és elégedetten mutatott Mátraira:
– Ebből a hosszú marhából még lesz futballista.


11. Túráról hazafelé a vonaton

Terpitkó András volt a VÁP országos főparancsnoka, sűrűn kísért bennünket külföldre, általában nyugatra. Nyugtalan társaság hazafalé – tele órával!

Csikar maga volt a Szent Antal, hallatlan nyugalom, halk dúdolás. Vámos jön – bőröndök nyílnak, a
legnagyobb nem.
Terpitkó: “Elvtársam, nézze meg nyugodtan, az enyém.” – “No de, hogy gondolja az Elvtárs?.” Elvonult, nagy viháncolás a kupéban.ahol az “éberek” nem találtak semmit.

“Na, mi ez a nagy vigalom”? – így Terpitkó.
“Örülünk, hogy Bandi bácsi megúszta. Mert mi nagyon szeretjük.”
” Engem?”
” Meg a bőröndjét! Abban vannak az órák.”


10. Dalnoki bakija

Dalnoki Jenő mesélte: “Egyszer szívattak meg cefetül – talán életem legnagyobb bakija. Diósgyőr-Ferencváros. Percek voltak hátra, nem bírtunk egymással, O:O. Egy hosszú labda előre, egy határozott hang: – Add haza! – A társaim már megindultak előre. Sarokkal hazatettem a labdát, a miskolci Iván lekezelte és a hálóba vágta! Vigyorogva rohant a közös ölelkezésre! Én utána! A mérkőzés végéig üldöztem, körbe-körbe zavartam a pályán, ha utolérem Isten bizony agyonrúgom.”


9. 1953. Bp. Vörös Lobogó – Bp. Honvéd rangadó

Népstadion, 60 000.néző.
Diskurzus már a kijáróban:
” Csikar! Anyáddal legyél jóban paprikászsákon.”

Csikar: ” Azt a Jó Anyád. -persze utánad.”
Hernádi bíró: ”Kuss legyen, kérem, kérem sporttársak.! Mi ez”.

Akkor már az idegességtől habzott a szája. Húznak kifelé, de a duma az ment a kezdőkörig. Aztán éles szögből Puskás kapura lő, a labda szó szerint formálisan másfél méterre kikerült és bemegy a kapuba.

Hernádi fütyül: ”Les”

Puskás csípőre tett kézzel: ” Hernádikám, nem volt les!”

“Les volt, lefújtam:”
Puskás “kapásból lő: ” Igen? Akkor kapja be a ……….. ”
Mire Hernádi lángvörösen: ” Nem kapom be!”


8. Mátrai Sándor az elvesztett egyidényes bajnokságról

Megnyerhettük volna az egyidényest is, ha…

A küszöbön álltunk, két meccs: Szeged, Dorog, no meg a Honvéd. A két vidéki sétameccsen a – Rátkai, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi – csatársorral csak egy gól és OKÉ minden.

Nem jött össze. A HONVÉD-FTC 7:2. Kiütöttek bennünket! Megalázó volt, mikor Tichy a karjait széttárva jelezte:
– Elég srácok, nem kell több! A pofám leszakadt. Eszembe jutott, a Páncsics és a köztem levő acsarkodás megannyi változata, ami ide vezetett. Nem bunda volt, egy belső, érlelődő frakcióharc. De maradt még ma Dorog. Egy gól és bajnokok vagyunk!

Dorogon a 85. percben még bajnokok vagyunk. Egy szögletből lepattanó labdát Szuromi “bespiccelt”. Vége, bajnok a Győr. Ők már levezettek, Sopronban. Szaladt a hírnök: “Bajnokok vagytok!”

De mindezt magammal elhitetni örök dilemmám. ( “Jól gondolj bele Sanyi, és tudd meg mi a különbség a partvonal és a pártvonal között.”)


7. Az Aranycsapat öltözőjében, 1953-ban

Közel két tucat sztár hallgatja Guszti bácsit, legalábbis Ő azt hiszi. A csapat többsége Puskás és Czibor állandó “csörtéjét” figyeli.

– Guszti bácsi, a Sváb folyton piszkál. Miért nem zavarja már ki?
– Zolikám, maga azt figyelje amit mondtam.
– Mit mondott?
– Azt kértem Zoli, hogy itt-ott bukkanjon fel, zavarja a védelmet.
– Jó, majd viszek egy ásót, aztán az alagútrendszeren át itt-ott előbukkanok az ásóval.Majd meglátja mekkora meglepetés lesz.
– Guszti bácsi. Látja?. Hát nem Bolond?
– Látja, a Sváb mit megenged magának: Hogy beszélsz a Főnökkel, Teeee!


