Tavaszi új remény
A hó alatt pihen még a remény, de már a végét járja a tél. Utolsó csatái megtévesztő erőfölényről tanúskodnak, de közeledik már a tavasz, és a hó alól előbújó kis virág már megújult bizalmunkat hozza el.
Kik, csak a látható dolgokra néznek, és hitüket nem a jó reménység fonja át, úgy gondolhatják, örök lesz a tél. A hótakaróra majd újabb dunnát szór az ég, a hideg pedig megőrzi fehér színében alvó természetünk. Pedig a tavasz már ott áll az ajtó előtt, bizalmát egyre jobban erősíti a nap, s ha látunk is még újabb hótakarót, azért biztosak lehetünk benne, a szemünk megvezet, becsap. Lassan-lassan zöldbe borulnak a fák, s mi szurkolók a lelátókra vonulva, újra bizakodhatunk.
Tudjuk a felkészülés alatt nem teltek tétlenül a fagyos napok, hiszen alakul már csapatunk új játékrendszere, ehhez pedig úgy tűnik, megtaláltuk a megfelelő embereket is. Ugyan akadozik még a télen gyakorolt gépezet, itt-ott még akadnak hibák, de tisztán látszik, hogy játékunkban végre van elképzelés, a szakma csapatunkra rátette a névjegyét.
Hétvégéig, még azt mondják lesz újabb hóesés, a műfüvön sem biztos, hogy megrendezhető a REAC elleni edzőmérkőzés, ha viszont sikerül játékra alkalmassá tenni a pályát, akkor minden kíváncsi szemnek ajánlom, jöjjön ki és nézze meg a „tavaszi remény” csapatát.
A védelmünk masszívnak, a középpályánk kreatívnak, a csatársorunk gólérzékenynek tűnik. Ezzel persze nem jött még el a Kánaán, de szerethető, összetartó társaságot láthat, aki kilátogat hétvégén a Népligetben lévő edzőpályánkra.
Mi ott leszünk, mert hisszük, hogy bizalmunk újból erőt meríthet majd a csapat játéka láttán, és látni szeretnénk az előrelépést is az eddigiekhez képest. Mi szurkolók azért vagyunk, hogy biztassuk, támogassuk kedvenceinket. Csapatunknak pedig vissza kell tükröznie ezt a szeretetet, így találhat egymásra szurkoló és a csapat.
Az egymásra találás pedig igazán fontos a rideg téli napok után, hiszen minket arról ismer az ország, hogy elvakultan szeretjük kedvenceinket. Kitartunk mellettük jóban-rosszban, győzelembe hajtjuk őket akkor is, ha már elszállt minden remény. Gerjesszük fel ezt a szeretetet lelkünk izzó kohóiban, s új reménnyel, bizakodva várjuk a tavaszt.
Istenes Tibor
Csabuso írta:
Ez igazán jól sikerült Tibu!
Hozzászólás ideje: 2010. február 11. 10:06
Head írta:
Mire kienged a fagy, remélem a szurkolók is megbékélnek egymással, és a tavasz ébredező napsugarai már egy erős, lecsapni készülő sólymot láthatnak körözni kis Hazánk egén!
Szép írás volt tibu 🙂
Hozzászólás ideje: 2010. február 11. 12:28
Franto írta:
Biztassuk, támogassuk csapatunkat jóban és rosszban(!) egyaránt! Ugyan „könnyebb” egy őszi bajnok csapatnak szurkolni, de egy döcögő, pontosabban alakuló csapatnak sokkal jobban kell a segítség!
ne csak akkor legyen nagy hangunk mikor majd minden meccset megnyerünk. Régi időkben is voltak gyengébb csapataink, mégis megannyi meccsen hajtották szurkolóink győzelembe a csapatot!
Álljunk ki most is a csapatunk mellett mert megérdemlik, mert ez a Ferencváros! Mutassuk meg, hogy az Egyetértés még mindíg jelent valamit és együtt legyünk részesei egy csodálatos (de akár megszokott) tavaszi feltámadásnak!
Hozzászólás ideje: 2010. február 11. 18:31
eagleeye írta:
Nálam az utolsó sorban foglalt érzés automatikusan elérkezik minden szezonkezdet előtt.Akkor is, ha minden stimmel és akkor is, ha zűrös, eredménytelen időszak áll mögöttünk.
Hiszem, hogy a mostani növekvő optimizmusunk nem csak amolyan „kincstári”, hanem okkal vagyunk bizakodóak és joggal hiszünk Családunk új és „régi” játékosaiban.
Hozzászólás ideje: 2010. február 12. 07:29
Pilu írta:
„Gerjesszük fel ezt a szeretetet lelkünk izzó kohóiban, s új reménnyel, bizakodva várjuk a tavaszt.”
Ezt szerintem a mindennapi életben is szem elött kellene tartani.
Hozzászólás ideje: 2010. február 12. 18:06
figura írta:
nagyon várom hogy ujra iduljon a labda nagyon hiányoznak a mecsek. hogy üvölthesem hajrá fradi. holnap ha minden jo megy látom a fiukat rugni a labdát. most már csak a szurkolo társak fognak hiányozni ha adig nem békélnek meg. most is fogjunk össze mint amikor az elsö nbII-es mecsünk volt szurkoljuk végik a tavaszt minél többen mutasuk meg hogy a csapat az elsö többi csak másodlagos a csapat miértünk van mi a csapatért vagyunk. HAJRÁ FRADI
Hozzászólás ideje: 2010. február 12. 18:42
Arányi József írta:
Tibu ! Ez egy újabb remekmű !!!
És megvalósulnak látszik, mert a Népliget műfüvén virágok nőttek az aranylábú gyerekek lábai alól.
Istenes Mónika figyelmébe !
Ha elolvasod ezeket a hozzászólásokat, ajánlom figyelmedbe azt a tényt, hogy lehet a Fradi megsemmisítésével kisérletezni fenn is, lenn is. Talán egy szörnyű pilanatban sikerül is, amiben nem hiszek. DE LEGYŐZNI SOHA !!! Ezt sokan nehezen viselik, ezért „előitélkeznek”.
Hozzászólás ideje: 2010. február 15. 19:26