A 2009-es esztendő utolsó napján
Mikor még nem voltak percek és pillanatok, és a végtelent nem zárta keretbe az idő, mikor nem feszítette panorámáját a világmindenségre a történelem, hanem az ismeretlenség magányában a megszületésre várt a jövő, akkor dobbant egyet a kozmosz szíve, és egybefolyt a tér az idővel, anyaggá formálódott a végtelen. Olvassa el a teljes cikket »