6. Kispéter Mihály, TE PÉLDAKÉP!

Budapest, Népstadion, kb. 60 000 néző. Egy kiscsapat heroikus küzdelem előtt
áll a kormány által finanszírozott Bp.Vasas, minden oldalról támogatott elitjével.
Játékoskijáró: egy fiatal KINIZSI harcos sírva megy a PAPÁHOZ: ” Misa Bá’! Az a játékos
lefasisztázott, hogy rohadjatok meg mind.”

Misa, mint paripa a “Rohamra” vezényszóra: “Melyik?”
“Ez.” mutatta a játékostárs.

Misa: “Egy pillanat, bíró spori!”
“Rendben Misi, majd szóljon”- válaszolt a bíró.
“Sziszi” a Vasas csékája: “Csak röviden!”

Misa erre odament a megjelölt játékoshoz: “Gyere velem kis barátom, menjünk oda a sarokba!”, majd a fülénél fogva kihúzta a Vasas sorból a kis gonoszt.
“Na, idefigyelj te bunkó! Az a gyerek 12 éves korában Auswitzban vesztette el az apját és az anyját! Ő faszista?”
“Na, gyere csak velem!”
Elhúzta a sarok mögé. Néhány csattanás, dörgő helyreigazítás. Mikor előkerültek, a játékos vöröslő pofával, füllel érkezett.

A játékvezető: “Minden rendben Misi? Mehetünk?”
Sziszi válaszolt a másik sorból: “Mehetünk Pajtás!”

Utána, kivonulás, őrjöngés a nézőtéren. Végül a Vasas 5:2-es vereséggel vonult le.


5. Mátrai Sándor a Kinizsibe igazolásáról.

Mint leendő testnevelő tanár, vígan éltem a főiskolai életem. Jött Komorettó,
a Bp.Kinizsi elnöke: “Írd alá, ne hülyéskedj!”
Aláirtam, csak húzzon el!

Később derült ki, ez havi 750,- Ft fizetést jelentett, meg bajnoki pontonként 200,- Ftot, plusz egy kiló májat.

Aztán felbukkantam a Fradiban. Sok reménnyel, kevés kétséggel. Rudas Feritől nagyon féltem! Mivel a sérülése visszavetette, párszor körülfutottam, de a Fradi befogadott.

Rudas Feri úgy sérült meg, hogy a játékvezető lesről engedte el a szélsőt. Rudas 10 méteres hátránya ellenére utánavágtatott és a 16-os körül beérte. Henni, látva a veszélyt, kidobta magát. Szörnyű reccsenés. Rudast a mentők vitték el. Stabil válogatott volt, Európa leggyorsabb hátvédje. Utána soha
többé. 1950. március 19-et írtak.


4. Trükk Dél-Amerikából.

Szabadrúgás 20 méterről. Rivelino a “hóhér”. Valaki beáll a sorfalba, hirtelen lehajol, a helyén süvít el a labda, GÓL.
Vándor Kálmán felüvölt: ”Ezt a fifikát, trükköt, hamisítatlan déli ravaszság!”

Majd megkérdi a mellette ülő Baróti Lajost: ”Mit szól hozzá?”

Baróti halkan szól: ”A belét is kitapostuk volna.”

Ennyit a dél-amerikai ravaszságról.


3. Sándor Csikar és Albert Flóri üzleti kalandja.

Flóri: “Csikar! Kellene az a tevenyereg.”
“Melyik az?” így Csikar.
“Az ott. Az a szép piros.”
Csikar a kereskedőhöz fordult: “Mennyi?”

“Öt.”
Erre Csikar fogta a tevenyerget és letett egy kettest a pultra. Aztán homlokon csókolva
az arabot ezt mondta: “Szervusz Ali!”, majd kimasírozott az üzletből.

Negyedóra múlva arra jártak. A kereskedő még mindig meredten állt a pultnál.


2. 1961. február 7. válogatott labdarúgó mérkőzés, Kairó, Magyarország – EAK (Egyiptom) ellen.

A mérkőzés előtt Dr. Botár Zoltán, a válogatott orvosa és Kotász Antal, balfedezet vásárolni indult.
Dr. Botár így fordult a fedezethez: “Öcsi, megtetszett egy szőnyeg. Kellene!”
Kotász Öcsi: ”Bízd rám!”

Az árus 10 fontra becsülte áruját.
Öcsi hideg nyugalommal: “5 font.”

A kereskedő, mint aki nem jól hall, a füléhez emelte kezét, aztán hitetlenkedve néz az égre:
“Kilenc.” Majd némi pantomim, aztán újra: “Kilenc.” – sóhajtotta.

“Öt.” Mondta Kotász jéghidegen.
Az arab letérdelt a szőnyegre, öklével verte, a szája szegletében némi hab jelent meg.
“Haljon éhen családom, pusztuljanak nyomorultul az árváim, legyen hét!”

