… amelyek nem hazudnak. Persze ezek szubjektív számok, hiszen Fradista érzelemtől hevítve szemlélem a videót.

Az őszi „szezonkezdetünkre” (Haladás meccs halasztása miatt a ZTE ellen otthon kezdtünk) mindannyian szépen emlékezünk, csodás győzelem, amelyet aztán gyatra ősz követett. Rögtön a folytatásban, egy vidéki fellegvárban, Nyíregyházán egy nyílt meccsen nagy pofonba szaladtunk bele, amely sok mindent meghatározott akkor.

Tavaszunk a sorsolás folytán hasonló módon indult olyan szempontból, hogy hoztunk egy győzelmet, majd most következett (hasonlóan őszhöz) egy vidéki fellegvár, ahol – az ismert közhellyel élve – nyílt sisakos mérkőzés várt ránk, 16 fordulóbeli játékunk nem sok jót jósolt és a ZTE hazai statisztikája is kiváló volt.
Nem mi voltunk az esélyesek.

Aztán egy egészen más mérkőzés lett belőle, mint amit a szakértők is jósoltak. A Fradi – ma már talán nem merészség kijelenteni – lépett egyet, előre…

„Ez a Fradi egészen más, mint a Haladás elleni” – hallhattuk néhányszor a közvetítés alatt és az azóta eltelt időszakban is több hasonló vélemény látott napvilágot szeretett csapatunkkal kapcsolatosan.

Maga a mérkőzés és a játék is egészen más volt, mint a Haladás elleni. Más felfogású ellenfél – más játék, ez pedig ment nekünk, egészen addig, amíg már nem bírtuk el az egyenlőtlen feltételeket.

Alapvetően kétféle típusú rivális létezik a Ferencváros számára: az egyik az antifocit játszó, 10 emberrel védekező csapat, aki néha próbál kontrázni, de többnyire csak védekezik és rombol, a másik pedig aki próbálja a saját játékát játszani és próbál produkálni.

A ZTE ez utóbbiak közé tartozik, ezért is alakulhatott ki normális játék az első félidőben, és ezért volt több területe is a Fradinak játszani. Ez másfajta játékot kívánt csapatunktól is és másképp is játszottunk.
Rendhagyó módon mielőtt statisztikában a mérkőzés egyéni számait mutatnám meg, kicsit bizonygatnám ezen állításaimat, utána pedig feltüntetem természetesen a mostani adatokat.

A tavaszi két meccsünket összehasonlítottam, két lényeges számadat is azt támasztja alá, hogy a csapattól másfajta játékot követelt az „ellenfél”a ZTE, mint egy hete a Haladás.

Az első adat, a közeli passzok száma. Óriási a csökkenés.

Míg a Haladás tömörülő, 10 emberes védekezése ellen kerestük a megoldást, hosszú passzokra nem volt sok lehetőség (sem terület), körbe kellett járatni a labdát, meg is tettük akkor rengetegszer. A ZTE ellen lehetett gyors passzokkal, több hosszú indítással próbálkozni, nőtt is ezek száma, igaz, csak a másfélszeresére, de ne feledjük, ha egyenlőek a feltételek a mérkőzés végéig, elképzelhető, hogy a duplájára is nőtt volna akár ezen indítások száma, íme:

Úgy gondolom, a számok ez esetben sem hazudtak, alátámasztották azt, amit mi is láttunk: más mérkőzés volt ez, és más felfogásban játszó Fradi.

Van azonban egy olyan adat, amely szintén rámutat a játék képére, de egyben mutatja is a csapat jó játékát, ez pedig a labdaszerzés, a szerelések és a labdavesztések aránya.

Kétszer annyi labdaszerzés, mint a Haladás elleni meccsen és feleannyi labdavesztés!
Természetesen ez abból is adódott, hogy a ZTE sokat támadott a mérkőzés utolsó fél órájában ellentétben a Haladással, akinek erejéből korábban csak néhány kontrára futotta.

Nézzük akkor a konkrét egyéni számokat a ZTE mérkőzésről:

A labdaszerzést külön vettem a szereléstől, a tisztázástól, ennyi a változás, és azt minősítettem annak, amit a játékosunk a labdaszerzést követően jó helyre meg is játszott, ezt a Haladás meccsen még együtt kezeltem.
Szolidabb számok mindenkinél, mint a Hali meccsen, mégis kifejezetten jó játék az első félidőben. Sok szerelés, tisztázás, a ZTE próbálkozott átvenni az irányítást, néhány passzt, indítást azért lefüleltek, de a támadásaik elhaltak hamar.

2. félidő:

A passzjátékunk igen visszaesett – nem is csoda – minden egységben. Adnan beállítása után néhányszor üres térbe küldte a labdát, de sok lehetőség nem maradt más játékot játszani. A végén már nem volt nálunk a labda. Lipcsei Petinek is csak egy elvégzett szabadrúgás jutott, igaz 8-9 percből.

Összesítve ezek lettek a számok:

Tutoric számai imponálóak, főleg, ha azt nézzük, hogy először játszott csapatunkban éles meccsen… Bravó, így tovább!

A MÉRKŐZÉS LEGJOBBJA

Szerkesztőségünk most is megválasztotta a szerinte legjobbat csapatunkból. Tutoric statisztikája számára a második helyre volt elegendő, a meccs legjobbja, egyöntetű véleménnyel (5-ből 5 voks):

Sinka András