Holnap este 19:00-kor a Vasas csapata lesz az ellenfelünk a bajnokságban. Számunkra ez a mérkőzés a közelmúltban történtek miatt jóval több lesz, mint egy bajnoki mérkőzés. Tekintsük át ellenfelünk történelmét.

Azt hiszem, a DVTK esetében említettem meg, hogy már most készülnek a klubjuk centenáriumi ünnepségeire. Ugyanezt teszik a Vasasnál is, ám itt is van egy kis „bukfenc”, amit elég nehéz áthidalni.

1911. március 16-án megalakult a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a Vasas. A labdarúgók a kezdeti időkben alacsonyabb osztályokban szerepeltek, de öt év alatt három osztályt előre lépve az első vonalban is bemutatkozhattak az 1916-17-es bajnokságban, és azt a 6. helyen zárták.

Az első érmekre 1924-ig kellett várni. Ekkor csakúgy, mint egy évvel később bronzérmet szerzett a csapat, és Takács II József szerezte a legtöbb gólt a bajnoki küzdelmek során (26 találat), így ő lett a klub első gólkirálya. Később a „kisTaki” a Fradiban teljesedett ki, a legendás T-betűs csatársor jöbbösszekötője lett, ám az igazságnak tartozunk azzal, hogy erről a Vasas-történeti tényről is megemlékezünk. A Fradiba ugyanis már 15-szörös magyar válogatottként került a Vasasból 1927-ben.

A 20-as évek végéig a Vasas stabil középcsapatnak számított, ám 1928-ban kiesett az első osztályból.

1930-ban sikerült a visszajutás. A pályaavató mérkőzésen 5-2 arányban a Vasas, nagy meglepetésre legyőzte a Ferencvárost. Ez a pálya még nem a mai pálya volt, hanem a Béke utca – Forgách utca által határolt, nem túl nagy területet jelentette.

Az újbóli felkerülés azonban csak rövid fellángolásnak bizonyult, mert a csapat újból kiesett, amit egy nehéz időszak követett. Ekkor ugyanis még semmilyen módon nem támogatta az állam a csapatokat, így a Vasast sem. A csapat vergődése egészen az 1941/42-es szezonig tartott. A 40-es évekre tehető a Vasas és a kommunista párt szorosabb kapcsolatának kialakulása. A Magyar Kommunista Pártnak az volt a koncepciója, hogy a sporton keresztül lehet szélesebb tömegeket megnyerni. Ezért tervezték egy munkásklub kiemelt támogatását. A választás a Vasasra esett, 1946-ban valósultak meg teljesen az elképzelések. A támogatás nem csak pénzbeli segítségnyújtást jelentett, hiszen ekkor kapott a klub székházat és az MKP által a Vasashoz került a Pasaréti úti hatalmas sportterület. A klubban a fontosabb pozíciókat szintén az MKP tagjai kapták. Például ebben az időben a klub elnöke Kádár János volt.

A politikai hátszélnek és az anyagi támogatásnak köszönhetően a Vasas tartósan az élmezőnyben végzett, második és harmadik helyek követték egymást. Aztán, amikor az MKP MDP-vé alakult, egy kicsit kevesebbet áldozott a klubra, így megint visszaesés jött, ami azonban nem tartott sokáig és a klub 1955-ben elérte első nagy sikerét, a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerését.

1956-ban Közép-Európai kupát nyert a csapat, a Népstadionban 100.000 néző előtt lejátszott mérkőzésen nyert 9-2-re az osztrák SK Rapid Wien ellen. Később még négy alkalommal nyerte meg a Vasas a KK-t.

Első bajnoki címüket 1957-ben ünnepelhették, a forradalom utáni első, egyidényes (11 fordulós) bajnokságot nyerték meg.

Mint bajnokcsapat, jogot szereztek a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) való indulásra. Az első fordulóban a svájci BSC Young Boys volt az ellenfél. Az idegenbeli 1:1 után, a visszavágón 2:1-es Vasas győzelem született. A következő körben nem kisebb csapat, mint a holland Ajax várta a Vasast. Az amszterdami 2:2 után a Népstadionbeli hazai mérkőzésen 4:0 arányban győzelmet aratott a Vasas. Az elődöntőben a kor legnagyobb csapatával a Real Madriddal kerültek szembe. Az első mérkőzésre ezúttal is idegenben került sor, Madridból súlyos, 4:0-ás vereséggel tértek haza. A Real Madridban akkor Kopa, Didi , Santamaria, Di Stefano és nem utolsósorban Puskás Ferenc játszott. A visszavágónak ismét a teltházas Népstadion adott otthont, ahol Bundzsák Dezső és Csordás Lajos góljaival megverték a világhíres spanyolokat, amit a klubtörténelem legfényesebb lapjain tartanak nyilván.

Innen számítható a Vasas aranykora, amely a 60-as években teljesedett ki, amikor négy alkalommal (1960, 1961, 1965 és 1966) nyertek bajnokságot, az utolsót ráadásul veretlenül (ez a csapat látható a fotón). A csapat edzői ebben a korszakban Illovszky Rudolf és Baróti Lajos voltak.

Az 1960-as években oldódott meg a pályakérdésük. Addig is jellemzően Angyalföldön játszottak, előbb a Latorca utcában, később aztán rövid ideig a Népligetbe, a az Építők-pályára költöztek. 1961-ben lett az angyalföldiek új otthona a Fáy utca, ahol a mai napig játszanak és amely pályát ma a legendájukról Illovszky Rudolf Stadionnak neveznek.