“Öt.”
A kereskedő a köntösét kezdte szaggatni, a szeme kidagadt, néhány tánclépést lejtett.
“Érjen kínhalál, vesse ki a föld a tetememet, a sakálok egyék meg, sújtson Allah átka, legyen öt!”

Erre Kotász, csak úgy odavetve: “Négy.”

Végül 2,5 fontért elvitték a szőnyeget.


1. Őszinte Tisztelettel Dalnoki Jenő és Pongrácz György emlékének

1963.
Bajnok a Fradi. Indulás a BEK-ben (Bajnokcsapatok Európa Kupája, a mai Bajnokok Ligája elődje). Várt ránk Európa, meg Isztambul sztárcsapata, a GALATASERAY. 11 sikerre éhes janicsár a mi agyoninjekciózottan, lázasan ténfergő csapatunkkal szemben. Lett is egy sima 4:0 a javukra az “odavágón”. Ez szó szerint értendő, úgy összerugdostak, hogy alig tudtunk a buszig tántorogni. ”Az anyátok”, jöttök Ti még hozzánk.
Visszavágó. Pokoli hangulat várta a sárga-piros csíkosokat. De a stílusuk maradt. Már az elején úgy összerugdaltak bennünket, min a tevéiket. Sikerült 2:0-ra vezetnünk, amikor kaptunk egy 11-est. Albert két gólja után vállalta. De az azt követő botrány felülmúlt mindent. Először csak úgy párban ment, utána csapatszinten. Mindenki belerúgott mindenbe, ami mozdult. Ad-hoc pankráció. Olyan rúgást kaptam a
nemesebbik részemre, hogy elájultam. Vilezsál Oszi sündörgött hozzám: “Jenő! Az a
gonosz kis hetes volt”. A balhé közben folyt tovább. Még a két kapus is “megtalálta” egymást. Közben a “kis gonosz” előrejött éknek, hogy majd ő. “Gyere csak, gondoltam.” Már a bíró is közelharcot vívott, mikor gyengéden rápaskoltam a vállára. Vigyorogva fordult felém, akkora jobbegyenest vittem be neki, hogy Allah paradicsomában érezte magát. Azután felült, visszaesett és elkezdett négykézláb mászni a kezdőkörben. A gyúró és a segédedző ölben vitte ki, amikor magához tért, nekiment a gyúrónak, hogy valaki szódásüveggel leütötte. Kialakult egy ”édesanyázó” páros is. A lényeg: kiestünk, Albert hibázott, mehettünk vacsorázni. Az vigasztalt, hogy a török busz körül már kövekkel bombázták egymást a “vétkesek”.

119 hozzászólás

  1. Sárosi István írta:

    Mesevilág…egy elmult korosztály emlékei.

    Legszebb emlékeim természetesen az aranycsapat éveihez füződnek – már korom miatt is. Sok egykori labdarugóval baráti kapcsolatok füznek-(tek), pl. Nándi fiával
    együtt fociztam , de messziről ugatta édesapja játékát. Erről- ennyit.

    Salgótarján egykori salakos pályáján csapott össze a Bányász és a Vörös Lobogó.
    A tarjáni betonkeménységü hátvéd PARA -nem éppen vöröskeresztes nővér, hi.-
    -rében élt. Nándi tudta micsoda „favágás” alanya lesz.
    Egyszer megindult egy lábhoz kapott labdára-aztán jött Para. Durr! Nem a labda,
    a hátam látta kárát.Olyat rugott belém, azt hittem leszakadt az ég.
    Nem birtam tovább, ráorditottam:
    – A labda a földön van, te meg eltöröd a hátam?!!
    Para szabadkozott.
    – Ne haragudj, öreg. A bokád akartam szétrugni, de olyan fáradt vagyok, hogy
    már célozni sem tudok……..”-

    Hozzászólás ideje: 2015. április 28. 13:13

  2. Sárosi István írta:

    A virus ellenszere.

    A virus egy olyan galád valami, ami előszeretettel a utazik a centerekre mint pl.
    Hidegkuti Nándi..

    Egyszer „összefutottak” és ettől az „öreg” nyakizmai megmerevedtek, nem tudta
    forditani a fejét. Csapata Szegedre utazott, de játékáról szó sem lehetett- mert
    nem ismerte Bukovi Mártont eléggé.
    Először meg sem hallgatta, másodszor már addig ravaszkodott, fenyegetőzött
    mig Nándi belebujt a 9.-es mezbe. Beszállt, rugott három gólt, az MTK pedig nyert
    5:3.-ra.
    Az értékes idegenbeli siker után zajosan ünnepelték az öltözőben. Bukovi csak
    lesett, de illett neki is mondani valamit. Mondott is.
    – Hidegkuti! Valahogy el kellene intézni, hogy magának mindig fájjon valamilye.
    Ha egészséges a büdös életben nem rúg mesterhármast……

    Hozzászólás ideje: 2015. április 28. 16:15

  3. Sárosi István írta:

    Pantomin.

