Ma is működő szakosztályok: ÚSZÁS

3. rész: 1961-től 1985-ig

Folytatjuk a Fradi úszósport, az FTC úszószakosztály történetét. A korábbi részek elérhetőek innen is:
1. rész (1904-1933)
2. rész (1934-1960)

A minden szakosztály életében elkerülhetetlen „hullámvasút” az úszóknál is folytatódott. Volt már fenn és lenn is. Az ötvenes évek elején olyan magaslatokon volt, amely egyértelműen a világszínvonalat jelentette, különösen a női vonalon.

Már 1958-tól elkezdődött egy nagyszabású fiatalítási hullám. Ez nem csak amiatt volt, hogy az idősebb és rutinosabb versenyzők abbahagyták a versenyzést, hanem amiatt is, hogy az 1956-os forradalom után sok versenyző külföldre távozott.

A fiatalítás első eredményei már az elmúlt rész végére bekívánkoztak, hiszen Madarász Csilla és Várszegi Lajos is ebbe a vonulatba tartozik.

Most jöjjenek a többiek, nem kevésbé dicséretes eredményeikkel!

Kezdjük a sort egy az úszósportban ma is nagyon nagyra tartott és becsült emberrel, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly felfedezőjével és edzőjével, a mai magyar válogatott szövetségi kapitányával, Kiss Lászlóval, aki már 14 évesen, 1954-től a Fradi (akkor még Kinizsi) úszója volt, egészen 1962-ig. Elsősorban pillangóban jeleskedett, 1960-ban országos bajnokságot nyert 100 méteren és tagja volt az ugyancsak bajnok 4×100 méteres vegyesváltónak is.

Magyarországon hátúszásban a hatvanas éveket Csikány József uralta. 100 méteren 1960-tól 67-ig volt legyőzhetetlen az országos bajnokságokon, 200-on pedig 1961 és 66 között. Mindez 14 egyéni bajnoki címet jelent. Ehhez jön még 14 váltóban nyert bajnokság (4×100 gyorson 2, 4×200 gyorson 5, 4×100 vegyesen 7), azaz összesen 28-szoros magyar bajnok. Két olimpián (1960, 64) vett részt, Tokióban a 4×100 méteres vegyesváltó tagjaként 6. helyezést szerzett. Európa-bajnokságokról két bronzérme is van, 1962-ben 200 háton, 1966-ban a 4×100-as vegyesváltóval nyerte. Nem mellesleg ma, 66 évesen is aktívan úszik, lakhelyén az Újbuda Senior Úszóklub elnöke.

A már említett Madarász Csilla természetesen 1960 után is folytatta sikersorozatát. 1963-ban és 1964-ben is ő bizonyult a vízben a leggyorsabb magyar hölgynek, azaz országos bajnok volt 100 m gyorson. Szinte természetes, hogy a váltószámokban is gyarapította aranyai számát, a vegyes és a gyorsváltókban további 4 címmel. Mindent összetéve összesen 14-szeres magyar bajnok. 1960-ban 100 m gyorson Európa-rekorder volt. Két olimpián vett részt (1960, 1964), Rómában ötödik, Tokióban hatodik lett 100 gyorson, a 4×100-as váltóval pedig mindkétszer negyedik. 1962-ben tagja volt az Európa-bajnokságon bronzérmet nyert 4×100-as gyorsváltónak. Testvére, Madarász Imola is a Fradi versenyzője volt, a gyors és vegyesváltókban 1961-62-ben ő is háromszoros magyar bajnok.

1961-ben nyerte első egyéni bajnoki címeit a 60-as évek másik nagy úszócsillaga, Egerváry Márta. Hogy milyen számokban? 100 m mell, 200 m mell (tehát ő vette át Killermann Klárától a stafétabotot), 100 m pillangó és 400 m vegyes. Egy év múlva, 1962-ben fokozta a tempót, az előbbieken kívül 200 m háton is nyert. Ez az év volt a csúcséve, az Európa-bajnokságon harmadik lett 400 m vegyesen, az év végén Magyarország legjobb női sportolójának választották. A már említett egyéni számokban 1968-ig összesen 26 országos bajnoki címet nyert, amihez még hozzá lehet adni a váltószámokban elért 14 aranyat, ami 40 bajnoki cím! Három olimpián vett részt (1960, 64, 68), ott azonban nem kísérte a hazaihoz hasonló siker a szereplését, csupán 1960-ban szerzett egy hatodik helyet a 4×100 méteres vegyesváltóval. Ahogy az olimpiák és az Európa-bajnokságok nem igazán sikerültek neki, úgy jött ki a lépés az Universiade versenyein, ahol kétszer indult és hétszer győzött. Csikány Józsefhez hasonlóan még ő is úszik, ugyanott, ahol ő, az Újbuda Senior Úszóklubban.

