95 esztendővel ezelőtt, a mai napon született Tátrai Sándor.

Megint egy olyan név, amely bővebb ismertetést igényel. Annak ellenére, hogy nem csak játékosként, hanem edzőként is letette névjegyét a Ferencváros asztalára.

Tátrai Sándor Thour Sándor néven született 1914. július 8-án. Rákosszentmihályon kezdett futballozni, onnan Salgótarjánba került. Itt fedezte fel a Fradi, a jó képességekkel bíró csatárt. Igen, ekkor még csatárként szerepelt. 1936. augusztus 13-án, jobbösszekötőként mutatkozott be a Ferencvárosban, mégpedig Bukarestben, a Venus csapata ellen, amely mérkőzést 3:2-re nyerte a csapata. A román túra után az újonnan induló bajnokságban is a csatársorban jutott szóhoz (elsősorban Táncos, Toldi és Kemény társaságában), ahol a ranghoz illő gólgyártást is elkezdte. Későbbi „állomáshelyére”, a hátvédsorba is külföldön került, fél esztendővel később, Portóban, ahol a Ferencváros az FC Porto csapatát 8:2-re lépte le. Tátrai Sándor pedig a hátvédsorban maradt, hol jobb-, hol balhátvédként! Ezentúl itt nyújtott megbízhatóan egyenletes teljesítményt, 1944 karácsonyáig gyakorlatilag állandó tagja lett a Ferencvárosnak.

Ezután a Fradi öregfiúk csapatában vitézkedett, mígnem 1958-ban a csapat edzője lett. Első korszakában három esztendeig ült a kispadon, utána az utánpótlásban hasznosította tapasztalatát, majd 1966-ban rövid ideig újra az első csapatnál. Edzői szeméről talán mindennél többet elmond az a tény, hogy 1958.11.02-án ő volt az, aki az alig 17 esztendős Albert Flóriánt a csapatba állította, annak kirobbanthatatlan tagjává tette.

Fájdalmasan korán, 56 esztendősen, 1970 szeptemberében hunyt el.

Nagy Béla „Fradisták futballmezben 2.” című kötete alapján az összeállítást készítette Simon Sándor