    Milánóba repült a válogatott. Az egyetlen szórakozás, az amugy igen szükszavu
    Sipos Feri „társalgása” egy szinesbőrü utassal aki Afrikába tartott.

    Élénk diskurzus alakult ki közöttük, dacára, hogy egyikük sem beszélte a másik
    nyelvét. Ez nem volt akadály, általános derültség közepette,megállás nélkül folyt
    a duma.
    Annyira tetszett a játékosoknak, hogy bekepcsolodva az eszmecserébe, bőséges
    taglejtések kiséretében alaposan „kifaggatták” egymást. Aki nem volt vak, az tö.-
    -kéletesen értette a szemléletes beszélgetést.
    A családokra terelve a szót, nagy érdeklődéssel hallgatták a husznéves ében-
    -fekete fiú hosszura nyult szózatát. Mennyi gyerek van? Mennyi feleség – már igazi asszonya, nem valami, áh …..hagyjuk.
    Botár doktor sajátos szempontból értékelte a lényeget:
    – Kész szerencse, hogy nem sötétben utazunk, mert Tüdő egy kukkot sem ér-
    tett a dumából. Különösen akkor rázott ki a hideg, mikor több játékos csápolt
    két ujjal a feje tetején, hogy arra kiváncsiak, mennyi az igazi, hites feleség….

    Hozzászólás ideje: 2015. április 29. 09:43

  4. Sárosi István írta:

    Kárpáti Béla – és a dopping.

    Tizenkilenszeres válogatottunk számos csapat vezetőedzőjeként a fél világot meg-
    -ismerve, sikerei közepén Nigériában is megfordult 1969 és1989 között, a Barma
    United, a Racca Rocers és a Kano csapatainál.

    Temérdek gond, bosszuság és némi mulatság. Az ébenfekete legények imádtak
    beteget jelenteni. Állandóa szimuláltak, csakhogy gyógyszert, kenőcsöt, kezelést
    kapjanak – az injekcióért valósággal rajongtak.

    Középhátvédjük, már 12 injekciót kapta „makacs” sérülésére. A Vasas egykori
    védője beleunt. Feliratott a nótórius betegnek 50 szem szólőcukrot -ami egyenesen
    amerikából rendelt. Földöntuli mosoly a játékos arcán…..
    Másnap betoppant: ” Mister! Soha nem fogok meggyógyulni! Az első már csodát
    csinált, de a többit szobatársaim megedték, igy Ők egész életükre egészségesek
    maradnak.!”
    Kárpáti azt sem tudta sirjon-vagy nevessen.
    – De hogy az ördögbe osztották el egymás között a 49 tablettát?
    – Az utolsót nagy marakodás után kettétörték………….

    Hozzászólás ideje: 2015. április 29. 12:07

  5. Sárosi István írta:

    Tisztelt Baráti Kör- szeretett társaim.

    Már egyszer leirtam, melyek azok a „sporik” akiktől az Isten óvjon meg. Amennyiben
    süllyesztőbe került, megismétlem. Első helyen ” Andó-(ondó) Szabó áll, aki ugy lett
    a békéscsabai Győri László pártfogoltjaként megfuttatva, hogy életében talán a gye-
    rekek részére készült piros-fehér labdácskát rugta a strandon.
    Soha semmi labdarugó multja nincs, az alapoktól (megyei II., megyei I, NB III.
    stb…..(ez semmi) némi erőteljes ráhatással , Ring „spori” által lett játékvezető. Hi-
    bái az alapoktól indulnak! Soha nem érzi át egy bármilyen osztályu labdarugó ál-
    tal használt játékosok, izzadságtól, feszültségtől ,feszülő öltözők légkörét. Ő a maga láltal istenitett „mindent magam” játékvezetők, őnhitt rohadt beképzeltségét kép-
    viseli – nem kis „zsoldért”!
    Ilyen részrehajló biráskodást- a hat évtizedes pályalátogatásom alatt keveset
    láttam. Ha egy „játékvezetőt” mindkét csapat edzője pro-kontra elmarasztal, ke-
    mény szavakat használva, ott már nem biztos, hogy mindketten tévednek. Volt ugy Győrben, 12 sárgát osztott ki. Ez az önhittség tipikus példája.” Majd Én
    megmutatom az lesz amit én jónak látok. Játékosok: „Kuss!”
    Széttörte a meccset, racionális döntéseivel mindkét csapatot megzavarta! Egyidőben, Ő volt nálam a „YELLOW KiNG” a sárgák királya, csak azért irtam, ha külföldre megy vezetni, tudják miről van szó.
    Ennyit róla4 Szót sem érdemel ténykedése!!!!!!
    Nem ugy Dibusz! Mi történt veled Dénes? Megzavart a külföldre vágyás, de ott
    ennél többre képes kapusok melegitője koptatja a kispadot. Vagy elhitted magad-
    ról , hogy a világ a lábaidnál hever? A Pécsi potyáid, a Debrecen ellenivel meg
    erősitve, hozzon már helyre-legalábbis gondolatilag. Van még három forduló és
    ha nem jutunk ki Európába számithatsz rá- leszakad az Üllői ut felett az Ég.!!!!