Amikor Egerváry Márta 1964-ben felhagyott a 100 m mellel, ezt a bajnoki címet Kovács Zsuzsa biztosította a Fradi úszóinak.

1963-tól 1968-ig a hátúszás hazai királynője Balla Mária (képünkön) volt. Egyéniben (100-on és 200-on) nyolc, váltóban (4×100 vegyes és gyors) még hat aranyérmet szerzett. Az előbbiek után tán említeni sem kell, ő is az Újbuda Seniorban úszik, nem is akárhogy, korosztályában 200 háton még ma is Európa-rekorder.

Balla Mária 1968-ban „csak” 100 m háton tudott nyerni, 200-on „elorozták” előle a címet, természetesen klubtársa, Pók Edina.

A hatvanas évekből még egy hölgyet kell megemlíteni, a leghosszabb női gyorsúszószám (800 m) specialistáját, Fodor Juditot, aki 1966 és 68 között triplázott ebben a számban. 1967-ben 400 m gyorson is nyerni tudott.

Csikány József nevének említése óta egy kicsit „elhanyagoltuk” a többi férfi versenyzőt, pedig a hatvanas években ők is szállították az eredményeket. 1966-ban Csaba László nyerte meg a 100 és a 200 méteres gyorsúszás bajnokságát. 1967-ben aratta első győzelmét Borlóy Mátyás a 200 m háton (nem mellesleg Csikány József sorozatbajnoki címeit követve), amit 1968-ban is megismételt, de ebben az évben 200 és 400 m gyorson is nyerni tudott. Ugyancsak 1967-ben nyert először Lázár Péter (képünkön), aki 200 m vegyesen lett bajnok. Ezt a győzelmét egy esztendő múltán megismételte, sőt 400 m vegyesen duplázott. Ők hárman ezekben az években a váltókban sem tétlenkedtek, Csaba Gáborral, Csikány Józseffel, Jaczó Lászlóval, Szendrő Miklóssal, Bányai Miklóssal és Dávid Gyulával különböző összeállítású csapatokat alkotva összesen 9 bajnoki címet szereztek a Ferencvárosnak.

Ahogy a 2. részben is megemlékeztünk egy edzőről, azt most is meg kell tenni. Először 1956-tól 1963-ig, majd 1967-68-ban volt az FTC edzője Bakó (Heizer) Jenő, akinek munkája nagy mértékben hozzájárult tanítványai ezen az oldalon is felsorolt sikereihez.

1968-ban sajnos nagy vérveszteség érte a szakosztályt, eltávoztak az edzők, akik magukkal vitték legjobb versenyzőiket. Így nem volt mit tenni, újra az utánpótlás felé kellett fordulni. 1969-től elindult az ún. korcsoportos úszóprogram, amelynek első eredményei már 1971-től jelentkeztek.

Ám az igazi fellendülést mégsem ez, hanem egy új sztár, egy új húzónév felbukkanása jelentette. 1970-ben lett ugyanis a Fradi versenyzője Gyarmati Andrea, aki igazán a génjeiben hordozta a víz, az úszás szeretetét. Szülei olimpiai bajnokok, Gyarmati Dezső és Székely Éva. Andrea 1963-ban kezdett el úszni a BVSC-ben, édesanyja irányításával, és már az 1968-as mexikói olimpián jó helyezéseket (két ötödik hely) ért el. Az 1970-es EB-n már a Fradi színeiben szerzett két arany- (100 m pillangó, 200 m hát) és két ezüstérmet (100 m hát, 4×100 m gyorsváltó). 1972 szeptemberéig 13-szoros Európa-csúcstartó és 26 felnőtt bajnokság győztese, háromszor az év magyar sportolónője. A müncheni olimpián a 100 m pillangóúszás középdöntőjéből új világcsúcsot úszva jutott a döntőbe, ahol azonban a rajtot sajnos elrontotta és „csak” bronzérmes lett. Utána a 100 m háton javított, ezüstöt nyert. Az 1973-as világbajnokságon 200 m háton lett harmadik. Az aktív sportolást 1975-ben hagyta abba.

A hetvenes években – a magyar úszósport újabb fellendülésekor – az FTC úszók is szerepet játszottak a hazai úszóeseményeken és a válogatott csapatokban (főleg az Európa Kupa viadalokon). Ebben az időszakban Ernszt Ágnes, Dugántsy Anna, Kormos István fémjelezte a zöld-fehér klub úszóéletét. Szépen teljesítettek a fiatalabbak is: Besze Gábor az 1978-as IBV-n (Ifjúsági Barátság Verseny) – máig egyedülálló teljesítményként – öt aranyérmet nyert.

Folytatása következik …

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

Az FTC úszószakosztályának honlapja

Bakó Jenő szószedete a wikipedia bejegyzéséből való.