A Fradi dicső múltja, 15.rész – 1916-17
1916 tavaszán a Schlosser-ügy kapcsán kirobbant viszályt az MLSZ elcsitította, májusban úgy tűnt, minden rendben. Rendben is volt, csak az időből futottak újra ki, bajnokságot kiírni tavasszal már nem lehetett. Ezért tavasszal megint kieséses rendszerű hadikupát írtak ki, ahol a kiesett csapatok vigaszdíj-mérkőzésekkel maradhattak játékban. Aztán 1916 szeptemberében, két év szünet után folytatódott a bajnokság, amit hadibajnokságnak neveztek.
A hadikupában az FTC a hármas döntőbe jutott, ahol végül az MTK mögött a 2.helyen végzett.
Az 1916-1917. évi hadibajnokság végeredménye | ||||||
1. MTK | 22 | 21 | – | 1 | 113:16 | 42 |
2. Törekvés | 22 | 16 | 2 | 4 | 71:20 | 34 |
3. UTE | 22 | 11 | 5 | 6 | 28:28 | 27 |
4. FTC | 22 | 11 | 4 | 7 | 29:23 | 26 |
5. III. ker. TVE | 22 | 9 | 4 | 9 | 32:30 | 22 |
6. Vasas | 22 | 6 | 9 | 7 | 29:30 | 21 |
7. BAK | 22 | 8 | 2 | 12 | 31:52 | 18 |
8. MAC | 22 | 7 | 4 | 11 | 47:53 | 18 |
9. BTC | 22 | 6 | 4 | 12 | 25:52 | 16 |
10. 33 FC | 22 | 6 | 3 | 13 | 25:51 | 15 |
11. KAC | 22 | 5 | 4 | 13 | 22:57 | 14 |
12. Fővárosi TK | 22 | 3 | 5 | 14 | 19:59 | 11 |
A két év után megrendezett első bajnoki mérkőzésen rögtön az MTK volt az ellenfél a Hungária körúton. Csapatunk ugyan 4:1-re kikapott, ám játékával, hozzáállásával elnyerte a korabeli kritikusok tetszését.
„A szokásos keretek között, puskaporos hangulatban vívta meg a két csapat mai küzdelmét. A közönség izgatottsága szerencsére nem ragadt át a játékosokra, akik elismerésre méltó önfegyelmezettségükkel biztosították a mérkőzés sima lefolyását, megkönnyítve a bíró és a kritika munkáját.
Az MTK az eredeti összeállításban szerepelt, míg az FTC nélkülözte főerősségét dr. Borbást, akinek jelenléte mindenesetre sokat lendített volna a zöld-fehérek helyzetén. Az FTC mai játékával, akárcsak a tavaszi MTK – FTC mérkőzésen, ismét ízelítőt adott a régi, lelkesedéstől áthatott „ferencvárosi” játékból, mellyel a második félidő közepéig ugyancsak kétessé tette a nagy technikai felsőbbséggel játszó MTK győzelmét.”
Aztán 1917 tavaszán újra fellángolt a „Schlosser-ügy”. Az MLSZ újravizsgálta a professzionalizmus vádját, amely alól újra mindenkit felmentett, ám Schlossert mégis eltiltotta. Tanulságos idézni a korabeli sajtót:
„Az MLSz fegyelmi-bizottsága három estén át tartó tárgyalása után meghozta ítéletét a Schlosszer-ügyben. Minden irányból feszült érdeklődés meredt a bizottság munkája felé s nem tulzás, hogy az egész ország sportügyek iránt érdeklődő közönségét izgatta a kérdés, mi igaz a professzionalizmus vádjából. A szombaton este kimondott verdikt föloldotta a legnagyobb magyar footballistát a legnagyobb vád alól, a mellyel amatőr sportembert illetni lehet.
Elhangzott a döntő szó. Schlosszer Imre amatőr s elhangzott ez olyan emberek ajkán, a ki az áldatlan körülmények lidércnyomása alatt szívesebben mondotta volna ki ez ítélet ellenkezőjét. Ha idáig nem voltunk meggyőződve róla, hogy a fegyelmi-bizottság elnöke és a bizottság tagjai a professzionalizmus vádjának vállalásával és az ügy szőnyegre bocsátásával eszköznek adták magukat, a kezükre bízott funkció tekintélyét és hatalmát annak az egyesületnek, a melynek oka van letiporni ellenfelét, az ítélet megindokolása eloszlat bennük minden kétséget.
Mert a fegyelmi-bizottság fölmentette bár Schlosszer Imrét és az MTK tagjait a vád alul, de az ítélet megokolásában rámutatni ugyszólván pontról-pontra igyekszik, hogy igenis minden vágy igaz, de bebizonyítani nem lehetett s ennek folytán magasztaló ítéletet sem hozhatott.”
Aztán, tán mert már akkor is történtek furcsaságok, Schlosser mégis játszhatott. Az FTC ez elleni tiltakozásul a tavasszal nem állt ki az MTK ellen. Lehet, hogy ez került a dobogós hely elvesztésébe, amely történetének addigi legrosszabb bajnoki helyezését jelentette, a 4.helyet. Előttünk az az UTE végzett a dobogón, amely ebben a bajnokságban, tavasszal tudta először (17 év után) legyőzni csapatunkat (4:1-re). Itt azonban érdemes megemlíteni, hogy eddig a tavaszi napig az FTC 22 mérkőzést játszott az észak-pesti csapattal, amely meccseken 22 győzelmet aratott, az összesített gólarány pedig: 95:15.
A háborús időben a Magyar Kupa sorozat szünetelt, a bajnoki mérkőzéseken kívül a csapatok háborús serlegekért játszottak díjmérkőzéseket, illetve néhány nemzetközi mérkőzés színesítette a műsort. Az FTC például a prágai Slavia csapatával csak ebben a szezonban 4 mérkőzést játszott, váltakozó sikerrel.
Az 1916 elejétől az 1917-es bajnoki szezon végéig játszott díjmérkőzések összesítése:
38 mérkőzés: 18 győzelem, 9 döntetlen, 11 vereség: 54 : 47 gólarány
Az egyik FTC-Slavia meccs egy jelenete 1917-ből:
Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
nemzetisport.hu
huszadikszazad.hu