    Hozzászólás ideje: 2015. május 11. 13:31

  6. Sárosi István írta:

    Tisztelt Simon Ur!

    Nem tudom hova tegyem magam,- az „ANKDOTÁK” ugy tűnik „hamvában holt”, mert
    soha egyetlen ledorongolás,elismerés, biztatás nem érkezett számomra.
    Ez a rovat a „senki földje.”
    Nekem is vannak vélemenyeim a menesztéskerő, kevesebb a változázásokról, nem
    hol megjelenteni de az „ANEKDOTÁK” „HUMORGÓK” kategóriájába nem illenek.
    Érdekel mindörökké a Fradi mindenkori élete, változásai – elsősorban a játékos
    piacon.
    Nagy dérrel-durral, beajánlás alapján hozták Szombathelyről Bosnjakot,Ugrait.
    Most földönfutókká teszik őket. Nem az asztalom a játékosokkal való kufárkodás,
    de arra leteszem a nagyesküt, hogy Lauth „papa”, közelébe nem ér Ugrainak.
    Esztelen igazolta a kirugott játékosok ide hozatalát.! Gőzöm nincs mit akarnak,
    és kit akarnak hozni, de a külföldiek létszámstoppja nem biztat ? a pillanatnyilag
    kinálkozó (mi kivánjuk, ők rá sem rántanak) szemléletre. A Fradi image régen meg-
    szünt.Szerencselovagok, haverok(főleg külföldről,pl: Lauth) mit keresnek itt?
    Nem anyagiak érdekelnek, de tudásuk…….?
    Ramirezen kivül egy komoly igazolást nem tudnak felmutatni – évek óta. Megy a
    suskus, titkolózás, a fene tudja mi folyik a háttérben.
    Játékosok tüntek most el akiknek a bizonyitás lehetősége sem adatott meg. Na
    én ezzel befejezem se füle-se farka irományom. Egy óriási, szakszemmel áttekint-
    hetetlen ami megint kezdődik. Lefogadom: Dibuszt talán utoljára láttuk tavasszal!
    Nem és nem tudom nyomonkövetni követlenzésüket -szinte mindenhol!!!!!!!!!!!

    Hozzászólás ideje: 2015. június 10. 14:06

  7. Sárosi István írta:

    Magyar dicsőség !

    Bizonyos klubok a VVK megnyerését ugy fogadták – hogy nem fogadták. Talán az
    MLSZ .-sem . Dörgedelmes hurrá hangulat biztos, hogy nem volt.
    Abban az időben egy Barcelona, Juventus, Manchester United ….stb profi világra-
    szóló ünneplést tartott volna.
    Büszke vagyok akkori koromra, hogy valamennyi selejtezőnek nézője lehettem!
    Példéul a : Brno . Égető hőség a stadionban, lagymatag játék – de győzelem.!
    A visszavágón kicsikartuk győzelmünket. Továbbjutottunk.
    Jött a Vienna. Népstadion. Szakadó jégeső, összebujtunk vagy tizen az Orkán kabátom alatt. Győztünk.
    Három mérkőzéses továbbjutás volt – radiroztunk 3:0.-ra.
    Ujabb ellenfél : Athlatico Bilbaó. Kőkemény , adok -kapok.- De győzelem.
    Manchester United: 3:2 Manchesterben. Karába bombája demozalizárta a
    britteket. Ujabb győzelem, kitünőre vizsgázás egy széthulló FTC döntő összefo
    gása.
    Torinó. Szervezési problémák miatt, egy mérkőzésben egyeztünk a világhirü
    Juventus (Itália legnépszerűbb csapata) ellen. Fityinget nem adták győzelmükre,
    de egy Fradi szivből jelesre vizsgázó „csodacsapat” Phőnix poraiból feltámadva,
    Fenyvesi góljával , elhozta Európa harmadik jegyzett trófeáját.
    Dicsőség az akkori hősöknek, Örök tisztelet tettükhöz, Isten áldása további
    életükhöz, nagypapa korukhoz, esetleges további ambiciójukhoz.
    Egyébként a kupa bemutatást láttam az Üllői uton, a Bp. Épitők elleni edző-
    meccsen, közel sem annyi néző előtt mint amit érdemeltek volna. ŐRŐK DI-
    CSŐSÉG NEKTEK, AMI SOHA MÉG HASONLÓ DICSŐSÉGNEK SEM HA-
    SONLÓ ELIMERÉSNEK HAZÁNKAT? AZ FTC -t HALHATATLANNÁ TETTE!
    Köszönöm, és örökké álmaim csapatát jelképezitek !!

