Honlapunkon a múlt ismertetése mellett foglalkozunk a jelennel is. Ennek keretében eddig is beszélgettünk már játékosokkal, a mai csapatból is.

Egy ilyen játékos, Rósa Dénes, az ftc.hu oldalon, annak felkérésére, naplót vezet, amelyen egy keményen edző játékos szemével láttatja a napokat, bepillantást ad az edzőtábor életébe.

Szeretnénk, ha minél több mai játékosunk szerepelne a mi oldalunkon is, ezért engedélyt kértünk az ftc.hu szerkesztőjétől, hogy az ott közölt naplóbejegyzéseket utánközölhessük. Az engedélyt megkaptuk, így Rósa Dénes is beléphet abba a sorba, amit honlapunkon Lipcsei Péter, Dragóner Attila és Tóth Bence vezetett fel…

1. nap, 2010. január 23. szombat

A reggelünk vidáman kezdődött, mivel a szomszédunkban lakó Dragóner – Lipcsei páros röhögésére ébredtünk. Hogy mi volt a derültségük oka, azt itt most nem részletezném…

Reggeli után buszra szállt a csapat és a Nemzeti Stadion edzőpályáján kötöttünk ki. A félórás buszozás jó hangulatban telt, mivel a tenger mellett is elhaladtunk, sokakban felidéződtek az ezzel kapcsolatos emlékek. A legnagyobb sztorija Draginak volt, akit állítólag egy Jordánia elleni válogatott meccsen a szövetségi kapitány feltolt a középpálya jobb oldalára, ami nem bizonyult egy jó ötletnek, mivel saját elmondása szerint centerezései a tengerben kötöttek ki… Mondjuk, én nem voltam ott, de úgy érzem Dragi ezúttal némi költői túlzással élt.

Ott tartottam, hogy megérkeztünk az edzésre, nekem ismerős volt a környék, hiszen pár éve a válogatottal játszottunk a stadionban, nyertünk is 2-0-ra. A jókedvünk azonban hamar elszállt, hiszen igencsak kemény edzésen vettünk részt, de kifejezetten jó volt idén először füves pályán gyakorolni. A másfél óra után busszal vissza a hotelba, jöhetett az ebéd, én rutinosan nem ettem magam tele, mivel tudtam, hogy délután újra edzés lesz. Ekkor már főleg taktikai elemeket gyakoroltunk, nem mehetett rosszul, hiszen Ron Reid azt mondta: ha ezeket a meccseken is meg tudjuk csinálni, akkor szép eredményeket érhetünk el.

Este a vacsora után gyúrattam, majd a srácok rászedtek, hogy nézzem meg velük a Juventus – Roma meccset. Bár egyáltalán nem szeretem az olasz focit, de nem akartam elrontani a jókedvüket, így csatlakoztam hozzájuk. Ha valakinek esetleg e tekintetben más az ízlése, és érdekli az eredmény, elárulom: 2-1-re nyertek Tottiék.

Mivel igencsak fárasztó napunk volt, és tudtam, hogy lesz még egy pár ilyen az edzőtáborban, Balog Zoltán barátommal nyugovóra tértünk, és csak bízni tudunk abban, hogy reggel nem a szomszédok hahotázására kelünk majd…

(A hivatalos honlap bejegyzése  nyomán)