Lipcsei Péter: 647! A név és a szám mindörökre bevonult az FTC történelmébe, de legyünk szerénytelenek, a magyar sporttörténelembe is. 2010. május 18-án délután hat után néhány perccel Lipcsei Péter dr. Sárosi György örökébe lépett.

Természetes, hogy ez alkalomból mindenki köszönteni szerette volna. Mindahányan vagyunk Fradisták! Írhatnám, hogy milliónyian. Talán igaz lenne ez is. Legalábbis reméljük, hogy igaz lehetne. Egyszer, talán sikeresebb időszakban, még megéljük, hogy a kinevetés kockázata nélkül beszélhetünk akár erről a számról is. Ha alább adom, írhatom, több tízezernyien, akik a tévé képernyője előtt nézték a jeles eseményt. Ebben egészen biztos, hogy nem tévedek. A valóság azonban az, hogy nem egészen kétezren tehettük meg ezt a helyszínen. Hideg volt, esőre hajlott, nem az az igazi májusi koraeste volt. Ennyien jöttek el. Örüljünk, hogy ennyien eljöttek!

Örülünk, hogy nekünk, a klub hivatalos képviselői mellett lehetőségünk adódótt fizikai valójában is átadni ajándékunkat. Nem az örökkévalónak szántuk ajándékunkat, hiszen mire e sorokat írom, az valószínű, nincs már meg. Elfogyasztották az ünnepelt kérésére. Ez az ajándék egy torta volt, amely az FTC Baráti Kör logóját próbálta utánozni. Édes volt, mint az a húsz év, amit Lipcsei Péter a Fradiban töltött, ami alatt a Fradi halhatatlanjává vált. Zöld-fehér volt, mint azok a színek, amelyek Lipcsei Péter mindennapjait húsz éve meghatározzák. És múlandóságával szimbolikus is volt. Egyszeri ragyogása, épsége köszönti a csúcsot, majd elfogyasztásával egyenértékű elmúlása emlékeztet arra, hogy minden rekord múlandó. Senki sem hitte, hogy dr. Sárosi György rekordját valaha is utolérheti valaki. Különösen felgyorsult világunkban, amikor a klubhűség elcsépelt szónak tűnik. Ne feledjük azonban, hogy mind a mai napig a legnagyobb sztárkluboknak is vannak emblematikus alakjaik, akik egész pályafutásukat, vagy annak legnagyobb részét egy klubban tudják le. Hiszem, hisszük, hogy a Fradi is újra ilyen sztárklub lesz, ahol dicsőség lesz játszani, dicsőség lesz emblematikus játékossá válni, onnan nem elmenni. Ha ez megvalósul, akkor újra a rekord, most már Lipcsei Péter rekordja közelébe kerülhetnek a jövő kedvencei és előbb-utóbb megdönthetik azt. Ha erre több, mint hatvan évet kell várni, akkor is. A Fradinak van ideje, mert a Fradi örök. Mi halandók pedig reméljük, hogy részesei lehetünk még sikereknek, tanúi lehetünk legendák születésének.

Ismét, és sokadszor: GRATULÁLUNK PETI!

Befejezésül pedig néhány kép a köszöntés előzményeiről, illetve magáról a köszöntésről.

Az FTC Baráti Kör édes ajándéka

A torta és az ötletadók

Kivonulás előtt

Jönnek

Ő az ünnepelt

A fogadóbizottság

Meghatottan

Egy másik halhatatlannal

Az FTC Labdarúgó Zrt. ajándékával

Rudas Ferenc, az FTC Baráti Kör elnöke gratulál

És ugyanezt teszi dr. Springer Miklós

Az ellenfél képviseletében a volt csapattárs köszöntött