Aki elolvassa honlapunk célkitűzéseit, az láthatja, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a múlt bemutatására. Az internetes lehetőségeket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy ezt a munkát nem lehet egyszerre, nagyobb szabású értekezésekben megtenni. Sokkal magától értetődőbb, ha az egyes témakörökben sorozatokat indítunk, amelyek epizódjaiban kitérünk egy-egy fontos eseményre vagy időszakra.

Ezen törekvések mentén kezdtük el az FTC labdarúgásának múltját bemutató sorozatot (A Fradi dicső múltja), amely a mai napig már a 71.részénél jár. Ezért kezdtük el a Fradi hajdan volt szakosztályainak bemutatását és ezért foglakozunk a szurkolók múltbéli élményeinek, emlékeinek a felidézésével.

A jelen bejegyzéssel egy új sorozatot indítunk. A Fradi labdarúgása nem lenne az ami, ha nem lenne magyar bajnokság, a benne résztvevő többi csapattal. A Fradi sikerei nem önmagukban, hanem a többi csapat teljesítményével összemérve értékelhetők igazán. Foglalkozzunk tehát a magyar labdarúgás bajnoki múltjával, mégpedig egészen a kezdetektől, 1901-től.

Tekintve, hogy a kezdeti évszám éppen 1901, adta magát a lehetőség, hogy az egyes szakaszokat évtizedekben határozzuk meg. Ebből adódóan napjainkig tizenegy részben fogjuk áttekinteni a magyar bajnoki történelmet. Ám egy bevezető részben feltétlenül foglalkozni kell a kezdetekkel. Így jön ki a sorozat tervezett terjedelme a 12 rész, ami reméljük, csak a nevében lesz tucat, a tartalmában sokkal több.

A szavak, a mondatok sokat jelenthetnek, de egy ilyen múltat bemutató sorozatban fontos szerepet kell, hogy kapjanak a számok is. A számok kedvelőit megnyugtatjuk, lesznek azok is. Már csak azért is, mert a számok, mint tudjuk, magukért beszélnek. Persze, mindenki megpróbálja azokat a maga kedvére összeállítani, ez azonban csak egy-egy témakörben és időszakban hozhat a klubszínei szerinti sikert. Minél több témakört és időszakot veszünk elő, annál egyértelműbb a benne szereplő csapatok helyzete.

Bevezetőnek legyen is ennyi elég, talán még sok is volt! Kezdjük! Mégpedig azzal, hogy hogyan is kezdődött, hogy alakult meg az MLSZ, amely kiírta az első magyar bajnokságot.

Szeretett klubunk a Ferencvárosi Torna Club történelméről – egyebek között az alapításának körülményeiről is – mindannyian sokat tudunk, hisz annak ismerete a „fradiműveltség” része. De elmondható mindez az MLSZ-ről is? Mivel a két dolog bizony összefügg, érdemes egy kis történelmi visszapillantást tenni.

Mint tudjuk, nem az FTC volt az első sportegyesület, amelyik létrejött. Még csak nem is az első olyan volt, amelyik a futballal is foglalkozni kezdett. De abban az első volt, hogy ezt a sportot is komolynak vette, nem csak barátságos mérkőzéseket kívánt játszani a többi csapattal. Igaz, hogy ezeket a barátságos mérkőzéseket nem lehet a ma ismert barátságos mérkőzésekhez hasonlítani. Némi túlzással vérre menő csaták voltak ezek, ahol a játékosok minden tudásukat és energiájukat latba vetették a győzelem érdekében. Az FTC 1900. március 25-én játszotta első nyilvános mérkőzését, az Óbudai Torna Egylet csapatával, amelyet az esős idő ellenére mintegy 1.500 néző előtt 1:0-ra elvesztett. Hat nappal később azonban a III.kerület ellen már 4:1-re győzött a csapat. Abban az évben még 10 barátságos mérkőzést játszott csapatunk, egy kivétellel a Soroksári úti pályán.

Aztán 1900. december 3-án a Ferencvárosi Torna Club hivatalosan is megalakította „football osztályát”amelynek elnöke Kárpáti Béla, I. kapitánya pedig Horváth Ferenc lett. Az új szakosztály már a második ülésén, december 11-én jegyzőkönyvileg megfogalmazta:

„7. Ezután az I.kapitány indítványozza, hogy hatalmazza fel a bizottság az elnököt és őt arra, hogy ők az összes budapesti football clubokat közös előértekezletre hívhassák össze, melyen a magyar football bajnokság eszméje lenne megvitatandó és az ennek megvalósítására szükséges további lépések megállapítása.

