A „fekete párduc”, az Aranycsapat kapusa február 4-én ünnepli születésnapját.

A Dorogról indult fiatalember a MATEOSZ és a Teherfuvar csapatain keresztül jutott el az 50-es évek sztárcsapatába, a Bp. Honvédba, ahol a legnagyobb klubsikereit érte el (1950-1957), de „száműzöttként”, tatabányai színekben (1957-1962) is bizonyította páratlan képességeit.

Az első és utolsó válogatottsága között több mint 15 év telt el, ezalatt 86-szor védte a magyar nemzeti 11 hálóját. Tagja volt az 1952. évi helsinki olimpián győztes, az Anglia felett óriási győzelmeket arató csapatnak és az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmet szerzett gárdának. Szerepelt az 1958. évi svédországi és az 1962. évi chilei világbajnokságon is.

Sok „mesterséges” akadállyal nehezített, de eredményekben rendkívül gazdag aktív pályafutása után az edzői tevékenységét nem kísérte hasonló siker. 18 esztendőn keresztül a Bp. Volán és a Volán SC elnöke volt, onnan vonult nyugdíjba.

Előttünk, Fradi-szurkolók előtt ismert, hogy Grosics Gyula azért fejezte be játékos pályafutását, mert a chilei VB után nem engedték meg, hogy a Ferencvárosba igazoljon. Erre sajnos csak megkésve, egy évvel ezelőtt – szimbolikusan – kerülhetett sor. Mindannyiunk számára emlékezetes marad a 2008. március 25-i pályára lépése a Sheffield United elleni mérkőzésen. A Fradi-tábor nagy szeretettel üdvözölte a „fekete párducot”.

Kedves Grosics Gyula! Gyula Bátyánk! Isten éltesse sokáig! Reméljük jókívánságaink jó erőben, egészségben találják. Frissítse a sportorvosi játékengedélyét, mert még szükség lehet rá! Bízunk abban, hogy egyszer, egy riport erejéig, lehetőséget biztosít az FTC Baráti Kör blogjának szerkesztői, olvasói számára is. Boldog születésnapot!

Balaginho