A héten Budapesten vizitált a Liverpool labdarúgócsapata. A meccs előtt a hazai sajtó azt találgatta ki fog magyar (adott esetben debreceni) részről gólt lőni. Mint tudjuk, senkinek sem sikerült, sem most, sem a liverpooli meccsen. Nem úgy, mint 35 esztendeje Máté Jánosnak a Fradi színeiben.

A héten, éppen a Debrecen BL-mérkőzésének másnapján írtunk már erről a gólról, amikor „A Fradi dicső múltja” című sorozatukban éppen annál az esztendőnél időztünk. Most, az akkori gólszerzőt hívtuk fel és kérdeztük, hogy „Mi újság?” Következzék Máté János.

Pályafutásáról dióhéjban csak annyit, hogy 1973 és 1975 között összesen 93 mérkőzést (58 bajnoki, 25 nemzetközi és 10 hazai díjmérkőzés) játszott zöld-fehérben, melyeken 34 gólt (14 bajnoki és 20 egyéb). Hétszeres magyar válogatott (hatszor a Fradiból), két gól lőtt (mindkettőt a jugoszlávoknak 1974.05.29-én egy 3:2-re megnyert mérkőzésen). A gólterméséből az is kikövetkeztetheti, aki nem látta játszani, hogy csatárt játszott, nem is akárhogy…

Bonyhádon született 1948.12.23-án, a Fradiba a Pécsi Dózsából igazolt, később játszott a Honvéd, a Kaposvári Rákóczi, az Építők és a Dömsöd csapataiban.

Máté Jánost jelenlegi munkahelyén, Gyulán értük el, amiről természetesen beszélgettünk is.

– Itt az oldalunkon is sokat elmélkedtünk már arról, hogy Fradistának valaki vagy születik, vagy azzá válik. Te melyik csoporthoz tartozol?
– Az elsőhöz. Mióta az eszemet tudom a Fradinak szurkoltam.

– Gondolom, akkor számodra nem csak a karrier egy lépcsője volt a Fradi?
– Nem bizony! A Pécsi Dózsában jól ment a játék, kaptam ajánlatokat szép számmal. Amikor a fővárosba költöztem, a Fradin kívül a Vasas és a Honvéd is minden követ megmozgatott, hogy őket válasszam. A Fradi mellett azonban nem rúgtak labdába. Óriási élmény volt számomra ideigazolni.

– Nekünk meg óriási élményt okoztál a góljaiddal. Beszéljünk röviden a leghíresebbről, a Liverpoolnak lőtt kengurucseles gólodról. Honnan a csel elnevezése?
– Csapattársam, barátom és jelenlegi kollégám Takács László volt a névadó. A gól egyébként úgy született, hogy megkaptam egy előrelőtt labdát, elszaladtam vele, majd egymás után bemutattam két lövőcselt. Az elsőt jobbra, a védő elcsúszott, majd visszafelé balra és már ott is volt a kapu, csak be kellett passzolnom. A meccs végén az újságírók kérdezték, hogy ez meg milyen csel volt? Taki rávágta, hát a kengurucsel! Így születtek a legendák.

– Említed, Taki ma is kollégád, nyár óta Gyulán dolgoztok a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémián. Hogy megy a munka, milyenek az első tapasztalatok?
– Óriási dolognak tartom, ami itt elkezdődött. Két korosztállyal, az U13-as és az U15-ös csapattal indultunk. Magyarországon kívül vannak gyerekeink Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. A katolikus szó nem csak az akadémia nevében van benne, ide a szülők annak tudatában hozzák a gyerekeiket, hogy a futballon kívül ezt a nevelést is megkapják. Jó érzéssel hagyja itt a szülő a gyereket, a gyerek szeret itt lenni, igazi közösség alakul ki, ami a futballpályán is csak előnyös lehet. A gyerekek a Karácsonyi János Római Katolikus Gimnáziumban – amelynek nevében még az általános iskola, óvoda és kollégium szavak is benne vannak –  tanulnak, magam is tanítok ott napközben testnevelést, és komoly szisztéma szerint edzenek. Öröm látni, milyen fogékonyak és napról napra fejlődnek. Maga a város pedig a nyugalom szigete, minden adott ahhoz, hogy eredményeket érjünk el.

– Versenyeznek is a gyerekek?
– Hogyne! Az U15-ös csapat az NB II dél-keleti csoportjában játszik, jelenleg vezeti a táblázatot.

– Családi utánpótlásról nem hallottunk…
– Pedig két fiam van, a kisebbik védett is a Fradiban, szerintem volt is tehetsége a védéshez, mégsem erre tette fel az életét.

– Visszatérve a gyerekekhez, mondják, bennük van a magyar labdarúgás jövője. Valóban így van?
– Én is így látom. Ma szerencsére egyre több a jól felszerelt utánpótlásközpont, akadémia, ahová megint egyre több gyerek jelentkezik. Nagyon fontos ez, hiszen a megfelelő minőség kiválasztódásához szükség van mennyiségre, ahogy a mi időnkben és korábban is volt. Szeretném, ha ehhez a munkához néhány tehetség felfedezésével mi is hozzá tudnánk járulni.

– Reméljük, sikerül! Kívánok ehhez a munkához jó egészséget és sok sikert!
– Köszönöm szépen, csakúgy mint a megkeresést. Örülünk minden híradásnak, a héten a Magyar Televízióban már kétszer is bemutatkozhattunk. Kellenek a magyar labdarúgásnak a pozitív üzenetek.

Simon Sándor

A Máté János által említett két tévészereplést megleltem az interneten, az érdeklődők kedvéért ide is másolom. Az első a Sport 7 című, november 21-én leadott műsor, mely 20:55-nél kezdődik. Érdekesség, hogy ebben 25:58-tól kezdődően Máté Jani reprodukálja a liverpooli kengurucselt.

A második műsor a november 26-án bemutatott Szempont, mely 37:40-től foglalkozik a gyulai akadémiával, a Párduc SE legényeivel.

(A cikkben közölt kép az www.ftcbk.eu oldalról, a játékospályafutásra vonatkozó statisztikai adatok Nagy Béla: Fradisták című könyvéből valók.)