A bizottság egyhangúlag örömmel fogadja el az indítványt és adja meg a kért felhatalmazást az elnöknek és kapitánynak.”

Történt ez azok után, hogy az FTC majdnem minden akkor létező szövetség vezetőségében képviseltette magát, sőt képviselőinek megfontolt javaslataira, véleményére mindig is hallgattak. Így történhetett, hogy a labdarúgásban már az első javaslatuk megértésre talált, elkezdődhettek az egyeztetések az önálló Magyar Labdarúgó Szövetség megalakításáról és a bajnokság kiírásáról. Az akkor létező legnagyobb szövetségek, a MASZ és a MOTESZ ugyanis minden labdarúgó csapatot, mint autonómiával rendelkező alosztályt maguk alá akarták vonni. Az egyeztetések után 1901. január 15-én az FTC football osztályának jegyzőkönyve már a következőket tartalmazta:

„Kárpáti Béla jelenti, hogy a választmány a football osztálynak adta ki a Magyar Labdarúgók Szövetségének alapszabály-tervezetét. Részletes vita után az alapszabály-tervezetet a bizottság egyhangúlag elfogadta, és felkéri Kárpáti Béla és Horváth Ferenc urakat, hogy a szövetség alakuló közgyűlésére az itt előterjesztett alapszabályok mellett foglaljanak állást. Horváth Ferencnek pedig, aki a Magyar Labdarúgó Szövetség Szabályzatát kidolgozta, köszönetet szavaz.”

Részlet a megalakulási jegyzőkönyvből

BAK, BEAC, BSE, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, „33” FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC.

Természetesen erről a nevezetes eseményről is megemlékezett az ötletadó FTC football osztálya, emígyen:

„Kárpáti elnök jelenti, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség folyó hó 19-én 13 sportegyesület részvételével megtartotta alakuló közgyűlését. Ő és Horváth Ferenc, a bizottság megállapodásai szerint képviselték az FTC-t. A közgyűlés a bizottság által a múlt ülésen tárgyalt alapszabályokat kisebb módosításokkal elfogadta. Örömmel jelenti, hogy a szövetség tisztikarában az FTC is képviselve lesz, mégpedig a legfontosabb állásban, a főtitkárságban, amennyiben a közgyűlés e tisztre Horváth Ferencet, kapitányunkat választotta meg. E megválasztásért üdvözli a kapitányt, egyúttal felkéri, hogy új tisztségéért a régit se hanyagolja el, hanem működjék továbbra is az eddigi buzgalommal az FTC érdekében.”

Igaz, a labdarúgás szabályait ekkor még éppen hogy csak ismerték, nem volt játékvezető-képzés, hiányosak voltak a felszerelések és a játékosigazolásra, azok nyilvántartására nem gondolt még senki. De azt pontosan tudták, a szervezettség, a bajnokság kiírása nélkül nem lehet fejlődés.

Ezért az újonnan alakított MLSZ azonnal kiírta a első bajnokságokat. Az I. osztályba 5 csapatot soroltak:
BSC, BTC, FTC, MUE és Műegyetemi FC.

A II. osztály csapatai:
33 FC, Rákosszentmihály ST, UTE, BAC, Ganz Vagongyári Tisztviselők LE, MAC, BEAC és a Magyar FC (Magyar Football Club).

Az MLSZ első jelvénye

Az első bajnokság nyitányát 1901. február 10-re írták ki, a megrendezendő mérkőzés terv szerint az FTC-BTC találkozó. Hozzá kell tenni, lett volna! A mérkőzést ugyan lejátszották, a BTC 5:1 arányban legyőzte az FTC-t, ám az MLSZ ezt később nem ismerte el bajnoki mérkőzésnek. Hogy miért? Mert a két egyesület hivatalosan nem jelentette be az időpontot, magyarul, hiányzott egy papír. Ebből is látszik, a klubok és az MLSZ közötti ellentét nem mai keletű, az már a bölcsőnél is tetten érhető volt. Így adódott, hogy a hivatalos nyitány, amit papíron is bejelentettek, egy héttel később, 1901. február 17-én történt, amikor a BTC a BSC-vel mérkőzött és 4:0 arányban győzött.

A hivatalosan is első bajnoki mérkőzés plakátja

Az FTC a hivatalos nyitány elmaradása után 1901. április 21-én debütált, amikor a MUE csapatától 5:3-ra kikapott.

Folytatás, nem csak az első év, hanem egyenesen az első évtized eredményeivel a következő részben.

Simon Sándor
Írott forrás:
Nagy Béla: Fradi futballkrónika 1899-1973
Major János – Nagy Béla – Várszegi János: Zöld-fehérben

Internetes forrás:
http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=521&oldal2=1
http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=529