2024. november 24. vasárnap

Mekkora legyen az új stadion?

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. február 10.

A kérdés ma is élénken foglalkoztatja a Fradi minden szurkolóját. Az alábbiakban ezt a kérdéskört járjuk egy kicsit körbe, számbavéve az elképzeléseket és a terveket.

Szokás szerint egy kicsit időutazunk, vissza a múltba. Tudjuk, az FTC Üllői úti pályáját, hiszen azt még nem nevezték stadionnak, 1911. február 12-én adták át. Akkor még csak az A-lelátó készült el (a Gyáli út felőli oldalon), mellette és vele szemben (az Üllői úttal párhuzamosan) egy domboldalon voltak az állóhelyek (ami fölé később tetőt is húztak). A klubház se volt még készen, ám a pálya így is impozáns látványt nyújtott, európai léptékkel is, arról nem beszélve, hogy közel 20.000 ember nézhette a mérkőzéseket. És volt, hogy nézték is, a korabeli sajtó szerint 1911. április 17-én az angol English Wanderers ellen szorongott is ennyi a lelátókon. Nem is csalódtak, hiszen az FTC 3-0-ra legyőzte ellenfelét.

Bő másfél év elteltével a pálya nézőtere szűknek bizonyult, a nagy nemzetközi meccseken kevés volt a számozott hely, a korzóhelyek sem javítottak a helyzeten. Ezért 1912. augusztusára két új tribünt építettek, mindkettőt az A-tribün meghosszabbításaként a kanyar felé, továbbá cementlépcsőket építettek ki, így már elférhetett mintegy 30.000 ember.

Csak nyolc esztendő telt el, és az 1920-as években már megfogant az FTC vezetőiben az az elhatározás, hogy Budapest sportjához méltó pályát bocsássanak az akkor már 50-60 ezer főre taksált publikum rendelkezésére. Mivel a pálya területén volt hely, a bővítésben gondolkodtak, megálmodták Közép-Európa legszebb, legimpozánsabb stadionját. Szigeti Imre, az FTC akkori alelnöke így beszélt erről 1924. február 26-án:

Először a nézőteret nagyobbítjuk meg, hogy a 40-50 ezer embert kényelmesen el tudjuk helyezni. A nagytribünnel szemközt levő kis fedett állóhelyi rész már régen megérett a lebontásra. A helyébe egy 140 m hosszú gyönyörű tribün kerül, amely a klubháznál fog kezdődni. A tribün elején páholysorok lesznek, emögött pedig kényelmes ülőhelyek. A páholyok előtt 30 lépcsősor épül. A helyekre közvetlenül az Üllői útról lesz a feljárat, olyanképpen, hogy az ülőhelyek közönsége nem torlódik az állóhelyre sietőkkel. Ezt az új – B-tribünt – a kapu mögött eddig is meglevő kistribünnel egy 44 méteres tribün köti majd össze, amely folytatása lesz majd a korcsolyapálya előtti tribünnek. Így azután a Springer-szobor körüli résztől eltekintve körtribün veszi majd körül a játékteret.

Arról is beszélt, hogy miből építkeznek:

Az építkezésekre az előirányzat szerint kétmilliárd koronát terveztünk. Ezt az összeget az Ingatlan Bank bocsátja rendelkezésünkre. Évente 400 milliót kell törlesztenünk, tehát 5 év alatt kell a kétmilliárdot visszafizetnünk. Mindez saját erőből lehetetlen, támogatást csak közönségünktől várhatunk. Reméljük, hogy a pálya látogatottsága az eddiginél nagyobb lesz. Igyekszünk olyan programot nyújtani, amely méltó lesz a szép pályához. Elvárjuk a közönségtől, hogy ne csak mint drukkerek lelkesedjenek a zöld-fehér színekért, hanem jöjjenek be a mi nagy családunkba, legyenek ők is tagjai az FTC-nek. A tagsági jegy ára kb. 200 ezer korona lesz egy évre, s ennek ellenében a pályán rendezendő összes versenyekre, mérkőzésekre szabad belépést biztosítanánk, az új nagytribün előtti lépcsőzet a tagok részére lennefenntartva. A továbbiakban páholyokat és ülőhelyeket adnánk el örökre.

A beszéd és az új tribün avatása közt fél esztendő telt el! 1924. augusztus 28-án bemutatták a sajtónak, három nappal később pedig egy válogatott mérkőzéssel (magyar-lengyel) felavatták azt. Ugye, mai szemmel szinte hihetetlen?

Az új stadion befogadóképessége 40 ezer néző volt. A tervezője pedig ugyanaz a személy, aki eredetileg is tervezte: Mattyók Aladár.

A közönség pedig meghálálta a bizalmat és sűrű sorokban látogatta a létesítményt, olyannyira, hogy az 1941-ben a vezetők már új stadiont álmodtak. Hiába volt rossz a gazdasági helyzet, dúlt a II. világháború, grandiózus terv készült, a Gyáli úti stadion terve. Nem kevesebb, mint 70 ezres befogadóképességgel!

