2024. november 21. csütörtök

A Fradi dicső múltja, 48.rész – 1949-50

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. június 12.

edoszA most kezdődő epizódtól kezdődően néhány részen (az életben éven) valahogy túl kell jutnunk. Ezek az évek nem a Fradi aranykönyvébe tartoznak. A kor igencsak rányomta bélyegét a klubra. Pedig dicsőséges bajnokként, minden idők leggólképesebb Fradijaként vághattak neki az új bajnokságnak, a továbbfejlődés minden ígéretével együtt. Egy fél szezon után azonban valami megroppant, sokkal helyesebben, megroppantották. 1950 elején elvették az egyesület nevét, február 16-án az FTC-t beolvasztották az ÉDOSZ Sport Egyesületbe. Igaz, ekkor legalább még a színek megmaradtak, bár már azok sem sokáig.

Az 1949-50-es bajnokságot a csapat FTC-ként kezdte, ÉDOSZ-ként fejezte be.

Az 1949-1950. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye
1. Bp. Honvéd 30 23 4 3 84:29 50
2. ÉDOSZ 30 21 4 5 86:38 46
3. Textiles 30 18 8 4 81:33 44
4. Csepel 30 15 8 7 66:45 38
5. Bp. Dózsa 30 14 9 7 71:52 37
6. Bp. Vasas 30 15 5 10 67:44 35
7. Győr 30 13 7 10 63:45 33
8. Teherfuvar 30 10 11 9 59:51 31
9. Dorogi Tárna 30 11 6 13 60:58 28
10. Salgótarján 30 10 8 12 51:56 28
11. Postás 30 9 10 11 45:59 28
12. Haladás 30 10 4 16 52:67 24
13. Bp. Előre 30 6 5 19 51:93 15
14. Nagykanizsa 30 3 9 18 35:85 15
15. Soroksár 30 4 5 21 32:84 13
16. Debreceni Lokomotív 30 4 5 21 39:103 13

A korábbiakhoz képest itt tűnnek fel először a furcsa nevek, és nem csak az ÉDOSZ. A Kispestből Bp. Honvéd, az Újpestből Bp. Dózsa, az MTK-ból Textiles lett, a Vasas egy Bp. előnevet kapott, a Csepel megtarthatta nevét, csakúgy mint a vidégi fellegvárak csapatai, egy két munkásosztályt lelkesítő névvel egyesítve.

A tabellából látható, hogy a Fradi (mert nekünk ezekben az években is csak Fradi marad) az ellenszélben is ott maradt az élmezőnyben. Csatárai így is a legtöbb gólt hozták össze, a védelem sajnos most nem tudta teljesíteni a legkevesebbet. Közrejátszhatott ebben a csapatrész oszlopának, a csapatkapitánynak, Rudas Ferencnek a súlyos lábtörése 1950.03.19-én az Üllői úton, amely egész pályafutását megpecsételte. Azért a második helyből még nem kellett volna annak következnie, ami ezután következett, de erről egy pár bekezdéssel később részletesebben szólunk…
Meg ez az eredmény sem hiányzott…

Az sajnos szinte természetes, hogy a nagy össznépi átalakításban a Magyar Kupa sorsa senkit sem foglalkoztatott, továbbra is szünetelt.

Rendeztek helyette lelkesítő nevű és furcsa lebonyolítású minitornákat. Példának okáért a Szabadságharcos Kupát 1950.02.19-én. Egy napon rendezték az ÉDOSZ-MTK (őket később nevezték át) 3:1 és a Honvéd meccsét, amelyet a Honvéd 5:4-re nyert. Az ÉDOSZ-nak (bocsánat, Fradinak) jobb lett a gólaránya, így megnyerte a kupát.

A Húsvéti-torna ekkor még elkerülte a „rendcsinálók” figyelmét, még megrendezhették. Ugyanúgy a Slavia és Sparta Praha volt az ellenfél, mint egy évvel korábban, csak ezúttal nem az Üllői úton, hanem Prágában (lehet, ezért lehetett megrendezni). Az ÉDOSZ néven szereplő Fradi a Slavia csapatát 5:3-ra verte, a Sparta-tól 2:1-re kikapott, ám mégis hazahozhatta a díjjal járó ólomkristály serleget. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Sparta-nak volt miért visszavágnia és nem csak a már említett egy évvel korábbi húsvéti mérkőzésért.

1949.október 19-én ugyanis Prágában vendégszerepelt, még FTC néven a Fradi. A
Henni – Rudas, Kispéter,Szabó – Dékány, Lakat – Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor
összeállítású alapcsapat méltán vitte nagy hírét az egyesületnek. A Sparta vezető gólja után a Fradi fokozatosan átvette a játék irányítását és egyik legnagyobb különbségű nemzetközi győzelmét aratta. A Sparta vezetője, bizonyos Pelikan Úr így nyilatkozott: „Az első félidőben teljesen kiegyensúlyozott volt a játék, szünet után a Ferencváros nagy fölényben volt. Nagyon tetszett a prágai közönségnek a magyarok játéka.” Igen, igen, ennek a tüneményesen játszó, gólgyáros csatársornak a játéka láttán minden helyszínen vörösre tapsolták tenyerüket a nézők. Azon az októberi délutánon 0:1 után 9:1-ig meg sem álltak, Deák és Kocsis 3-3, Czibor és Budai 1-1 gólja mellett az ellenfél egy öngólt is vétett.

A sikerek sorában itt mondták azt filmes nyelven, hogy „csapó”.

1950. július közepén politikai rendelésre azonnali átigazolások történtek. Budai és Kocsis a Honvédba, Henni és Deák a Dózsába került, rajtuk kívül is több játékos távozott, a csapat végzetesen meggyengült. Mindezt igazolja az 1950 őszén megtartott egyidényes bajnokság végeredménye.

Az 1950. évi őszi Nemzeti Bajnokság végeredménye
1. Bp. Honvéd 15 13 1 1 67:16 27
2. Textiles 15 11 2 2 54:25 24
3. Bp. Dózsa 15 9 3 3 37:23 21
4. Csepel 15 8 2 5 33:21 18
5. Dorog 15 8 2 5 36:32 18
6. Bp. Vasas 15 8 1 6 30:23 17
7. Salgótarján 15 6 4 5 27:26 16
8. Diósgyőr 15 5 6 4 21:23 16
9. Győr 15 6 1 8 28:28 13
10. ÉDOSZ 15 5 2 8 25:30 12
11. Haladás 15 3 6 6 16:26 12
12. Szegedi MTE 15 4 4 7 22:44 12
13. Bp. Postás 15 4 3 8 18:28 11
14. Bp. Előre 15 4 2 9 26:41 10
15. Bőripari DSE 15 2 3 10 22:51 7
16. Tatabánya 15 1 4 10 17:42 6

Átszervezni pedig azért kellett, hogy a csapataink szovjet mintára, naptári év szerint játszhassanak. Ha majd egyszer az összeállításokat is böngészhetjük (nemsokára) láthatjuk, hogy az MLSZ ebben a bajnokságban engedélyezte először a cseréket, hivatalosan lehetett mérkőzésenként két játékost cserélni.

Az 1949-50-es és az 1950 őszi szezonban játszott díjmérkőzések összesítése:

50 mérkőzés: 29 győzelem, 6 döntetlen, 15 vereség: 130 : 77 gólarány

Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
nemzetisport.hu

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS