Lipcsei Péter kezdő volt az UTE elleni Ligakupa mérkőzésen, így már csak öt találkozóra van a rekordtól! Ezúttal a két játékos, Sárosi és Lipcsei 200. meccsét idézzük fel.

Sárosi György a KK második fordulójának első mérkőzésén Brnoban, míg Lipcsei Péter egy bajnoki rangadón a BVSC ellen a Népstadionban játszotta 200. találkozóját a Ferencváros színeiben.

1935. június 30. Brno, 17000 néző:
KK – 2. forduló – 1. mérkőzés

Zsidenice (csehszlovák) – Ferencváros 4-2 (2-0)

Játékvezető: Scorsoni (olasz)

Háda – Polgár, Korányi – Lyka II, Móré, Lázár – Táncos, Kiss Gy., Sárosi Gy., Toldi, Kemény

Edző: Blum Zoltán

G: Kiss Gy., Sárosi Gy.

Húsz perccel a mérkőzés előtt autóbusszal érkezett a Ferencváros a pályára. Ezután felcsendült a magyar himnusz, majd Bomes, a morva szövetség elnöke üdvözölte a mieinket. Mailinger Béla, elnök is köszöntötte a hazaiakat, ezt követően Sárosi György átadta a csapat zászlaját. Az ünnepélyes kezdőrúgást maga Bomes végezte el. A meccs elején előbb Toldi lövése, majd Sárosi szabadrúgása suhant el a kapu mellett. A Ferencváros labdabiztosabbnak tűnt, viszont a brünniek veszélyesebbnek. Később Háda kifutott, elütött egy beadást a hazai csatár elől, a labda viszont pont egy másik cseh elé került, aki a 16-osról tüzelt, de az üres kapu mellé lőtt. Aztán a 12. percben vezetést szerzett a Zsidenice. Egy szögletet követően Móré röviden szabadított fel, a brünniek a 16-osról a bal sarokba bombáztak. A Fradi főleg Sárosi révén veszélyeztetett többet ellenfelénél, mégis a hazaiak rúgták az újabb gólt. A 28. percben egy tíz méterről eleresztett lapos lövéssel duplázták meg előnyüket. Nem sokkal később már mindenki bent látta a harmadik hazai találatot, végül azonban Háda és Polgár egyesült erővel tisztázott. Egy darabig mezőnyjáték folyt a pályán, közben a hangosbemondó megkérte a közönséget, hogy ne tüntessenek a kapust szabályosan támadó Sárosi ellen. A 43. percben végre a Fradi előtt is adódott egy komolyabb helyzet. Kemény beadására Sárosi és egy védő egyszerre ugrott fel, a ferencvárosi center kapura fejelt, a labda a lécről visszapattant elé, ezúttal lőtt, de a csehek a gólvonalról kivágták az üres hálóba tartó pettyest, így kétgólos hazai előnnyel tértek pihenőre a csapatok.

Fordulás után a Ferencváros azonnal magához ragadta a kezdeményezést és fölényünk a 49. percben gólt eredményezett. Kemény adott be, a védők elvétették a labdát, Sárosi hátra sarkalta Kiss elé, aki tíz méterről a jobb sarokba lőtt, 2-1. Egy perccel később ismét Keménytől indult az akció. Kapura tört, de a lövését hárította a portás, a labda pont Sárosihoz pattant, ő pedig nyolc méterről a bal sarokba helyezett. Egy perc alatt dolgozta le kétgólos hátrányát a Ferencváros! Hamar jött a hazaiak válasza: egy villámgyors támadás végén egy magas, védhetetlen lövés a hálónkban kötött ki, 3-2. Ezután felváltva forogtak veszélyben a kapuk. Hádának is be kellett mutatnia néhány bravúrt és cseh kollégájának is. Toldi és Sárosi is többször próbálkozott, de a brünni portás mindent hárított. A 75. percben a lesen álló cseh csatár lövését Háda védte, azonban a közönség azt reklamálta, hogy gól volt, mert lyukas a háló. A bíró megvizsgálta, de nem talált semmi rendellenességet. Aztán a játékvezető lépett elő főszereplővé. Két perccel a lefújás előtt Polgár próbált menteni a kapunk előtt, a labda egy cseh csatárra pattant, majd onnan az óriási lesen álló társához, aki kényelmesen a bal sarokba lőtt, 4-2. (A bíró azzal védekezett, hogy szerinte Polgártól pattant a labda a gólt szerző hazai csatárhoz, így nem volt les.) Aztán a játékvezető az utolsó percben megtetézte a ténykedését. Kemény labdáját Sárosi a hálóba vágta, azonban a bíró közbe fütyült, mondván lejárt a játékidő. Így 4-3 helyett 4-2 lett a végeredmény. A mérkőzés legjobbja Sárosi György volt.

