2024. november 26. kedd

És most? Most mi lesz? Egy sajtótájékoztató margójára …

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. december 22.

springer-szoborNem árulok zsákbamacskát, a véleményem egyből leírom: Fradi volt, Fradi lesz!

Ez a tétel nem csak ma igaz. Az volt már 1899. május 4-én is, amikor már múltidőben lehetett idézni a klubalapítás napját. Azóta minden eltelt nap csak erősíti ezt a tételt.

Lehet mondani, ha nincs a sikeres tender, az angol szerepvállalás, akkor megszűnik a Fradi. Ám ez téves állítás! A Fradi akkor sem szűnt volna meg, hanem sok szakosztályát elvesztve a futballban legalulról kezdett volna el újra építkezni. Nyilván sokan elpártoltak volna tőle, mert nem lehet a dicsfényben sütkérezni, ám sokan, hitem szerint nagyon sokan éppen ezért álltak volna mellé és éltették volna tovább. De elég a sok volna szóból, ez csak fantáziagyakorlat, hisz az élet másképp alakult. Lett ugyanis sikeres tender, lett angol szerepvállalás, nem legalulról kellett mindent újrakezdeni.

A hangsúly az újrakezdeni szón van, mert valami újra elkezdődött, az tény. Mint ahogy az is, nem legalul. Az FTC többi szakosztálya is megmenekült, új feltételek mellett dolgozhat, sőt újak is alakultak, a klub áll az új kihívások elé. A labdarúgás pedig sok, évek, évtizedek óta viselt kolonctól megszabadult. Nincsenek adósságcsapdák, nincsenek értelmetlen kifizetések. Van viszont kiszámítható működés, amelyben minden forintról el kell számolni. Vannak azonban elvárások is, tán minden eddiginél magasabbak. Mielőbb, sőt azonnal magyar bajnok- és kupagyőztes csapatot létrehozni, amely a BL-ben is szerepel. Gerjesztette ezeket az elvárásokat az, hogy mindez az angol tulajdonosok céljai között is szerepelt. Igaz, ők nem azonnal mondták, ám amikor rózsaszín a világ, könnyen szelektívvé válhat a hallás.

Véleményem szerint az angol tulajdonosok mostanra szembesültek azzal, mit és milyen környezetben vettek. Nehéz azt elképzelni, hogy tudatában lehettek volna annak, hogy Magyarország messze legnépszerűbb és piacképesebb csapatának megvásárlásával együtt egy háborúba keverednek a magyar futballt irányító szövetséggel. Amely, mint tudjuk, mindig csak a Fradi javát nézte, akkor is, amikor jogtalanul kizárta. Most is csak azt nézi, csak a Fradi és a java szavak egy kicsit kuszák az értelmezésükben. Annyit látnak, ha van Fradi, van java is (tévéjogdíjak értéke, büntetési tételek). Olyan érzésem van, az aranytojás az nagyon jó, csak az a tyúk ne lenne aki mindezt produkálja. Ehhez társul a szurkolói türelmetlenség okozta nyomás. Az eredeti elképzelések nem a tervek szerint működnek, azokat át kell alakítani. És ha lehet, megfelelően kommunikálni.

Egyet azonban ne felejtsünk! A Fradi mi vagyunk! Mi! A tulajdonosok, a vezetők, a szakemberek, a sportolók és mindenekelőtt a szurkolók! Mi, mindannyian! Nincs egyik a másik nélkül, ám mégis van egy lényeges különbség: a tulajdonosok, a vezetők, a szakemberek és a sportolók változhatnak, de az igazi szurkolókat nem lehet lecserélni, ők jelentik az állandóságot, értük is dolgoznak, értük is kell dolgozni a többieknek. Minden félnek tisztában kell lenni a saját szerepével. Ez a biztos garanciája annak, hogy a Fradi lesz, míg a Földön ember lesz.

Simon Sándor

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

HOZZÁSZÓLÁS