    Hozzászólás ideje: 2015. június 25. 12:41

  8. Sárosi István írta:

    Magyar dicsőség. ( Kiegészitő)

    Koromra való tekintettel nem szabad emlékeimre hivatkozni! Kifelejtettem az AS.
    Roma elleni kettős győzelmet amit az olasz fővárosban Rátkai és Fenyvesi góljával
    hoztuk haza a Flaminió 20 000 nézője előtt, akik végigtapsolták Varga Zoli parádés
    játékát.
    Majd egy héttel később Albert 41.percben lőtt góljával küldtük haza a bordó-sárga
    talján csapatot, bebiztositva további diadalmas sorozatunkat!
    Elnézésüket, megértésüket köszönöm! HAJRÁ FRADI !

    Hozzászólás ideje: 2015. június 25. 19:09

  9. Sárosi István írta:

    Leandro.

    Valóban nem tudom , hogy észrevételeim jelen csapatunkról, valóban jó helyen
    jelennek meg, vagy ennyire érdektelen.
    Itt van például Leandro esete. Harcol a Fradi a fiatalitásért, hiányposztokra igazol
    de, már bocsánat, ki a fészkes fenének áll érdekében, milliókért leigazolni, játékosokat
    jóval 30 év felett. Elküldik Lauthot 32 évesen, aki egy kapavágást nem tett a csapat
    érdekében a jobb szereplésért, rugott pár gólt- és annyi.
    Ramirez bizonyitott fél év alatt, érdemes megverekedni érte, szinte hibátlanul ját-
    szotta a tavaszi szezont. Hollandiában az első pillanattól látszott – ez nem az igazi
    posztja. Dilaver ha felgyógyul – sokkal többre képes.
    És itt van Leó. Ki volt az a félkegyelmü aki benne frissitést látott? Deventerben
    bohócot csináltak belőle, annyi kötényt, megkerülő cselt kapott amiből soha többet
    nem szeretnénk látni! 2006.-ban ugy elment Debrecenbe , hogy a kutya nem sirt
    utána. Ciprus dettó!!! Most maradna a középpálya baloldala neki? Az Uristen óvjon
    bennünket ettől. Mert a partvonal keskeny sávjában is annyiszor verték át mint a
    …….palánkon. Amennyiben középpályásként kivánja Doll szerepeltetni, szabad utat
    nyit a jobboldalon támadó ellenfélnek.
    Leigazolása viccnek fogható fel a maga 33 évével, teljesitményével, vagy ez az
    igazolás is valaki zsebét duzzasztotta Euróval.
    Busai amit kihagyott, azért egy valamit is magára adó megyei csapat edzője villá-
    val üzte volna körbe-körbe meccs után. Atyauristen, még ma is hülyét kapok, ha
    rágondolok.
    Bár korai még a véleménynyilvánositás – de itt „Valami ván, de nem az igázi!”

    Hozzászólás ideje: 2015. július 5. 19:16

  10. Sárosi István írta:

    Egy nekrológ az FTC.-nek !

    Igazán vártuk már a ragyogó sorozat folytatását- de mint precizen megkomponált
    zenemüben itt is akadtak fals fellhangok. Istenem, a legrosszabkor jött (vagy talán
    legjobbkor jött egy falrangető figyelmeztető.
    Ez a vereség a legrosszabbkor ( a lehető legrosszabbkor jött.) Ugy gondoltuk
    mit nekünk egy bosnyák élcsapat, amely ország labdarugói, számottevő erősité-
    sek a nagy nyugati klubok erősségei. (Lásd: Besic.) Akik maradtak mindent meg-
    tesznek az oda bekerülésekhez.
    Nekünk most már – sajnos- nincs vesztenivalónk. De mindvégig bizva Dooll
    mester csapatában Aki belénk ötvözve a német lehetelent felpörgeti fiait. Ha
    nem sikerülakkor se történjék katasztrófa. Tudnunk kell, ismerve a balkáni vehe-
    menciát a pokol vár ránk Sarajevóban! Tiszte szivvel kivánom-sok szimpatizán-
    sunk – nevében a lelketeket tegyétek ki ellenük-GYŐZZÜNK!!!!!!!
    Mert maghalni csak nagyon szépen szabad!!!