Toldi Géza: – Ezzel a bíróval már a startnál veszítettünk.

Kiss Gyula: – Egy gól hátránnyal jobb lett volna fordulni.

Móré János: – A revánsmeccs könnyebb lesz, mint a Roma ellen volt.

Hogy a történet ne szakadjon félbe, a visszavágó valóban sokkal könnyebb volt, a mieink 6-1-re legázolták az Üllői úton a Zsidenicét. A Ferencváros aztán egészen a döntőig menetelt, ahol a Sparta ellen alulmaradt, így végül ezüstérmet szerzett.

NB I 17. forduló
1995. március 13. Népstadion, 7000 néző:

BVSC – FTC 0-1 (0-1)

Játékvezető: Varga S.

Balogh T. – Telek – Hrutka, Szekeres – Simon, Albert, Lisztes, Lipcsei, Keller (Czéh) – Kopunovics, Neagoe (Zavadszky)

Edző: Novák Dezső

G: Kopunovics

A 17. fordulóban a Fradi a BVSC-hez látogatott, amely a rendőrség és az MLSZ közös döntésének megfelelően a Népstadionban fogadta a mieinket. A Ferencváros a 2., a BVSC a 6. helyen állt ekkor. Az FTC kezdeményezett többet, a BVSC szervezetten védekezett, s ebből próbált támadni. A Fradi a 14. percben szerzett vezetést. Lisztes baloldali szögletére a kapus rossz ütemben jött ki, Neagoe-hoz került a labda, aki az ötös jobb sarkától egyből keresztbe lőtt, Kopunovics pedig jobbal átsegítette a játékszert a gólvonalon, 0-1. Ezután is csak a Fradi alakított ki helyzeteket, a BVSC szinte teljesen veszélytelen volt a kapunkra. A 27. percben Lisztes beadásába egy védő beleért, Kopunovics gond nélkül levette a labdát, majd ballal lőtt, a kapus azonban vetődve védeni tudott. A 36. percben Lipcsei iramodott meg, Neagoe-hoz passzolt, aki futtából, 15 méterről tüzelt, a vasutasok portása ezúttal is hárított. Fordulás után csökkent az iram. A Fradi a félidő első felében teljesen elvesztette a ritmust, aztán az utolsó húsz percre beindult a gépezet és több helyzetet is kialakítottunk, akár növelhettük is volna az előnyünket. Előbb a BVSC 21 méterről még eltalálta a kapufát, de ezután Zavadszky 16 méteres bombáját tolta ki a jobb alsó sarok elől a zuglói hálóőr. A 81. percben úgy tűnt, 11-est kellett volna adnia a játékvezetőnek. Lisztes jobbal küldte kapura a labdát, amely visszapattant hozzá, közben Zavadszkyt fellökték a 11-es ponton, a bíró továbbot intett, a fiatal karmester ballal is lőtt, de ezúttal is a portás lett a győztes. Öt perccel később ismét Lisztes volt a főszereplő: 17 méterről a jobb kapufát találta telibe, a kipattanót Kopunovics az égbe lőtte. A hosszabbításban egy zuglói felvágta Zavadszkyt, a játékvezető azonnal kiállította őt. A középpályások közül Lipcsei Péter volt az egyedüli, aki elfogadható teljesítményt nyújtott, így ő hatos osztályzatot kapott.

Novák Dezső: – Százszázalékos ziccereinket sem tudtuk kihasználni, szerencsére így is nyertünk.

Zsiga László
FTC Múzeum