2024. december 23. hétfő

A Fradi egykor volt szakosztályai, 7.rész: Síelés

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. november 26.

fradi_cimer siIlyen is volt!
SÍELÉS: 1913-1914

Dr. Springer Miklós, az FTC Elnökségének a tagja, az FTC Baráti Kör alelnöke 2009. május 8-án, a klub fennállásának 110-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nagyformátumú beszédben méltatta a múltban elért sikereket. Igen informatív része volt a beszédnek, hogy sorjában megemlékezett az FTC összes valaha is működött szakosztályáról, azokról is, amelyek ma már a múlt homályába merülnek. Oda merülnek, de el nem veszhetnek!

Ez is indokolja, hogy sorozatunkban megemlékezzünk ezekről az egyszer volt szakosztályokról, hogy az internet adta nagyobb publicitást kihasználva minél több érdeklődőhöz eljuthassanak ezek az információk.

SÍELÉS: 1913-1914

Akkoriban még a telek is mások voltak. Lehet, csak a múlt homályába vész és legenda veszi körül, hogy akkoriban a telek hidegek és havasak voltak.

Ami tény, hogy az FTC síszakosztálya 1913 telén alakult. Elsősorban az egyesület vívói űzték telente ezt a sportot, ők kezdeményezték a szakosztály létrejöttét.

A versenyzők igazi amatőrök voltak, tényleg csupán kedvtelésből művelték a sportágat. A krónikák azt jegyezték fel, hogy még a versenyeket is kerülték. Egyetlen alkalom van csak, ami áttörte a hallgatás és a feledés falát, amikor a későbbi többszörös tátrai bajnok, Thern Aladár a Fradi színeiben indult el egy versenyen.

Mivel a szakosztály nem élt egy évnél többet, igen erősen valószínűsíthető, hogy az egyesület vezetői ténylegesen azért adták áldásukat a szakosztály megalakulására, hogy ezzel is segítsék az akkoriban frissen megalakult Magyar Sí Szövetséget.

15 évvel a megalakulása után ennyit jelentett a magyar sportéletben az FTC, olyan tekintélyt vívott ki magának, olyan súlyt képviselt, hogy a legitimációért küzdő szövetségek örültek és igénybe vettek ilyen támogatást.

Kellett is ez! A magyar sísport története a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdődött. Az első írásos emlék 1837-ben a „REGÉLŐ” című újságban jelent meg, mely szerint egy bergeni fiatalember norvég csúszkákon körbefutotta a pesti vásárpiacot, ezt követően még egy fél évszázadot kellett várni, amíg a sísport hazánkban is gyökeret vert. 1982-ben Chernelházi Chernel István az ismert ornitológus, Bély Mihály és Demény Károly a BBTE tornászai, közel egyidőben az év decemberében Kőszegen és a mai Kis Svábhegyen próbálkoztak sikerrel a sízéssel. Ezt követően gyors ütemben terjedt el az egész országban – akkor a Kárpátok vonulatáig – ez a szép sport, bizonyítva a magyar nép minden sport iránti érdeklődését.

A már említett BBTE után sorban alakultak az egyesületek, főleg a turistamozgalom használta ki a sízés előnyeit a téli túrák során. 1896 februárjában Szabadka és Újvidék között tartották az első síversenyt közel 100 km-es (!!!) távon, majd évről évre hódították meg sível a hazai hegyvidékek csúcsait. Ezekről a sportteljesítményekről 1907-től kezdődően a Nemzeti Sport állandó sírovatában olvashatott a sportszerető közönség.

1908. január 9-én megalakult Magyar Sí Klub. ezt nevezhetjük a Sí Szövetség elődének. 1909-ben a Kis Fátrában létesült az első „szövetségi” ház, majd ugyanez évben az MTE-vel közösen megrendezték az első síugró versenyt.

1911-ben Tátraszéplak adott otthont az első magyar síbajnokságnak, melynek győztese az osztrák Richard Gerin, és ettől kezdve minden évben megtartották a hazai síbajnokságokat, ha azt a háborúk, vagy az időjárás nem akadályozta.

A hazai sízés kezdetétől eltelt 30 év alatt számtalan síről szóló írásos anyag, újságcikk és könyv jelent meg – 1910-ben az első magyar sí szabálykönyv – nem kis sikerrel és neves külföldi és hazai sízők tartottak tanfolyamot a hazai magas hegyekben.

Ilyen előzmények után, 1913. július 15-én, 14 egyesület mintegy félezer tagja megalakította a Magyar Sí Szövetséget. Szacellári György elnök, dr. Schwicker Richárd alelnök és dr. Serényi Jenő főtitkár vezetésével megindult a hazai sísport szervezése és a nemzetközi kapcsolatok megteremtése, 1914-ben a Nemzetközi Sí Kongresszus teljes jogú tagjává válik a hazai szövetség.

Ezt a célt segítette a maga módján a Ferencvárosi Torna Club is, amelyben miután a célt elérték, a sportág nem folytatódott.

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

http://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/drspringer-miklos-unnepi-beszede/#more-6827

http://www.skihungary.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=57&Itemid=102

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS