Mi újság? Születésnapi beszélgetés Szabó Ferenccel.
Ma tölti be 54. születésnapját a hetvenes évek méltán népszerű Fradi centere, Szabó Ferenc. Felhívtuk, hogy köszöntsük.
Szabó Ferenc szülőhelyén Celldömölkön ismerkedett meg a labdarúgással, ott lett először igazolt focista. No, nem sokáig, mert tehetségére gyorsan felfigyeltek a megyeszékhelyen, Szombathelyen, így a Haladás játékosa lett. Nagyon korán a felnőttek között játszott, tagja volt szinte minden korosztályos ifiválogatottnak, borítékolható volt, hogy nem sokáig lesz Szombathelyen. Nem is lett! 1974-ben a Fradiba igazolt, ahol első körben csaknem három esztendeig játszott. Volt egy második kör is, 1980 nyarától, 1981 elejéig. Akkor is bajnok lett a Fradi, így az 1975-76 os bajnoki címmel együtt két bajnokságot ünnepelhetett. Természetesen tagja volt az 1975-76-os kupagyőztes csapatnak, csakúgy mint az egy évvel korábban a KEK-döntőig menetelő gárdának.
Mindösszesen 159 mérkőzésen szerepelt a Ferencvárosban (77 bajnoki, 44 nemzetközi, 38 egyéb hazai), amelyeken 79 gólt szerzett (29-et bajnoki meccseken).
– Elsőként a kívánságok. Az FTC Baráti Kör és a Fradisták nevében is kívánok nagyon sikeres új esztendőt, születésnapod alkalmából pedig sok boldogságot és jó egészséget!
– Köszönöm szépen! Nem gondoltam volna, hogy ez az év így, ilyen jól kezdődik…
– Igyekszünk nem felejteni, különösen azokat, akik oly sokak kedvencei voltak. Milyen Fradista vagy? Úgy értem, született vagy azzá lettél? Mert az meg sem fordul a fejemben, hogy nem hagyott benned nyomot a nálunk eltöltött idő.
– Be kell valljam, gyerekkoromban nagy Vasas szurkoló voltam. Akkor még nem hittem volna, hogy ezt adja az élet.
– Örüljünk, hogy ezt adta! Hogy kezdődött ?
– Mivel megfordultam az ifjúsági válogatottakban, ahol sokan láthattak játszani, nem volt meglepő, hogy érdeklődtek utánam. Erről a sokról jut az eszembe, hogy akkoriban volt, hogy az ifiválogatott is játszott 30-40 ezer néző előtt. Már 1973-ban megkeresett a Fradi, akkor amolyan előszerződést kötöttünk, hogy 1974-ben igazolok oda. Az ügyemben a szintén vasi származású Novák Dezső utazott le tárgyalni Szombathelyre és a szüleimhez Celldömölkre. Érdekes módon, a Vasas is megkeresett, mégsem őket választottam.
– Miért?
– Gondolom, a társaság miatt. A Fradinak nagyon fiatal csapata volt, akiket már jól ismertem a válogatottakból. Tudtam, hogy nem hoztam rossz döntést.
– Milyen volt az első pályáralépésed Fradi-mezben? Nem feszengtél a szurkolók miatt?
– A közönség létszáma nem zavart, említettem már, játszottam korábban is sok néző előtt, nem csak a válogatottban, hanem Szombathelyen is. Mikor az NB I/B-ben játszottunk 1973/74-ben, ott is teltházak voltak. No meg nem voltam az az izgulós típus. A gólok pedig jó ajánlólevelet adtak.
– Mint például a Győrnek vágott öt gól az Üllői úton, amikor még a sportlaptól is 10-est kaptál? Az lenne a legkedvesebb emlék?
– Nem lehet egyetlen mérkőzést kiemelni, így azt sem, mint legkedvesebbet. Kedves az is, de több más is. Sok nagyszerű élménnyel gazdagodtam a Fradiban, meghatározó volt számomra az itt eltöltött idő.
– Gondolom, ezért is tértél vissza 1980-ban. Az miért tartott csak fél évig?
– Több oka volt. Akkor kezdett el rakoncátlankodni a térdem, porcos lett. De a Novák féle csapatba sem tudtam úgy beilleszkedni vagy az edző nem tudott beilleszteni? Ma már mindegy. Fél év után visszatértem Szombathelyre.
– Mit csináltál, miután befejezted az aktív játékot? Mit csinálsz most?
– Maradtam a futball világában. Voltam edző is Celldömölkön, majd 25 éven keresztül a celldömölki csapat technikai vezetője voltam, amit tavaly nyáron hagytam abba. Azóta a „civil” világban dolgozom.
– A régi Fradistákkal tartod a kapcsolatot?
– Az esetek többségében csak telefonon, Ebedli Zolival szoktam beszélni. Személyesen már csak azért sem megy, mert mintegy öt éve nem voltam Budapesten. Amikor az öregfiúk a környékre jönnek játszani, akkor viszont mindig elmegyek, hogy találkozzam velük.
– Csak találkozni? A játékba nem szállsz be?
– Mintegy 7-8 éve abbahagytam ilyen szinten is a játékot, a térdeim egyáltalán nem bírják. Sokszor a séta is nehezemre esik…
– Családi utánpótlás van? Vagy lesz?
– Úgy tűnik már nem. A nagyobb fiam egészen tehetséges játékos volt itt Celldömölkön, de sajnos már 10 éve nincs köztünk, egy baleset áldozata lett. A kisebbik nem focizott, viszont megajándékozott két gyönyörű leányunokával.
– A beszélgetés végén azt kérdezem, mit üzensz a Fradi mai szurkolóianak?
– Nem könnyű ma Fradi-szurkolónak lenni, de hinni kell a szebb jövőben. Azt üzenném nekik, hogy legyenek újra olyan sokan a lelátón, mint amikor még mi játszottunk és csak a játékkal, a futballal foglalkozzanak. Azzal is lehetett frenetikus hangulatot csinálni, vagyunk jópáran akik ezt bizonyítani tudjuk.
Ismételten köszönöm a hívást, köszönöm a jókívánságokat.
Simon Sándor
Kende Gábor írta:
Isten Éltessen Feri !!!!
Nagy vagány voltál és nagyon jó csatár…a Győrnek rugott 5 gólodat nem felejtem…mint ahogy azt a csodás 75-76-os csikócsapatot……….és az akkori hangulatot…ami már nincs sajnos…..csodás csapatról sem beszélhetünk……
Hozzászólás ideje: 2010. január 4. 10:45
Höki írta:
Boldog szülinapot Feri!
A kedvencem voltál, bárcsak ma lenne egy megközelitően ilyen jó csatárunk mint Te voltál.
Hozzászólás ideje: 2010. január 5. 18:48
Horváth Emese írta:
Kedves Szabó Feri!
Nagyon Boldog Szülinapot kívánok! Volt idő amikor nekem is a kedvecem voltál, de elmentél a Rábához:))) P. Horváth Emese
Hozzászólás ideje: 2012. január 9. 16:49
fisher pali írta:
Kapta… Nagyon nagy király voltál. Isten éltessen.
Hozzászólás ideje: 2019. december 30. 12:00