A helye a Gyáli úti, úgynevezett hátsó füves pálya (a régi „kopogós”) helyén lett volna. A történelem, azonban keresztülhúzta a számításokat, stadion helyett hadiállások épültek a városban, a háború végén pedig először újjá kellett építeni, később pedig tudjuk mi történt …

Ilyen volt a stadionbővítés, a stadiontervezés azokban az időkben, amikor még valóban Fradi volt a Fradi, lehetett nagyokat álmodni, mert együtt, a vezetők, játékosok és szurkolók akaratából meg is lehetett valósítani.

Az összeállítást készítette: Simon Sándor
Felhasznált források:
Nagy Béla: 75 éves a Fradi-pálya (1986)
Nagy Béla: A Fradi futballtemploma (1994)

A végére ugorhat és hozzászólhat.

6 hozzászólás

  1. Slózi írta:

    ” amikor még valóban Fradi volt a Fradi, lehetett nagyokat álmodni, mert együtt, a vezetők, játékosok és szurkolók akaratából meg is lehetett valósítani.”

    Jól értem, a Baráti Kör is úgy látja, hogy most akkor már nem Fradi a Fradi? Én is így látom, örülök, hogy a kritikus hang is megjelenik itt végre.

    Hozzászólás ideje: 2010. február 10. 08:19

  2. Pilu írta:

    Slózi akkor még mindenki tette a dolgát. A vezetők irányítottak,a játékosok játszottak,a szurkolók biztatták a csapatott.
    A vezetők nem akarták megszabni hogy kijárjon mérkőzésre,de a szurkolók sem akarták megszabni hogy ki legyen a club vezetője.
    Ma a vezető elakarja dönteni hogy ki mehessen meccsre,a szurkoló bele akar szólni a club irányításába,és ezért kezd eltűnni a Fradizmus.

    Hozzászólás ideje: 2010. február 10. 10:28

  3. figura írta:

    sziasztok ne haragudjatok de le kell irnom lehet hogy egyrészröl igazatok van de a másik oldalt is nézni kell egy kisgyereket nem lehet kivini mecsre biztonságosan hogy jol érezük magunkat mert egyes szurkolonak mondot egyének csak a bajt keresik. és ezek mondják magukrol hogy milyen nagy fradisták. én már megetem a kenyerem javátt lassan több mint 30 éve járok a mecsre(járnék) ha nem zártkapus a mecs mert 100-150 ember csak a bajt csinálja és elértetek valamit nem mert sajna nem veszitek észre hogy evel a viselkedésel a csapatnak és a szurkoloknak ártotok. és gondolkozatok el rajta hogy meg éri-e. már rég bekellet volna vezetni a szurkoloi kártyát, akinek nincs félni valoja az ki is váltsa aki meg csak tör és zuz azt le is csuknám. szeretném ujbol átélni azt amikor családal is ki lehet menni egy mecsre. üdvözletel egy fradista és az is maradok

    Hozzászólás ideje: 2010. február 10. 17:05

  4. Ray írta:

    azta!
    70ezres stadion a Gyáli útnál! Hát az nem lett volna semmi! Képzeljetek el egy olimpiai stadion méretű monuementális izét ma ott! Hát nem lett volna semmi. ÉS a legszebb hogy valószínű meg is épülhetett volna…

    Hozzászólás ideje: 2010. február 10. 22:36

  5. Kovács Péter írta:

    Tisztelt Szerkesztőség!

    A leendő új stadion befogadóképességével kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot leírni. Annak idején,amikor a Fradi a Népstadionban játszotta a mérkőzéseit egy Fradi- Komló vagy Fradi- Salgótarján meccsen is 35-40 000 néző volt a lelátókon. Egy Fradi- Vasason 80 000 voltunk. Igaz, akkor a Karába.Varga.Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. csatársor jellemezte a Fradit. Amennyiben a jelenlegi tulajdonos céljai valóra válnak,tudniillik hogy a Fradi egy-két éven belül újra kilép a nemzetközi porondra és ott rendszeresen legalább néhány fordulót megél, és a bajnoki meccseken is csupaszív, jó játék jellemzi majd, akkor ma sem lesz ritka a 35-40 000 néző.Ezért én egy 40 000 férőhelyes stadion felépítését tartanám jónak. Gondolva még a Puskás Ferenc stadion egy esetleges alternatívájára is. Talán gazdaságilag is jobban megérné, mint egy kisebb stadion majdani kibővitése.

    Hozzászólás ideje: 2010. szeptember 4. 23:34

  6. walkó istván rezső írta:

    kiváló cikk én hivő vagyok az egységben bízom lesz újjászületés hajrá FTC istván FTC BARÁTI KÖR tag

    Hozzászólás ideje: 2011. február 23. 09:38

HOZZÁSZÓLÁS