    Hozzászólás ideje: 2015. július 18. 12:16

  11. Sárosi István írta:

    ” Véget ért egy álom, véget ért a nyár…”

    Nagy reményekkel,talán tuldimenzionálva, fogadtuk a kupamenetelést ami sajnos –
    nem szájizünk szerint alakult. A tulipánosok még hagyján, de Bosznia az Bosznia.
    tavaly a Rijeka, most a Sarajevói vasutas állitotta pirosra vonatunk lámpáját.
    Nincs harag bennem, sőt sajnálom a csapatot! Ilyen katasztrofális gólók a sze
    rencse ill.balszerencse rovására is irhatók, nem feledve a csapaton belüli változá-
    sokat. Nem kivánom kivesézni az észlelt problémákat -de itt valami nagyon nem
    stimmel. Ramirez és Matheus hiányával 40% al gyengébb volt védelmünk. Olyan
    gólokat kaptunk – mondhatom mindhármat – amire nincs és nem lehet magyarázkodás.
    De hol a csatársor, adódó gólhelyzeteink kihasználtsági foka…. Böde, Leo …..
    És hol van a kis Radó?.. Aki leigazolta biztosan nem ezt igérte egy huszonéves
    labdarugónak, ha kell (és KELL) játszassák, vevés önbizalmát ne rombolják szét!
    Ez nagyn kevés. Bizonyos fokig még szerencsénk is volt, hogy a bosnyákok men-
    tek tovább megkimélve bennünket A Liege elleni pokoljárástól.
    Doll Mester.! Egyedül benned bizunk, német mentelitásodban…Olvasom a friss
    átigazolások listáját. Böde, Leo….. Véleményem nincs , bizalmam van, hogy marad-
    nak….és mégegyszer nekirontunk Európa nagyjainak. Hajrá fiuk, Hajrá Doll.!!!!!!!!

    Hozzászólás ideje: 2015. július 28. 13:57

  12. Sárosi István írta:

    Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kivánok a Klub valamennyi alkalmazottjának Boldog
    Uj évi Kivánságokkal kiegészitve.
    Sajnálom, hogy az ANEKDOTÁK közel 100 küldése, nem nyerte meg tetszésüket
    igy törölve lettek. Sebaj a Fradi akkor is Fradi marad nekem.

    Hozzászólás ideje: 2015. december 25. 18:32

  13. Sárosi István írta:

    Döbbenet!

    Láttam a Ferencváros-Felcsut mérkőzést- és láttam egy részrehajló „majd ÉN meg-
    mutatom ki itt az Úr” játékvezetőt Farkas személyében.
    Ez az „UR” , mertnem játékvezető először is, hanem egy cezarómánis „spori” -akinek!
    Böde gójait elvette, ez valószinüleg a mérkőzés végén kielégitette. A döbbenet az nem
    ez! Hanem remegő kezekkel irt meccskönyve döbbentett meg! Ez a palimadár „IRNI
    IS TUD????” főként golkodni is? Na ezt aztán már tényleg nem hiszem.Estleg vala-
    melyik segédjének diktált a, az meg szegény a megilletődéstől irhatott ilyen baromsá-
    got. És a két kereszt -mint aláirás- vajon kié lehet?????????

    Hozzászólás ideje: 2016. február 21. 13:32

  14. Sárosi István írta:

    Tisztelt Wolf ( Farkas) Ur!

    Sajnos döntését amit az FTC-Felcsut történtek illetik, ezuttal „kutba esett”.Nem
    sikerült egy több hónapos sérüléséből visszatért sikerélményét, és az egész
    MLSZ döntését felülüberelni!
    Ez az Ön részéről egy kudarc, másrészről mint a FERECVÁROSI TC.-mint
    sikert jelent. Amennyiben a klubot utálja ne egy játékos lelki világát tönkre téve
    vezesse le!
    Több izben jeleztem szeretett klubom (FTC) felé, hogy müködése Ön, vala-
    mint Andó -Szabó játékvezetése, nem csak részünkről, de az egész élvonal ré-
    széről nem kivánatos!
    Szubjektiv meglátásaik, soha nem kedveztek nekünk! Jeleztem az illetékes
    szervezetnek – bojkottálják müködésüket mérkőzéseinken. Ismerve anyagi jutta-tásukat a mérkőzés levezetését illetően, szégyenlem magam, hogy ennek töre-
    dékéért 65 év munkám után ennek töredékéért kapom nyugdijam!

    Hozzászólás ideje: 2016. február 24. 18:38

  15. Horváth Gusztáv írta:

    Gratulálok!

    Hozzászólás ideje: 2016. március 23. 18:35

  16. Sárosi István írta:

    Tisztelt Szurkolótársaim!

