Szurkolók a múltból: Szabó Gyula

Hihetetlenül széles az a paletta, melyen csapatunk múltbéli szurkolói helyezkednek el. Legutóbb egy csodálatos hangú énekesről hullott le a zöld-fehér lepel, most pedig egy színész fedi fel szurkolói hovatartozását. Többször ecseteltem már, hogy mi, akik jelenleg is látogatjuk a Fradi mérkőzéseit, kik követjük korszakunkban kedvenceinket, rengeteget tanulhatunk a múlt ”bástyáitól”.

Elődeink kitartottak akkor is, mikor csapatunk nem fürdőzött a dicsőség mézzel szőtt arany sugaraiban, kitartottak akkor is, ha nyögvenyelősre sikerültek mérkőzéseink. Nem mostanában és nem is csupán hirtelen jött sikertől vezérelve lettünk a nemzet csapata, hanem évtizedeket átívelő dicsőséges, megalkuvást nem tűrő, hatalmas sikerekkel.

Mindez mégsem lett volna elég, csapatunk szurkolói és játékosai a történelem során, büszkén vállalták nemzeti önérzetüket. Ezeket az alapokat, tehát elődeink fektették le számunkra. Nekünk, mai szurkolóknak kötelességünk folytatnunk ezt az utat, el nem hagyva azokat az erkölcsi példákat, melyek csillagként világítják be számunkra a múlt egét, de fényük átszökik a tér és idő falán. Lelkünkben megcsillanva új életre kel, s hangos kiáltássá transzformálódva elementáris erővé összpontosul. Ez a kiáltás erőt, energiát ad át a megfáradt testekbe, a zöld sas új erőre kap, s a Hajrá Fradi körbeszáll a lelkes közönségen át.

Ettől lett a közönség a csapat tizenkettedik játékosa, ez a hihetetlen tűz, mely lávaként tör utat az ellenfél védelme felé. Ettől remegett meg a dicső múltunkban is az ellenfél már a sípszó előtt, és ezt kell megőriznünk és visszaadnunk a történelem ránk szabott idejében, hogy majd a jövő Fradistái is elmondhassák, nekünk is vannak dicső elődeink.

Szurkolóink között megtalálható ismert és egyszerű polgár is. Ma mégis azért ecseteltem csapatunk nemzeti jellegét, mert ahogy a csapat a nemzet csapata, úgy szurkolóink között is megtalálható egy színész, ki nemcsak egyszerűen színész, hanem a nemzet színésze lett. A színész szó, talán nem is fejezi ki igazán munkásságát, Szabó Gyula valójában színművész a javából. Az utóbbi napokban sajnos az érte való aggódás töltötte el napjainkat, de fohászaink meghallgatásra találtak. Súlyos betegségéből, egyre biztatóbban épül fel. Mi, szurkolótársai és művészetének csodálói kívánunk neki jó egészséget és még sok boldog évet.

Szabó Gyula a kevés integráló személyiségek egyike, munkássága magáért beszél.

1930. július 15-én született Kunszentmártonban. Kossuth-díjas magyar színművész, a Nemzet színésze, kiváló művész.

Személyisége, egyénisége mindannyiunk előtt ismert, hangja ismerősen csenghet gyermekkorunkból, hiszen általa szólalt meg Dr. Bubó , Kag a Vukból, és Frakk is. A Magyar Népmesék című sorozaton pedig szintén több korosztály is felnőtt már. És talán Peter Falk sem lenne nálunk oly népszerű Columbo hadnagyként, ha nem Szabó Gyula kölcsönözné neki a hangját.

A Színház és Színművészeti Főiskolára 1950-1954 között járt, majd ezt elvégezve 1996-ig budapesti színházak tagja volt, a Petőfi Színház, a Jókai Színház, a Thália Színház, az Arizóna Színház és a Művész Színház színészeként. Majd 1996-tól vidékre tette színházi szerepvállalását, a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja lett. Közben, 1979-től a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docense.

