Sok játékosunk született decemberben. Vannak köztük kerek évfordulót ünneplők is. Legutóbb (három napja) Martos Győzőt kérdeztük a 60. születésnapján. Ma Branikovits László ünnepli a 60. születésnapját. Őt hívtuk fel.

A beszélgetés előtt nézzük röviden Branikovits László szereplését a Fradiban. 1967. február 8-án, alig több mint 17 esztendősen, Kairóban mutatkozott be az első csapatban, Egyiptom válogatottja ellen. Bajnoki debütálására sem kellett sokat várni, hiszen az már ugyanazon év március 5-én megtörtént a Népstadionban (FTC-DVTK 3:1). Első gólját pedig egy héttel később szerezte Pécsett (FTC-Pécsi Dózsa 2:0). A kezdeti lépésekkel együtt összesen 325 alkalommal viselte a Fradi címeres mezét (200 bajnoki, 83 nemzetközi, 42 egyéb hazai mérkőzés), melyeken 150 gólt szerzett (74-et bajnokin) Háromszoros bajnok a Fradival (1967, 1968, 1975-76), ugyancsak háromszoros magyar kupagyőztes (1972, 1974, 1976). Hatszoros magyar válogatott, mely meccseken két gólt szerzett. Tagja volt az 1972-es olimpiai ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak. 1981 óta az FTC örökös bajnoka.

– Alig múltál 17 éves, amikor bemutatkoztál a Fradiban. Milyen élmény volt?
– Elmondhatatlan. Az a Fradi egy valódi sztárcsapat volt, mondják a történelem egyik legjobbja. Olyan csatársorral, mint Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. Közéjük bekerülni álomszerű volt. De az edzőről, dr. Lakat Károlyról is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Az ő pedagógiai érzékét dicséri, hogy olyan fiatalon számításba vett ilyen nevek között, gyakorlatilag én lettem a belsőhármas tartalékja, ha valamelyikük megsérült, beugorhattam helyettük.

– Milyen ember volt Lakat Károly?
– Erre csak egy szó van, úriember. Nem csak edző volt, igazi pedagógus, hisz valóban az volt, magyar-történelem szakos tanár. És ízig-vérig Fradista, aki a meccsek előtt a szívekhez tudott szólni. Mi is Fradisták voltunk mindannyian, még ehhez is tudott extra motivációt adni.

– Szurkolóként sok emlékezetes meccsedre emlékszem, neked melyik jön elő ennyi idő távlatából?
– Egyértelműen az 1968 januári, Liverpool elleni VVK meccsünk. Itthon 1:0-ra nyertünk, odakint a havas pályán a Liverpool mindent megtett a továbbjutásért. Végül az én gólommal nyertünk ott is 1:0-ra.

– A sok-sok siker után nekünk szurkolóknak furcsának tűnt, hogy 1976-ban, mindössze 27 esztendősen a fiatalítás áldozata lettél…
– Nem csak a szurkolóknak, nekem is. Nagyon nehezen tudtam feldolgozni a történteket. Évekkel később, valamilyen jubileum kapcsán találkoztam Dalnoki Jenővel, aki akkor őszintén elmondta, mi történt, gyakorlatilag elnézést kért. Érdekes idők voltak azok…

– Tudjuk, utána a Csepelben és az Építőkben futballoztál még két-két évet. Nem is erről kérdeznélek, inkább a válogatottról. Szerinted miért csak hat alkalommal sikerült?
– Ellentétben a mai állapotokkal, akkoriban sok minőségi játékos futballozott Magyarországon, a csapatba pedig akkor is csak 11 ember fért be. Ezzel együtt nagyon büszke vagyok azokra a szereplésekre.

– Ha össze kellene hasonlítanod a te időd Fradiját a maival, mit mondanál?
– Nem lehet összehasonlítani. Abban az időben a Fradiban zömmel olyan játékosok játszottak, akik a serdülőtől az ifin át kerültek a felnőtt csapatba, ízig-vérig fradikötődésű játékosok voltak. Nekik, nekünk nem kellett mesélni a Fradi történelméről, mit jelent ebben a csapatban játszani. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam.

– Azért követed a mai Fradi mérkőzéseit?
– Mindegyiket. A tévén valamennyit megnézem. A barátaim mondják is, néha ez már sok. De hát a vér nem válik vízzé.

– A pályafutásod befejezése után nem találkoztunk a neveddel a futballban. Miért?
– Nem tartottam magam alkalmasnak az edzői szakmára, az nem az én világom. Én olyan edzők alatt dolgoztam, mint dr. Lakat Károly, nekem az a szint, hogy jönnék én ahhoz?

– Mivel foglalkoztál?
– Közgazdasági diplomát szereztem, a pályafutásom után annak révén helyezkedtem el, akkoriban TSZ ágazatvezetőként, ma már másképp hívják. Lassan a nyugdíjas éveket várom.

– Addig is, és azután is, tudd, az FTC Baráti Kör téged is vár. A Baráti Kör és az összes Fradista nevében szeretettel köszöntelek születésnapod alkalmából, kívánok neked jó egészséget és sok boldogságot!
– Köszönöm szépen, megtisztelő számomra, hogy nem felejtettetek el. A meghívással pedig élni fogok.

Simon Sándor