Mióta ez a bajnokság elkezdődött, Lalolib barátommal párban jegyzetelünk. Ő megtalálta a helyét a fotelben! Szellemesebbnél szellemesebb jegyzeteit örömmel olvashatjuk, a még oly szomorú meccsek utáni pillanatainkban is.

Én meg keresem a helyem. Kezdtem a lelátón, lelátói hangulatokkal. Kerestem a pozitívumokat. Mondjuk, meg is találtam, leginkább magán a lelátón. Mert ott, megtörtént a valódi Comeback! A Fradi szurkolói visszatértek az NB I lelátóira. Ezzel együtt minden helyszínen megmozdult az érintett ellenfél közönsége is. Ugyanúgy, mint régen. Ez is várható, ez is borítékolható volt. Ez meg is történt.

Ami még ugyanígy várható lett volna, annak a pályán kellett volna megtörténni. Ez nem sikerült! Miért? Talán, mert a Fradi játékosai még mindig nem szokták meg az NB I-et. Ezt ugye elmondták nekünk a vezetők, és mi szurkolók hitetlenkedve ízlelgettük a szavakat.

Ám nagyon úgy tűnik, meg kell szoknunk, hogy a vezetőink ezt akarják megszoktatni velünk. Ők elhatározták, hogy ebben a az NB I-ben a Fradi újonc, erősödjenek csak bele, mielőtt új célokat írnak ki számukra. Ennek megfelelőek az új igazolások is. Amolyan NB I-szoktatóak. Nem ígéretesek, nem erősítések, csak úgy szoktatóak. Szerintem egyébként, aki ezt a „megszokósdit” hangoztatja, az egészen biztos, nem ismeri a Fradi történelmét. Ha ismerné, ilyent nem mondana, nem mondhatna ki, nem hogy hangosan, még zártkörűen sem. De az eddigi történéseket elnézve az is elmondható, hogy az NB I játékerejét sem ismeri. Mit szól akkor a pápaiak teljesítményéhez? Akik még csak bajnokok sem lettek az NB II-ben, mondhatni, az MLSZ-ben, a színfalak mögötti fura történéseknek köszönhetik NB I-es tagságukat. Amit nem megszokni igyekszenek, hanem megfelelni annak. Ahogy korábban a Haladás, a Kecskemét vagy épp a Nyíregyháza is ezt tette. Nem megsértve őket, de hol vannak ők a Fradihoz? Hol van a történelmük, hol a játékerejük és hol vannak az anyagi lehetőségeik?

Ők úgy tűnik nem ezt nézik. Sokkal inkább azt, hogy az adott lehetőségeiket hogyan tudják minél jobban a pályára konvertálni. Hogyan tudják az edzőjük által elképzelt játékot minél jobban megvalósítani. Ki megalkuvás nélküli támadófutballal, ki kemény, határozott, céltudatos játékkal.

Azt hiszem, a Fradi számára a legnagyobb kritika, hogy egy szurkolónak a saját csapatával szemben velük kell példálózni. Sosem gondoltam volna, hogy ez előfordulhat. De az eltelt hat fordulóban erősen elbizonytalanodtam, keresem a helyem! Mert azt, amit ajánlanak, hogy ezt a jelenlegit szokjam, elfogadni nem tudom!

Akkor is, és mindörökké: Hajrá Fradi! Fő a győzelem! Térjünk már észhez!

– fradissimo –