Friedmanszky Zoltán 75 éves!
Szalad az idő! Gyorsan eltelt több mint egy év azóta, hogy az „elfelejtett gólkirállyal”, Friedmanszky Zoltánnal interjút készítettünk. Ebből megismerhettük játékosi és edzői pályafutását, hitvallását.
Most, október 22-én, 75. születésnapján szeretettel gratulálunk Frici Bátyánknak, kedvenc csapatunk egykori játékosának és edzőjének. Jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk!
A Baráti Kör régi tagja, akit kérésére Balaginho néven nevezünk, hosszú ideje tartja a kapcsolatot egykori kedvenc játékosával, az „elfelejtett gólkirállyal”. Neki is köszönhető, hogy az elfeledett jelzőt immár elfeledhetjük, hiszen megemlékezései révén Friedmanszky Zoltánt nem lehet már ebbe a kategóriába sorolni.
A bevezetőben idézett, tavaly májusban készült interjút kiegészítendő, a jubileumi születésnap alkalmából ismét felhívta telefonon Frici bácsit, feltéve neki néhány további kérdést.
– Volt-e játékos példaképe?
– Nehéz kérdés, de gólképességük miatt talán Deák „Bamba” Ferenc és Szusza Ferenc játéka tetszett leginkább nekem.
– És edzői példaképe?
– Erre egyszerűbb válaszolni. Csanádi Árpád! Vele már akkor kapcsolatba kerültem, amikor a testnevelési gimnáziumba jártam. Sok támogatást kaptam tőle, családjával is közeli kapcsolatba kerültem, többször meghívtak ebédre, vacsorára, amikor kórházba kerültem, rendszeresen látogattak. Közreműködésével kerültem a Fradiba, s edzősége alatt részt vehettem a csapat ausztráliai túráján és bemutatkozhattam a zöld-fehér csapatban.
– A legemlékezetesebb mérkőzése?
– Több is van. Az egyik, amikor Ausztráliában először játszottam zöld-fehérben. Azután az első hazai bajnoki, a Népstadionban a Komló ellen, de nagyon szívesen emlékszem az 1955/56. évi MNK kupadöntőre, amelyre 1958.(!) augusztus 20-án került sor, szintén a Népstadionban, ahol a két gólommal 2:1-re győztük le a SBTC-t.
– Frici bátyánk a legutóbbi beszélgetésünk óta az FTC Baráti Kör elnökségi tagja lett. Figyelemmel kíséri a csapat szereplését?
– A TV-ben nézem a mérkőzéseket. A véleményem nem változott. Nagyon elszomorít a csapat szereplése, a gyenge játékosállomány. Tavaly is azt mondtam, hogy a felemelkedéshez új játékosok kellenek! A várt erősítésre nem került sor, így a nemzetközi szereplés egyelőre csak álom.
– Köszönjük a válaszokat. Isten éltesse sokáig! Ezt kívánjuk abban a reményben, hogy fogunk mi még a régi hírnevének megfelelő Fradit látni.
Balaginho köszöntéséhez a Baráti Kör összes tagja, a honlap olvasói és a Fradisták igen népes tábora nevében is szívből csatlakozunk!
És, hogy az olvasók is tudják, kit köszöntünk, íme Friedmanszy Zoltán fradista pályafutása számokban:
Játékosként:
157 mérkőzés (ebből 91 bajnoki, 61 nemzetközi és 5 hazai díjmeccs),
ezeken
76 gólt szerzett (36 és 40 egyéb).
A Fradival kétszeres bajnok, 1962/63-ban és 1964-ben,
egyszer ezüstérmes, 1959/60-ban,
és kétszer bronzérmes, 1957/58-ban és 1961/62-ben.
Gólkirály az 1957/58-as szezonban.
Magyar Kupa (MNK) győztes, 1958-ban.
És tagja volt az 1964/65-ben a VVK győzelemig menetelt csapatnak, hiszen pályafutása utolsó mérkőzését 1964. november 18-án, a Wiener SC elleni sorsdöntő (harmadik, megismételt) VVK mérkőzésen játszotta.
1958-ban tagja volt a svédországi világbajnokságon játszó magyar válogatott keretének, azonban sérülés miatt nem léphetett pályára. Négyszeres B-válogatott 1957-1959 között, ahol egy gólt szerzett.
Pályafutása elismeréseként megkapta az FTC örökös bajnoka címet, valamint az FTC Aranydiplomáját.
Friedmanszky Zoltán gólt lő a legeredményesebb szezonjában, 1958-ban
Edzőként:
Játékospályafutása végén előszö testnevelő tanárként dolgozott 1965-ig, majd ettől az évtől (a tanári hivatással párhuzamosan) az FTC serdülő- és ifjúsági csapatainál lett edző, egészen 1971-ig. Ekkor négy évre Kubába költözött, ahol a Matanzas tartományi válogatott szakvezetője lett.
Kubából történő hazatérése után 1977-ig a Testnevelési Főiskola labdarúgó középfokú edzőképzésének a vezetője, majd 1978-ig a szolnoki csapat kispadjára ült le.
1978-tól 1980-ig a Fradi edzője. Az FTC-ben összesen 133 mérkőzésen irányította a csapatot, amely időszakban egy második és egy hatodik helyezést ért el.
Íme egy csapata 1979-ből, a frissen elnyert Costa del Sol trófeával:
Felső sor (balról): Tepszics, Judik, Rab, Nagy M., Vépi, Mészöly P. Középen: Friedmanszky Zoltán (vezetőedző), Harót János (ügyvezető elnök), Mészáros József (szakosztály-elnök), Takács József (gyúró), elöl: Pusztai, Hajdú, Ebedli, Pogány, Zsiborás, Jancsika
Pilu írta:
Isten éltesse Zoli bácsi.
Hozzászólás ideje: 2009. október 22. 08:04
tibu1 írta:
Boldog születésnapot Friedmanszky Zoltán!
Kívánok jó egészséget önnek és azt, hogy lásson még lendületes, a futballt játszó, bajnok Ferencvárost!
Hozzászólás ideje: 2009. október 22. 09:19
Limpi írta:
Isten éltesse sokáig!
Hozzászólás ideje: 2009. október 22. 21:13