Főbb színházi szerepei:
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Boka)
Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (Arturo Ui)
Stendhal: Vörös és fekete (Julien Sorel)
Karinthy Ferenc: Házszentelő (Bíró László)
Tersánszky Józsi Jenő: Kakukk Marci
Bulgakov: A Mester és Margarita (Woland)
Kellér Andor: Bal négyes páholy (Bajusz pincér)
Babel: Alkony (Mendel)
Vlagyimir Sarov: Égszínkék lovak vörös füvön (Lenin)
Tóth Ede: A falu rossza (Göndör Sándor)
Ludvig Holberg: A politikus csizmadia (Bányai Cézár)
Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja (Ádám)
Móricz: Légy jó mindhalálig (Igazgató)
George Bernard Shaw: Segítség! Orvos! (Sir Patrick Cullen)
Brecht-Weil: Koldusopera (Kimball tiszteletes)
Emily Brontë: Üvöltő szelek (Öreg Earnshaw)
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Noszty Pál)
Örkény István: Macskajáték (Csermlényi Viktor)

Filmszerepei:
A harag napja (1953)
Ifjú szívvel (1953)
Kiskrajcár (1953)
Hintónjáró szerelem (1955)
Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
Egy pikoló világos (1955)
Ünnepi vacsora (1956)
Szakadék (1956)
Gerolsteini kaland (1957)
A császár parancsára (1957)
Vasvirág (1958)
Kölyök (1959)
Pár lépés a határ (1959)
Tegnap (1959)
Kölyök (1959)
Alázatosan jelentem (1960)
Két emelet boldogság (1960)
Az ígéret földje (1961)
Félúton (1962)
Párbeszéd (1963)
Május (1963)
Négy lány egy udvarban (1964)
A tizedes meg a többiek (1965)
Hazai pálya (1968)
Szemtől szemben (1970)
Hahó, Öcsi! (1971)
Volt egyszer egy család (1972)
Végül (1974)
Tűzgömbök (1975)
Férfiak, akiket nem szeretnek (1975)
Defekt (1977)
Dübörgő csend (1977)
K.O (1977)
Amerikai komédia (1978)
Kinek a törvénye? (1978)
Egymásra nézve (1982)
Miss Arizona (1987)
A hal (1997)
A Hídember (2002)

Tévé-szerepei:
Veréb utcai csata (1959)
Fáklyaláng (1963)
A Tenkes kapitánya (1963) – Buga Jakab
Vadkacsa (1964)
Antigoné (1965)
Princ, a katona (1967)
Világraszóló lakodalom (1967)
A gépírók (1967)
Én, Prenn Ferenc (1969)
Tizennégy vértanú (1970)
Rózsa Sándor 1-12. (1971)
Egy óra múlva itt vagyok (1971)
György barát (1972)
Holtvágány (1975)
Robog az úthenger 1-5. (1976)
A lőcsei fehér asszony (1976)
Haszontalanok (1977)
A két Bólyai (1978)
Lear király (1978)
Éljen az egyenlőség (1979)
Ezer év (1979)
Rang és mód (1980)
Égszínkék lovak vörös füvön (1982)
A zalameai bíró (1983)
Kérők (1985)
Alkony (1986)
Éjféli színjáték (1986)
A miniszter (1987)
A lepecsételt lakás (1987)
Volt egyszer egy úrlovas (1987)
Az angol királynő (1988)
Holnapra a világ (1989)
Devictus Vincit (1994)
Kisváros (1994)

Díjai, kitüntetései:
Jászai Mari-díj (1959,1962)
SZOT-díj (1965)
Érdemes művész (1972)
A filmkritikusok díja (1975)
Kiváló művész (1981)
Budapestért-díj (1996)
Kossuth-díj (2000)
A Nemzet Színésze (2006)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat (2007)

Istenes Tibor

(A cikkben a szerző forrásanyagként a http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_Gyula wikipedia bejegyzést használta fel.)