    Kérdem Önöket, mi ez felforgatott közvetitési sor az élvonalban? Vagy Én nem talá-
    lom a valós közvetitési sort? Elmararadt – legalábbis az Én számomra a HALADÁS,
    a HONVÉD, most a DVTK mérkőzése! Képi megjelenenitésel!
    Mi a fene ez? Az előző FRADI informatika, tájékoztatás, hirközlés sokkal pedánsabb,
    jobb volt!
    Értetlenül állok az egész előtt……….Kaphatnák információt a háttérről????

    Hozzászólás ideje: 2016. október 28. 17:43

  17. Sárosi István írta:

    Legutóbb hiányoltam a Fradi mérkőzések közvetitésének elmaradasát – de talán
    jobb is igy. Ez a borzalmas eredmény sorozat – jobb is ha nem látható!!!. Egyben
    szégyenlem magam olvasva őket amit müvelnek!!
    Szégyenlheti magát valamennyi „Sztár”, ez részemről az egyik legundoritóbb,
    puccs amit átéltem!!!!!!
    Voltak akkor alulfizetett, rendszerirányitott játékosok, alaposan behülyitett nézők,
    de ez a sorozat mindent felülmúl.!
    Szégyenlem magam!!!! Közel hatvan éves imádatom -nem értük- a zöld fehér szi-
    nekért részemről -eredményektől-függetlenül,nem ezektől a szerencsevadászoktól
    függ.!
    Itt valami belső undoritó széthuzás, edzőbuktató puccs folyik!!!!
    A KÉRDÉSEM AZ: MEDDIG LEHET A FERENCVÁROS SZURKOLÓIVAL TÖRTÉ-
    NŐ PACKÁZÁS, FELSŐBB KÖRÖK IRÁNYITOTTA UNDORITÓ IRÁNYITÁS::::::::
    Ilyen gusztustalan retorrzió amit a nézőkkel müvelnek, -nem 2,.Forintért………
    Velem korabali szurkolók, akik 1953.-óta hóban-fagyban, politikai döntésekben….
    is kitartottak kedvenceik mellett, egyre inkább megundorodnak az agyonfizetett, de
    egy középcsapat teljesitményétől!!!!! Mit akarnak még? Nem volt elég a PUSKÁS
    AKADÉMIA szégynletes bukása? Annyi „Akadémistával” tar kopasz külföldiekkel?
    Szégyen ami itt folyik, agyonfizetett, külföldi másodosztályu „sztárokkal.?Lásd a:
    – Szarajevó,A PARTIZANI, ne tovább…. Indulás a KUPÁÉRT….Olé-Olé-Olé-Olé!!
    Meddig hülyitenek még bennünket? Magasról estem,-estünk….és nem véletlenül!!

    Hozzászólás ideje: 2016. november 5. 18:37

  18. Sárosi István írta:

    Hittem- egy nyiltszivü, külföldi szakemberek által vezetett csapatban. Hittem, hogy
    ennyi anyagi támogatást nyujtó támogatásban a játékosok ezt komolyan is veszik!
    Erre „Jó” magyar szokás szerint a játékosok megutálják egymást, tönkreteszik a
    szakembereket, akiket egy éve a csillagokba emeltek őket!
    Szerintem itt totális a csőd!!
    A „sztárok” – ahogy „Ugy” a közönség „Ugyanugy”! De akik ezt az egészet keverik
    a legnagyobb disznók az egész Ligában. Többszáz éves EURÓPA ismert klubot
    tesznek tönkre, saját előbbrejutásuk, egyesekkel történő leszámolásuk érdekében.
    Olyan átigazolásokkal hülyitenek csapatszinten, mint: LAZIÓ ROMA, PR.ST:GER_
    MAIN. Eladjuk a kialakulóban lévő csapatunk Senior tehetségeit,…… mit akarunk?
    Az ötvenes évek csapatai hülyére verték a külföldi sztárokat- ugyanazzal a kopott
    trikós , de összetartó – de – egyszivü csapattal. Pl: dán bajnok: AARHUS: 10:0……..
    Isten Áldja őket mindörökre: Gulyás-Ombódi,Kispéter,Dalnoki,- Szabó l., Dékány,
    -Kertész, Orosz, Láng, Vilezsál, Fenyvesi! Igen! Ők a MIEINK voltak ímindörökre!!!

    Hozzászólás ideje: 2016. november 5. 19:25

  19. Sárosi István írta:

    Imádott klubom FTC.

    A közelgő Karácsony és Új Év alkalmából kivánok NAGYON BOLDOG ÜNNEPEKET
    valamennyi játékosnak , vezetőnek és a klubbal szimpatizáló társaimnak.

    Hozzászólás ideje: 2017. december 17. 17:05

HOZZÁSZÓLÁS