A Fradi dicső múltja, 70.rész – 1971-72
Az előző részt ott hagytuk abba, hogy a Fradi második lett a bajnokságban, ám abban a szezonban nyert egy szép nagy díjat (Trofea Teresa Herrera). Nézzük a folytatást!
A bajnoki tabella ismét a „normális képet” mutatja, már ami a pontszámítás rendszerét illeti, azaz újra a hagyományos 2-1-0 pontos rendszerben, bónuszpontok nélkül jött ki a végeredmény. Sajnos, azonban mindez csak a formára igaz, hiszen ha a tartalmat nézzük, ott nem lehet hagyományosnak tekinteni a Fradi ötödik helyét.
Az 1971-72. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye | ||||||
1. Újpesti Dózsa | 30 | 20 | 6 | 4 | 78-30 | 46 |
2. Bp. Honvéd | 30 | 16 | 7 | 7 | 51-26 | 39 |
3. SBTC | 30 | 15 | 9 | 6 | 51-39 | 39 |
4. Tatabánya | 30 | 13 | 11 | 6 | 44-32 | 37 |
5. Ferencváros | 30 | 14 | 8 | 8 | 59-36 | 36 |
6. Vasas | 30 | 12 | 8 | 10 | 51-46 | 32 |
7. Videoton | 30 | 13 | 5 | 12 | 47-43 | 31 |
8. Komló | 30 | 10 | 11 | 9 | 38-47 | 31 |
9. Csepel | 30 | 11 | 8 | 11 | 35-38 | 30 |
10. Rába ETO | 30 | 7 | 12 | 11 | 36-51 | 26 |
11. Pécsi Dózsa | 30 | 6 | 13 | 11 | 22-28 | 25 |
12. Diósgyőr | 30 | 9 | 6 | 15 | 32-46 | 24 |
13. MTK | 30 | 8 | 8 | 14 | 37-41 | 22 |
14. VM Egyetértés | 30 | 5 | 13 | 12 | 26-35 | 21 |
15. Egri Dózsa | 30 | 6 | 8 | 16 | 32-65 | 20 |
16. Haladás | 30 | 4 | 5 | 21 | 27-63 | 13 |
A bajnokság az előző évekhez hasonlóan továbbra is az Újpesti Dózsáról szólt, megingathatatlanul ültek a trónon. Azokra az évekre jellemzően mindig volt egy-két vidéki labdarúgó fellegvár is, amelyek csapatai gyakran a dobogóig kapaszkodtak. Mint ahogy ebben az évben a Salgótarján és követve őt, a Tatabánya csapata. Nekik is „köszönhető” hogy a Ferencváros lemaradt a dobogóról. Pedig 1972 tavaszán legyőzte úgy a későbbi bajnok Újpesti Dózsát, mint a második helyezett Bp. Honvédot.
Az MNK sorozat a bajnokságra való felkészülési meccsek között kezdődött, 1971 nyarán, egészen pontosan július 25-én Pakson. Ezúttal „odatette” magát a Fradi, 7:2-re győzött. A lebonyolítás furcsasága volt, hogy a következő fordulót már 1972-ben, februárban kellett vívni, ezúttal a bajnokság tavaszi szezonjára történő felkészülés közepette. Csoda-e, ha nálunk nem volt igazán becsülete a kupaküzdelmeknek, ha maga a kiíró is ilyen időpontokat talált? A Fradi ezúttal Sátoraljaújhelyen vizitált és 3:1 arányban győzte le a helyi Spartacus gárdáját. A folytatásban jött egy 0:0 az MTK ellen a Hungária körúton, ami vendégcsapatként a Fradi továbbjutását jelentette, immár az elődöntőbe. Az elődöntőt a Népstadionban játszotta csapatunk a Videotonnal, a 3:2-es győzelem kupadöntőt ért. A kupadöntőt a Megyeri úton játszották, a bajnokság utolsó fordulója után három nappal. FTC-Tatabánya 2:1, ez állt a végén a villanyújságon, azaz a Ferencváros csapata 1958 után lett újra kupagyőztes.
