Tegnap meggyújtottuk a második gyertyát az adventi koszorún, egyre közelebb kerülünk a Karácsonyhoz. Mi, Fradisták azonban figyeljük a naptár ünnepeket megelőző napjait is, kik ünnepelnek ezekben a napokban, illetve kikre kell emlékeznünk. Legutóbb egy hétre előre leírtuk a neveket, most két részre kell osztanunk a hetet, oly sok az évforduló.

2009. december 7-től 9-ig ünneplik a születésnapjukat:

2009. december 7. hétfő:

– Göncz István: 72, 1961 őszén játszott a Fradiban, összesen 6 mérkőzésen, mint csatár. Hogy milyen csapatban? Íme a bemutatkozása előtt készült csapatkép: balról Landi, Orosz, Kiss III, Mátrai, Novák, Varga, Göncz, Fenyvesi, Kökény, Kocsis, Vilezsál. (A kép Nagy Béla: Fradisták futballmezben 3. című kötetéből)

2009. december 8. kedd:

– Beles Ferenc: 52, 1981 és 1983 között az FTC védője, összesen 33 bajnoki mérkőzésen szerepelt a csapatban. Ekkoriban Novák Dezső volt a csapat edzője, ászai pedig Nyilasi Tibor, Ebedli Zoltán. (A kép a www.ftcbk.eu oldalról a játékos adatlapjáról.)

– Aleksandar Bajevski: 30, 2004 és 2006 között az FTC csatára. László Csabánál mutatkozott be a Fradiban, Gellei Imrénél volt az utolsó mérkőzése. 49 NB I-es bajnoki mérkőzésen 15 gólt szerzett. (A kép a www.bajevski9.gportal.hu oldalról.)

– Jovánczai Zoltán: 25, a 2005 és 2007 között az FTC csatára. Az NB I-ben mutatkozott be a csapatunkban László Csabánál, további edzői Gellei Imre, majd az NB II-ben Zoran Kuntic voltak. Összesen 27 NB I-es meccsen 11, további 15 NB II-es bajnokin még 4 gólt szerzett.(A kép a http://jovi42.gportal.hu/ oldalról.)

2009. december 9. szerda:

– Koch Róbert: 48, helyesebben dr. Koch Róbert, hiszen azon kevés játékosaink egyike, akik doktori címet szereztek. 1979-ben, mindössze 18 esztendősen mutatkozott be a Fradiban a rendkívüli tehetségnek tartott játékos, utolsó mérkőzését pedig 1991-ben játszotta. És mégis csak 94 NB I-es mérkőzést számlál, amelyeken 13 gólt szerzett. Ennek elsődleges oka a rendkívüli sérülékenysége volt. Ám amikor játszott, a labda kifekezetten jól érezte magát a birtokában, nagyon tudott bánni vele. (Kép Nagy Béla: Fradisták című kötetéből.)

– Udvarácz Milán: 42, 1997 és 2005 között több szakaszban volt a Fradi kapusa. Sokadik számú helyettesnek érkezett Varga Zoltán idejében, ám hamar első számú játékos lett belőle. Később tényleges helyettesként is nagy örömmel tért vissza, a cserepadon is mindig örömmel viselte a Fradi mezét, amelyben kereken 50 NB I-es mérkőzésen állt – és adott esetben repkedett – a háló előtt. (Kép http://www.udvaracz1.gportal.hu/ honlapról.)

Születésnapjuk alkalmából mindannyiuknak jó egészséget és sok boldogságot kívánunk!

Az előttünk álló napokban lenne a születésnapja:

2009. december 7-én, hétfőn:
– Pataki Mihálynak, aki 1893-ban született. Már 17 esztendős korában bemutatkozott az FTC első csapatában, majd 1910-től 1927-ig, 17 éven át szolgálta imádott csapatát. Ezen időszak alatt összesen 380 mérkőzésen szerepelt (185 bajnoki, 140 nemzetközi, 55 hazai egyéb), amelyeken 280 gólt rúgott (113-at bajnoki meccsen).

Ötszörös magyar bajnok, háromszoros kupagyőztes, 24-szeres válogatott volt, az ősidők magyar labdarúgásának kiemelkedő csillaga, az FTC első klasszis középcsatára. Mindenki csak becenevén, Pitykeként szólította. És amellett, hogy zseniális csatár volt, sok mindent elárul róla a következő történet, amit Nagy Bélának mesélt el a hetvenes években. Játékoskorában gyakran játszott fehér cérnakesztyűben, amit mindenki úri allűrnek hitt. Pedig az ok más volt, csak akkor viselt kesztyűt, ha borongós, hideg idő volt, hogy így óvja ízületeit. Ugyanis minden nap hegedült, amihez bizony szükség volt az egészséges ujjakra.

1977. november 28-án, kevéssel 84. születésnapja előtt érte a halál. Előtte nem sokkal még jelen volt a Fradi ezredik Üllői úti mérkőzésén, az FTC – Békéscsaba találkozón. Amikor Harót János, az FTC akkori elnöke a klub aranyjelvényét a kabátjára tűzte, könnyezve csak ennyit mondott: „Köszönöm Elnök Úr!” Majd még egy levelet is írt halála előtt, amelyből álljon itt néhány szó:
„Amikor azonban örömteli álmodozásomból felébredek, kissé keserű szájízzel veszem tudomásul, hogy az idő eljárt felettem, és életútjának végét járja már a vén csatár. Jóban, rosszban, örökké támogassátok, szeressétek a zöld-fehér színeket, szeressétek a drága FTC-t!”
(Kép és szöveg Nagy Béla: Fradisták futballmezben 1. című kötetéből.)

2009. december 8-án, kedden:

– Steiner Ferencnek, aki 1902-ben született. 1924 és 1925 között összesen 22 mérkőzésen játszott csatárt a Ferencvárosban, 1 gólt szerzett. (Kép Nagy Béla: Fradisták futballmezben 1. című kötetéből.)

2009. december 9-én, szerdán:

– Henni Miklósnak, aki 1934-ben született, 1954 és 1956 között az FTC, illetve egészen pontosan a Bp. Kinizsi védője. Mindösszesen 56 mérkőzésen szerepelt a csapatban (33 bajnoki, 19 nemzetközi, 4 egyéb hazai), gólt nem szerzett.

Saját nevelésű játékos volt, a csapat korábbi, méltán népszerű kapusának, Henni Gézának az öccse. Tehetsége révén már 20 esztendősen bemutatkozhatott az első csapatban. Robbanékonyság, nagy munkabírás jellemezte, no meg hatalmas lövései. 1956-ban nem csak az Üllői utat, Magyarországot is elhagyta, de továbbra is zöld-fehérben játszott, a New York Hungária csapatánál. Általunk nem ismert időpontban az Egyesült Államokban hunyt el. (Kép és szöveg Nagy Béla: Fradisták futballmezben 3. című kötetéből.)

Az összeállítást készítette: Simon Sándor