A Ferencváros, soha nem tartozott a kényeztetett és kivételezett kategóriába a történelme során. Voltak időszakok, mikor nem volt annyira látványos a klubot folyamatosan akadályozó ellenszél, de mi sohasem tapasztalhattuk meg, milyen is kiemelt kedvencként ízlelgetni a hatalom édes ínyenceit. A Fradi soha nem volt egy stréber csapat, inkább a polgári réteg fogadta szívéhez, a felsőbb hatalmak pedig folyamatosan szálkaként tekintettek rá.

Aki ezt a klubot fogadja szívének trónjára, annak szembe kell néznie azzal, hogy a történelem ismétli önmagát. A csapattal szembeni ellenszenv, újból és újból előtör, mint földből a gaz.

Mindenkori vezetőségünknek is ezzel kell szembenéznie, így nem marad más út előtte, mint a folyamatos gyomlálás, ha szép és érett termést akar. Közelmúltunkban is láthattunk kemény küzdelmeket. Mikor elveszítettük identitásunkat, (Erkölcs, Erő, Egyetértés) akkor majdnem meg is fojtott a gaz. Erkölcsi tartásunkat szinte eljátszottuk, s a fertő dallamára, erőtlenül jártuk haltáncunkat. Most, hogy túl vagyunk ezen a táncon és a földből utat tört magának az éltető erő, nagy gondot kell fordítanunk értékeink megőrzésére és ápolására.

Komoly feladat ez. Tűzben megpróbált arany vagyunk, erőnkké formázhatjuk a sok megpróbáltatást, hiszen minden időben ez volt valódi erőnk. Nem elkényelmesedett mama kedvencekként léptünk a harc mezejére, hanem összeszorított fogakkal, dacolva az aktuális hatalom ellenszenvével. Felvérteztük magunkat a bizonyítási vággyal és Dávidként győzedelmeskedtünk Góliát felett.

Ma sincs más út előttünk, az élet nekünk ezt a sorsot jelölte ki, de ettől váltunk a nemzet csapatává, ma sem választhatjuk a csendben megbújó halk kisebbség szerepét. Eleve nem lehetünk kisebbség, hiszen mögöttünk az ország többségének szimpátiája, ha nem is halljuk mindig hangjukat. A nézettségi statisztikák még ma is bizonyítják, népszerűségünk töretlen, pedig divattá vált rossz színben feltüntetni a Fradit.

Rajtunk, szurkolókon is rengeteg múlik, ha nem tanuljuk meg az egység erejét, akkor a külső erők könnyen eltiporhatnak. Emeljük hát fel fejünk, egyenesedjünk ki és vegyük magunkra elődeink által kiosztott szerepünk. A három E betű szellemiségében emelkedjünk felül a hétköznapok mocskain, s büszkén erővel felvértezve mindenki a saját helyén, mutassuk meg a Fradit akadályozni lehet, de elnyomása továbbra is csak önáltatás!

Istenes Tibor