1970-es évek sikerei: 1973-ban kupagyőzelem a Budapesti Honvéd ellen (4:3), majd mindmáig az utolsó bajnoki cím megnyerése 1977-ben. Az utolsó bajnokcsapat legjellemzőbb összeállítása: Mészáros – Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor – Gass, Zombori, Müller, Várady – Kovács, Izsó volt. Az edző pedig, ki más, mint Illovszky Rudolf.

A ’80-as évekből még két kupagyőzelem (1982 és 1986) jelentette a sikereket, a bajnokságban, bár általában az élmezőnyben végeztek, már nem tudtak hangos sikereket aratni. 1990-től kezdve viszont már csak a stabil középcsapat jelzővel lehetett a csatott illetni.

A rendszerváltás után egyre erőteljesebben lehetett érezni, hogy a Vasas már nem pártcsapat, előbb szűkültek, majd eldugultak a párt- és állami támogatás csatornái. Ebből is adódóan a Vasas 1995-ben már közel került a kieséshez. Az őszi szezon végén a kieső, 15. helyen telelt a csapat. Tavasszal hiába jött a „Mágus”, Verebes József, a csapat megmentője a nagy öreg, Illovszky Rudolf lett.

Utolsó sikereit 1998-ban és 2001-ben érte el, mindkétszer bronzérmet szerzett, ezután azonban elindultak a lejtőn. A 2001/02-es bajnokságban utolsóként kiesett a Vasas az élvonalból. A kiesés és az anyagi kilátástalanság következtében kaotikus hangulat uralkodott az egyesületnél. Az NBI/B-ben is a pénztelenség és a szenvedés jellemezte a csapatot, amely végül a megszűnéshez vezetett.

Fél évre eltűnt a Vasas a magyar futball palettájáról. A szabályok szerint ilyenkor újrakezdés esetén is csak a legalsóbb osztályból lehet újraindulni. Mivel mindez bajnokság közben történt az MLL Versenybizottsága határozatban zárta ki a Vasast az NB I/B-ből. A fenti határozatot soha senki nem vonta vissza és nem támadta meg!

A Vasasnál azonban megtalálták a kiskaput. 2003-ban egy Vasas-szurkoló nagyvállalkozó, Jámbor János és az újjáalakult Vasas vezérkar, Markovits László vezetésével megteremtették azt a lehetőséget, mellyel a Vasas újra életre kelt. Innentől datálódik az újkori Vasas kialakulása. A Kecskeméti TE csapatának versenyzési jogát megvásárolva, az NBI/B-ben szerepelt a Bp. Vasas a 2003-04-es szezonban és a második helyet megszerezve feljutott az élvonalba. Ez a Bp. jelző volt a kiskapu, ezért nem tekinették szabály szerint jogutódnak az újkori Vasast, ezért nem kellett osztályokat zuhannia.
Az új gazdasági társaság magát nem tekintette jogutódnak, ezért nem volt perelhető a régi adósságokért, ezért indulhatott újra az NB I/B-ben. Aztán az évek múltán a Bp. jelző, már csak a hivatalos névben szerepel, a címerben eltűnt, újra centenáriumra készülnek. De a Vasas futball az előbbiek okán jogilag sem ünnepelhet centenáriumot, hiszen akkor mi is van a hátrahagyott adósságokkal? A Vasas Sport Club az más, az soha nem szűnt meg, de az új ex-KTE jogutód futballszervezete az teljesen más ügy. Az átélte az újkori történelem viharait, annak nevét kellett többször szponzorcélra is eladni, megszüntetni, újravásárolni, újra a Vasasba integrálni.

De ne is szaladjunk annyira előre, az elvi centenáriumra készülés előtt még feltétlenül meg kell említeni, hogy 2006-ban ez az újkori Vasas a bajnokság végén ismét kiesett az NB I-ből. A megfiatalodott együttes élére Mészöly Géza került, és mégis az első osztályban indulhattak, hiszen megkapták a jogtalanul a második vonalba visszaminősített FTC helyét. Ezért is lesz pikáns felhangokkal terhes ez a mostani bajnoki találkozó. A Fradi visszatért az őt megillető helyre és megmérkőzik azzal, aki ezt a helyet a távollétében bitorolta.

2008. december 31-ével azonban az újkori Vasas újra nagy bajba került. A megteremtője, Jámbor János eladta üzletrészét, és a futballcsapatot üzemeltető Vasas Futball Kft. 100 %-os tulajdonosa a Vasas Sport Club lett. Mint tudjuk, azóta is keresik a befektetőt. Először az olasz vonallal futottak zátonyra, majd most, immáron hosszú hetek óta egy ugyancsak fantommá váló befektetői csoport hitegeti őket.

Amint ebből az összeállításból is látszik, messze nyúlnak vissza a két csapat párviadalai. Azonban a 2006-ban történtek bennünk Fradi-szurkolókban igen mély nyomot hagytak. Azokért az eseményekért nem csak a bajnokságban, hanem minden alkalommal vissza kell vágni. A Ligakupában már sikerült, most a bajnokságban várjuk ugyanezt. Ha lehet, még meggyőzőbb fölénnyel. Bárki is fut ki a pályára zöld-fehér címeres mezben, az égjen teljes hőfokon, adja tudása legjavát, hogy megmutathassuk az ellenfélnek, újra itt vagyunk! És sokkal erősebbek vagyunk! Hajrá Fradi!

Az összeállítást a Vasas SC hivatalos honlapjának (www.vasassc.hu), a http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Vasas_SC wikipedia bejegyzésnek a felhasználásával készítette:
Simon Sándor