Nyilas Elek

A mai napon ünnepli 40. születésnapját egykori játékosunk, sokak kedvence: Nyilas Elek. Ebből az alkalomból köszöntjük.

Hetven esztendő eltéréssel, ám egy napon született a klubbal, amelynek már gyerekkorában szurkolója, ifjúkorában pedig ünnepelt játékosa lett. Az lett, pedig pályafutása nem úgy indult, hogy az lehet.

Abban a szerencsében volt részem, hogy bő fél esztendővel ezelőtt személyesen is beszélgethettem vele, ahol nagyon sok érdekességet elmondott pályafutásáról, igazán a bizalmába fogadott. A beszélgetésből írott cikk azóta is gyűjteményem becses darabja, a honlapunkon bármikor elolvasható.

Ebből a beszélgetésből szemezgetek:

– a bemutatkozásról

„Tudom, hogy sok játékos mondja el a Fradiba érkezésekor, hogy ő mindig a Fradinak szurkolt, ezzel is keresve a közönség kegyeit. Én akkor ezt nem hangoztattam, a játékommal próbáltam megszerezni a szurkolók nélkülözhetetlen bizalmát. Egyébként pedig nagyon örültem, hisz ott játszhattam, ahol tizenéves fejjel a lelátóról csodáltam az akkori hősöket. Szerettem volna én is olyan hangulatú mérkőzéseket játszani, amelyeket szurkolóként átélhettem. Erre is gondoltam a bemutatkozáskor. És ez a vágyam talán túl is teljesült…”

– a BL-ről:

Zürich, 1995. szeptember 13.

„Minden mai futballistának kívánom, hogy élje át azt, amit akkor mi átélhettünk. Azt a hangulatot, amit szurkolóink az Üllői útra varázsoltak, nem lehet felülmúlni. Az Anderlecht, az Ajax és a Real Madrid elleni meccsekről még ma sem tudok anélkül beszélni, hogy ne lenne libabőrös a karom. A Fradi-stadion hangulatával nem vetekedett egyik szuperklub (Ajax, Real Madrid) stadionja sem.”

– az edzőiről:

„Kifejezett kedvencem nem volt, minden edzőm kéréseit teljesítettem, mindegyiktől volt mit ellesnem. Az lenne az ideális, ha valami csoda folytán edzői tulajdonságaikat eggyé lehetne gyúrni és azt mondjuk bennem testesülhetne meg.”

– az utánpótlásról:

„…az utánpótlás tényleg a szívügyem. Meggyőződésem, hogy ott kéne a legfelkészültebb szakembereknek dolgozni, akiket ezért a munkáért meg is fizetnek. Ez ma sokkal inkább így van, mint régen, amikor még fociztak a gyerekek a grundokon, a játszótereken. Ott automatikusan megtanulták a futball alapjait, kiderült ki mit tud. Ma szó szerint még rúgni is meg kell tanítani a gyerekeket, semmi alapjuk nincs. És régen, a jobb gyerekállomány mellett még dolgoztak jobb edzők, ma az előképzetlen gyerekekhez pedig – és ezt nem bántóan mondom – a kisebb felkészültségűek jutnak. De mit is várhatnánk el akkor, amikor a minibálbér környékén kapnak pénzt, ha kapnak. Ezen kellene változtatni! A Fradinál elsősorban, mert a Ferencváros ma is tömegével vonzaná a gyerekeket, akikből tényleg a legtehetségesebbeket kellene kiválogatni és nevelni. Remélem, az angolok által beharangozott új akadémiai rendszer ebbe az irányba fog mutatni.”

– a Fradi játékosainak:

„Hozzá kell szokniuk és nem csak az NB II-ben, de később is, hogy a Fradi ellen minden csapat sokszorozott erővel küzd, a szezon mérkőzését játssza. De ez nem újdonság, így volt ez a mi időnkben is. Ezt minden játékosnak, akár külföldi akár magyar, értenie kell. És ha ezt megérti és ő is odateszi magát minden mérkőzésen, akkor a csodálatos közönség támogatásával egyre előrébb juthat.”

– és végül a fiáról:

„Fiam, aki ugyancsak Elek, jelenleg U17-es játékos a Puskás Ferenc Akadémián. Hasonló poszton játszik, mint annakidején én, talán egy kicsit beljebb, több az irányító feladata. Ha én mondom, hogy ügyes, akkor elfogultsággal vádolhatnak, de edzői szerint is lehet belőle jó játékos. Ebben reménykedem én is, amiben lehet segítem. Azt meg nem is kell mondanom, mekkora öröm lenne számomra, ha egyszer őt is Fradi mezben láthatnám játszani és gólt lőni, mondjuk egy teltházas, fantasztikus hangulatú BL mérkőzésen az új stadionban!”

Kívánjuk, hogy Nyilas Elek kívánságai beteljesedjenek. Egészen biztos, hogy vele együtt sokan, nagyon sokan fogunk akkor örülni.

És kívánunk Nyilas Eleknek nagyon sok boldogságot, sok sikert és jó egészséget!

Simon Sándor