A Debrecen elleni nagyszerű győzelem után, Fehérváron támadójátékunk kiábrándító volt… mivel nem volt.

Nagy várakozással vártuk a tavasz mérkőzését, a derbit! A győzelmet kötelezően elvártuk, sajnos nem sikerült, a lilák úgy győztek, hogy csapatunknak volt jóval több gólszerzési kísérlete, a tavasz folyamán talán most voltak a legmagasabbak ezek a számok.

Előtte azonban nézzük az egyéni számokat. Az első félidőben az alábbiakat jegyeztem fel:

A védelemben Stockley nem állt közel Simekhez, az Újpest ráadásul rájátszott erre. Megfigyeltem, hogy Stockley annak ellenére gyakran nem tette ezt, hogy látta, hogy Simek veszélyeztethet. Többször Eldinggel beszéltek, nekem úgy tűnt, mintha Eldingtől várná a visszalépést és a védekezésbe besegítést a baloldalon. Lehet, hogy ez volt a taktika?!

A középpályán Adnan és Rósa nagyon keveset volt játékban ebben a félidőben. Elől Ferenczit nem találták meg a társak a labdákkal.

Schembri eleinte több hibával játszott, cselei nem jöttek be, de a vállalkozó kedve, lendülete úgy éreztem sokat jelent. Ezt a fajta kreativitását az „én számaim” nem is tudják megjeleníteni. De én is lehetek szubjektív …

Morrison játékára készülhettek a lilák, tudták, hogy sokszor van nála a labda, megelőzték párszor.

A második félidő számai:

Ebben a félidőben Rósa sokkal jobb lett, igen sokszor felfutott a szélen, volt is négy beadása a szélső pozicióból. Ezt a korábbi mérkőzéseinken nem mondhattuk, el sem esetében, sem a csapatból senkivel kapcsolatban.

Abdi tovább fokozta a támadások lendületét, a cselei is sikerültek, Pistának nyerő passzt adott, nem bírták tartani.

A két szél is kellően aktív volt ekkor.

Igaz, a statisztikámban a számok nem adják ki sem Abdi sem a már említett Schembri játékának a hasznát. De, mint mondtam, én is lehetek szubjektív …

Lipcsei nagyon jól állt be, látszott rajta, nagyon igyekszik. Labdaszerzésben például rövid idő alatt utolérte a több időt játszó társait. Rajta nem múlott az egyenlítés.

Összesítve ezeket a számokat kaptam:

A szélső játék grafikonja az alábbi:

Említettem, hogy Rósa és Abdi jó volt e téren a második félidőben, igen sok jó beadás született a korábbi mérkőzésekkel ellentétben.

A mérkőzésen azonban még így is sokat ívelgettünk mezőnyből előre, ez az alábbiak szerint oszlott meg:

Ezek a számok nem nagyon térnek el a korábbiaktól.
Nézzük a szabálytalanságokat:

Önmagukért beszélnek a számok és talán azt mutatják, hogy az ellenfél már a középpálya magasságában igyekezett letámadni minket, sőt elől hozták a szokásos(?) agressziót a védőinkkel szemben is.
Látható, hogy Schembri fürge játéka nem tetszett az újpestieknek.

Középpályásaink eképpen védekezek:

Látható, hogy ezek az adatok nagyon alacsonyak a korábbiakhoz képest(Doherty 10 körül szokott végezni).
Talán magyarázható azzal, hogy az újpest támadásban rendkívül gyorsan áthozta a labdát a középályán.

Korábban panaszkodtam a gólszerzési kísérleteink szerény számára, ezen a mérkőzésen már nem tehetem ezt, az alábbi ábra is ezt mutatja:

A lőlapokon ez így nézett ki:

Fejesek, lövések, kapufák. Nem volt szerencsénk, de valahogy hiányzott a meggyőződés a támadásokból, többen csak a kapkodást éreztük.

Talán majd ma, a Győr ellen sikerül betalálni. A több kísérlet és a második félidőben az élénkebbnek mondható széljáték bíztató, sajnos az előreívelések most sem hoztak eredményt.

Nehéz ilyen eredmény után pozitív gondolattal zárni, talán az vigasztalhat, hogy ha a mérkőzés összképét tekintjük, úgy gondolom nem volt jobb nálunk a rivális. Talán ebben bízhatunk, hogy leszünk mi még erősebbek is!

Hajrá Fradi!

Sinka András