1983. januárjában az Úszósport című szaklap nagy örömmel közölte, hogy 1982. november 13-án lejátszották Magyarország legelső női vízilabda mérkőzését, ahol a Vasas I a Vasas II ellen szállt vízbe. Néhány számmal később, bizonyos Czapkó Miklós cikkéből kiderült, nem ez volt az első, hanem ő maga vezette az első női póló meccset, még 1957-ben. Azt még Czapkó sem tudhatta, hogy az általa dirigált találkozó előtt is rendeztek női vízilabda mérkőzést hazánkban, még 1930-ban. És mi köze mindehhez az FTC-nek? Nagyon is sok!

Azt már nem merjük kijelenteni, hogy az 1930. július 20-án megrendezett női meccs az első volt Magyarországon, de a Fradi égisze alatt ez szinte biztosra vehető! Talán sokan kiáltanak fel most: hogyan? Hát nem csak férfi csapata volt (és van) az FTC-nek, hanem női is? A válasz igen is, meg nem is.

Nézzük ennek a sosemvolt szakosztálynak a rövid történetét!

1930. július 20-t írunk. A MUE hagyományos Balaton úszóbajnokságát ezúttal is Siófokon rendezték, amely a MUE – FTC női vízilabda mérkőzéssel zárult. A találkozó három perces volt és a MUE 1-0-ra győzött. Ennél több részletet nem sikerült kideríteni a történelmi meccsről. Tehát az első ferencvárosi gólra és győzelemre még várni kellett. Pontosan 27 évet.

1957-ben a Sportuszodában Fradi-napot tartottak. A remekül megszervezett rendezvény délután ötkor kezdődött egy nemzetközi úszó- és műugróversennyel. Aztán jött a Czapkó által már emlegetett női meccs, majd a fiúk a Primorje ellen szálltak vízbe egy barátságos nemzetközi mérkőzés erejéig. A Fradi női csapatát kitűnő úszóink alkották.

Íme ennek a találkozónak a részletei:

1957. szeptember 21. Sportuszoda, 3000 néző:
Bemutató mérkőzés

FTC – MTK vegyes 5-3 (4-0)
Játékvezető: Czapkó

FTC:
Török Ágnes – Újvári Erzsébet, Gyergyák Magda – Kárpáti Vera – Uzdy Réka, Novák Éva, Bajnógel Csilla

G: Gyergyák 2, Novák 2, Kárpáti

Az FTC – Primorje Rijeka férfi nemzetközi vízipóló-mérkőzés előtt rendezték meg a női vízilabda találkozót. Háromezer néző zsúfolódott össze a Sportuszoda lelátóira, igaz a közönség fele már délután kilátogatott az uszodába, hogy megtekintse az FTC nemzetközi úszó- és műugróversenyét is. Hatalmas taps fogadta a lányokat. A két-két méterrel keskenyített pályán csak kétszer öt percet játszottak a csapatok. Rögtön feltűnt, hogy a zöld-fehér lányok nem csak úszásban, hanem a vízilabda egyéb elemeiben is, például a labdakezelésben, felülmúlták a vegyes csapat tagjait. Szokatlan volt az első gól: egy Fradi-támadás után az MTK kapusa véletlenül Gyergyáknak dobta a labdát, s ő két méterről nem hibázott. Fél perccel később újabb gól esett Novák révén, így már 2-0-ra vezetett az FTC. Sőt, Novák és Gyergyák duplázott, így 4-0-lal fejeződött be az első öt perc. Szünet után némileg kiegyenlítettebb lett a játék, de ellenfelünk csak úgy tudta megszerezni első találatát, hogy Török követte az MTK portásának példáját és egy kidobásnál a labdát saját kapujába ejtette. Ezt követően Kárpáti lőtt egy akciógólt, amire az MTK kettővel válaszolt. Összességében a bemutató jellegű mérkőzés hatalmas sikert aratott. A találkozó után vízbe szálltak Kárpáti Györgyék és magabiztos, 5-1-es győzelmet arattak a Primorje ellen.

További érdekességként álljanak itt a női pólócsapatunk tagjainak az úszóversenyen elért eredményei:

nők – 200 mell:

1. Uzdy Réka 3:05.1

nők – 100 pillangó:

3. Török Ágnes 1:30.4

Jogos lehet a kérdés, ha akkora sikert aratott a találkozó, akkor miért nem lett folytatása? Ez talán sosem derül ki. Úgy tűnik, hogy 1957 és 1982 között valóban nem történt semmi ebben az irányban. Az angyalföldiek 1982-ben lejátszott egymás elleni találkozója mindenesetre arra sarkallta az egyesületeket, hogy ők is megalakítsák a saját női csapatukat. 1984-ben rövid hír jelent meg, hogy az FTC is megalakította női együttesét, főleg régi úszókból, mint Ernst Ágnes, vagy Domonkos Zsuzsa. 1984-ben el is indult az első bajnokság, de végül a Fradi nélkül. Hogy miért nem lett semmi a remek kezdeményezésből, az nem derült ki. Egy biztos, Ernst és Domonkos végül a Bp. Honvédot erősítette az első bajnokságban. Így az első ferencvárosi hivatalos női vízilabda mérkőzésre még továbbra is várnunk kell. Vajon sokáig?

Erről is kérdeztük Wiesner Tamást, mai férfi szakosztályunk egyik vezetőjét:

„Nagyon jóban voltunk Ernst Ágival, aki sajnos már nincs közöttünk. Nem igazán emlékszem, miért esett kútba a női vízilabda csapat terve 1984-ben, de tartok tőle azért, amiért most sincs női együttesünk. Sajnos rengeteg pénz kellene egy női csapathoz és mivel a népligeti uszodában egy pillanatnyi szabad perc sincs, így nem lenne hol edzeniük sem.”

Most, hogy az elmúlt időben újjáéledt a férfi kézilabda, a női kosárlabda, van női jégkorong is, talán érdemes lenne újra elgondolkodni erről a kérdésről. Hisz látjuk, a történelmi szálak nyolcvan évre nyúlnak vissza.

Zsiga László
FTC múzeum