Néha úgy érzem, rossz korban születtem. Amikor olvasom a Ferencváros történelmét, ezen vélekedésem minduntalan erősödik bennem. Olvassa el a teljes cikket »
Tizennégy esztendő után a csapat újra visszatalált a méltó helyére. Hosszú volt ez a 14 esztendő, megdöntötte a történelem addigi negatív rekordját, amit 1913 és 1926 között kellett a fradistáknak átélni két bajnoki cím között. Olvassa el a teljes cikket »
A VII.8-án feltett kérdésünk és a helyes válasz.
Kérdés: Mióta érvényes, a szögletrúgásból érintés nélkül szerzett gól?
A helyes válasz: FIFA 1924. júniusi párizsi ülésén hozták a döntést.
A FIFA 1924. júniusi párizsi ülésén több szabálymódosítás történt. A szabályok kimondták, hogy a bíró csak súlyos sérülés esetén szakíthatja félbe a játékot, továbbá a játékosnak joga van ahhoz, hogy megkérdezze a bírót döntésének indokairól. A bíróval való vitatkozást azonban továbbra is tiltották.
A legfontosabb szabályváltozás, amit egyhangúlag elfogadtak: ezentúl szögletrúgásból érintés nélkül is lehet gólt rúgni. Kicsit későn hozták az új szabályt, mert ha egy hónappal előbb életbe lép, érvényes lett volna az a szögletből elért, érintésnélküli magyar gól, amit játékosaink a párizsi olimpián az egyiptomi kapuba rúgtak.
„Amikor az új szabály életbe lépett az FTC Tóth Potyája jutott az eszünkbe. Az ő kornerei utolérhetetlenek voltak annak idején. Jobbról a ballal, balról a jobb lábbal csavarta a labdát halálbiztosan a kapura, s ha valaki érinteni tudta, kész volt a gól. De az érintés nehéz dolog, volt. A kapus a tumultusban inkább arra ügyelt, hogy ne érintse a labdát, semhogy fogta volna. Ez a passzív védekezés nem volt könnyű ugyan, mégis alapjában véve nagyon egyszerű volt. Most meg kell tanulni szélsőinknek a régi, Potya-szerű csavarást, ami ha sikerül, ezentúl valóban fél gólt jelent. Bizonyos, hogy a Potya iskola hamarosan tért hódít a szélsők körében!” (NS. 1924. szeptember 6.)
Mivel Tóth Potya hamarosan edzőnk lett, egyáltalán nem csoda, hogy Kohut Vili szögletrúgásaitól a kapusok egyre inkább tartottak.
