2010. április 30. péntek.

Még a nap is máshogy fog felkelni. A hold pedig egész biztos korábban próbálja meg elfoglalni helyét az ég boltozatán, hiszen három év után, ismét különleges találkozót láthat a nagyvilág!

A feszültség a tetőfokára hág.

A közönség, mint a tenger, maga köré öleli a küzdő felek feszült hadát és felharsan a mindent elsöprő buzdítás. Több ezer torokból kell útjára, a Ferencvárosért szurkolók lelkesítő, erőt és hitet megsokszorozó, földön túli erővel fűszerezett diadalittas éneke.

Mert, mint minden igazi ünnepen, itt is dalolni fog a tömeg.

Egymásba karolva, táncolva és énekelve, az extázis tomboló vad viharában, őrült győzelemre kiéhezett oroszlánként, felsorakozik majd szurkoló és a csapat.

2010. április 30. péntek.

Ezen a napon nincsen helye egyetlen lehajtott fejnek sem.

Ezen a napon a bátrak győzhetnek csupán.

A bátrak, akik képesek az ellenfél fölé nőni, kiknek még saját képességeik határai sem szabhatnak gátakat és korlátokat.

A külvilág egy pont után megszűnik, távoli hang csupán a közönség biztató ereje. A pulzusszám az egeket verdesi, a szív szaporább mint a képzelet, a pillanat forró vaskamraként ötvözi egyé a természetfelettit a racionális világgal, és akkor jön majd az ezredmásodperc pontos találkozása a tér korlátolt kiszabott útján keresztül a labdával, ahol újra emberivé válik a pillanat, s a labda egy csodálatos átváltozáson keresztül menvén, góllá változik.

A közönség majd magába fogadja ezt a transzcendentális élményt, felfokozza és robbanásként tükrözi vissza, majd hangorkánnal ünnepli kedvenceit.

A percet és a pillanatot meg kell élni. Csak a bátrak és az igazán hívők, kik hitüket a végletekig megőrzik és fenntartják, tudják átélni ezt a katartikus mámort.

2010. április 30. péntek.

Kiben nincs szenvedély, ne is lépjen pályára ezen a napon. Ki nem tudja hitét megsokszorozva, a reménység alapjain felépíteni a győzelem kristálypalotájává, az ne tegye lábát a szentély spirituális szőnyegére, hiszen az, ott helyben elégeti.

Izzó pokollá változik a szentély tüze, ha bátortalanul, hitehagyottan, gyáván futunk a megmérettetés elé.

2010. április 30 péntek.

A dicsőség vagy szégyen napja lesz. Ez nem múlik máson, mint harcosaink hitén és vágyain.

Mindent megnyerhetnek ezen a napon és minden, mit eddig építettek eléghet a kishitűség koszos hamuval kevert izzó bánatán. Akarnunk kell a sikert, nem elég várni és kívánni azt, de erőn felül kell tenni érte, s akkor a mérkőzés végén együtt ünnepel majd a csapat és a tömeg!

2010. április 30. péntek.

Még a nap is máshogy fog felkelni. A hold pedig egész biztos korábban próbálja meg elfoglalni helyét az ég boltozatán, hiszen három év után, ismét különleges találkozót láthat a nagyvilág!

Istenes Tibor