A nemzetközi kupaszereplést az UEFA-kupában kezdte el az FTC, amely sorozat a VVK, majd EVK jogutódja lett. A török Fenerbahce volt az első ellenfél. Az „isztambuli pokolban” 1:1-es döntetlen született, majd a Népstadionban rendezett visszavágón, Branikovits három góljával 3:1-re nyert és továbbjutott a Fradi. Török után görög csapatot sorsoltak az útjába, a Panioniosz együttesét. 1971.október 20-án a Népstadionban 6:0-ra lépte le az FTC a görögöket, majd a visszavágó fáradalmaitól is mentesült, mivel az UEFA a görögöket, rendkívül sportszerűtlen magatartásuk miatt, kizárta a további küzdelemből. A következő kör keményebb ellenfelet tartogatott, a nyugatnémet Eintracht Braunschweig csapatát. Braunschweigben az isztambulihoz hasonlóan megint sikerült egy 1:1-es döntetlent kiharcolni, ami jó előjel volt a visszavágóra. Nem is kellett csalatkozni, hiszen 1971. december 8-án a Népstadionban 5:2-re győzött az FTC, tehát a dicső hagymányaihoz méltón, állva várta a tavaszi küzdelmeket, amelyek a negyeddöntőkkel folytatódtak. 1972.03.09-én a Népstadionban a jugoszláv Zseljeznicar ellen kellett jó eredményt elérni, ami sajnos nem sikerült, hiszen a jugók 2:1-re győztek és bizakodva várhatták a visszavágót. Bizakodhattak, ám a Fradi játékosai újra megcsillantották legnagyobb erényüket, a zöld-fehér szívet és akaratot, 2:1-re megnyerték a visszavágót Kű és Branikovits góljaival. A továbbjutást végül 11-esek döntötték el, amely párbajt 5:4-re megnyerték a zöld-fehérek. Minden rúgónk (Novák, Páncsics, Branikovits, Megyesi és Kű) higgadtan értékesítette a saját 11-esét és ez már az elődöntőbe jutást jelentette, ahol az angol Wolverhampton Wanderers következett. A Népstadionban volt az első meccs, 2:2. Sebaj, mondták a szurkolók, ez egy góllal jobb, mint a Zseljeznicar ellen volt, majd a visszavágón megmutatják a fiúk. Megmutatták, sajnos mégsem sikerült a döntőbe jutás, hiszen 2:1-re kikaptak. És az az igazság ezen a két meccsen a tizenegyesek okozták a Fradi vesztét, amik a korábbi körben segítettek. Persze nem úgy, hogy büntetőpárbaj alakult volna ki. Budapesten 2:1-es Fradi vezetésnél Szőke büntetőjét az angol kapus kivédte, majd a visszavágón 2:1-es Wolves vezetésnél Szőke büntetőjét az angol kapus megint kivédte. Pedig az első meccsen Szőke mellett pályán volt mind az öt szarajevói 11-es hős, a visszavágón is hárman közülük. Ilyen nüanszokon múlt…
Az egyéb nemzetközi mérkőzések sora a korábban szokásos mederben zajlott. Játszott a csapat a bajnokság kezdete előtt, Graz-ban 1:1 az Admira Energie ellen, majd Szabadkán 1:0 a Zseljeznicar (ki gondolta volna még akkor, hogy a szezonban éles körülmények között is összeakadnak) és 3:3 a Dinamo Zagreb ellen. Még a nyáron, de már a bajnokság kezdete után, meghívásos tornára volt hivatalos a csapat Spanyolországba, közelebbről Elche városába. Az Arany Pálma díjért versengett négy csapat. Az első mérkőzésen, augusztus 21-én a Fradi 6:1 arányban fölényesen győzött a Panathinaikosz ellen, majd a másnapi döntőben 1:0-ra verte a helyi együttest, így ezt a díjat is elnyerte és hazahozta. Télen, a bajnoki szünetben két felkészülési meccs volt, Athénban 2:0-ás vereség az Olimpiakosz-tól, majd idehaza egy 0:0-ás döntetlen az ukrán Karpati Lvov ellen. Mindezeken kívül úgy ősszel, mint tavasszal eleget tett a csapat egy-egy villám-meghívásnak, két bajnoki forduló között, amolyan hétközi játékban maradást elősegítendő. Ősszel Belgrádban 2:4 a Crvena Zvezda ellen, tavasszal Bilbaoban 2:1 a Sestao Bilbao ellen volt a mérleg. Az ezen mérkőzések előtt és után vívott négy bajnoki meccsből hármat elvesztett a csapat. Ebből a szempontból, lehet, mégsem volt a legjobb ötlet utazgatni. Bár, az is igaz, ma milyen nagy örömmel vennénk ilyen meghívásokat.
Az 1971/72-es szezonban játszott díjmérkőzések összesítése:
53 mérkőzés: 26 győzelem, 16 döntetlen, 11 vereség: 113 : 67 gólarány
A csapat fotója a Spanyolországban nyert Arany Pálma trófeával:
Állnak balról: Novák, Juhász, Vörös, Horváth, Géczi, Páncsics, Bálint, Vépi, Megyesi, Csanádi (edző) Guggolnak balról: Szőke, Kű, Albert, Rákosi, Mucha, Németh, Branikovits, Füsi
Forrás:
Nagy Béla: Fradi futballkrónika 1899-1973
Nagy Béla: Zöld-fehérben
nemzetisport.hu
Jibril írta:
A gugoló sorban kimaradt egy név az Albert Flóri és a Mucha Józsi között ha jól látom a Rákosi (Matyi) Gyuszi van de elég kicsi a kép.
Hozzászólás ideje: 2009. október 11. 11:07
Franto írta:
nagyon örülök, hogy végre folytatódhat ez a sorozat!
talán, sőt biztos, hogy az egyik legjobb összeállítás, amelyből mindenki mindent megtudhat szeretett csapatunkról!
tudom, nem lehet megfogalmazni, hogy hol is kezdődik a Fradizmus, de azt hiszem valahol ott, hogy ismerjük a történelmünket…
Hozzászólás ideje: 2009. október 11. 12:29
fradissimo írta:
Jibril!
Köszönöm észrevételed, természetesen igazad van, Rákosi Gyula neve lemaradt a kép alól. A hiányt javítottam.
Egyúttal tőled és mindenkitől elnézést kérek a pontatlanságért.
Hozzászólás ideje: 2009. október 11. 15:57
Jibril írta:
fradissimo!
Köszönjük a javítást!
Természetesen a cikket is köszönjük szépen, bárcsak most lenne egy ilyen csapatunk!
Hozzászólás ideje: 2009. október 11. 19:02
Bodócs Tibor írta:
Nagy élményeket adtak, ők játszották a focit, nem hátul volt tili-toli.
Hozzászólás ideje: 2017. december 17. 10:33