Véget ért az idény és Lipcsei Péter a Bozsik-stadionban befejezte pályafutását. 648 alkalommal szerepelt a Fradiban. Ennek alkalmából elérkeztünk sorozatunk záró részéhez, amelyben a két játékos utolsó mérkőzését elevenítjük fel. Ezt a bizonyos kispesti találkozót, illetve Sárosi Györgyét, aki ugyancsak egy fővárosi rangadón búcsúzott el az aktív játéktól és az FTC-től, méghozzá 1948-ban a Vasas ellen.

1948. április 18. Üllői út, 37000 néző:
NBI – 26. forduló

FTC – Vasas 2-0 (0-0)
Játékvezető: Szigeti

Henni – Rudas, Ónody – Kéri, Kispéter, Lakat – Szabó, Kocsis, Deák, Sárosi Gy., Surányi

Edző: Lyka Antal

G: Szabó, Deák

A mérkőzés háromnegyed ötkor kezdődött, de már három órakor bezárták a pénztárakat és akár ki is tehették volna a teltház táblát. Akik ezután érkeztek szomorúan kullogtak haza, nekik már nem jutott jegy a derbire. Azért övezte ilyen hatalmas érdeklődés a találkozót, mert az akár a bajnokság végkimenetelét is eldönthette. A helyzet rendkívül bonyolult volt, amit a sok elmaradt mérkőzés csak nehezített. A Csepel vezette a tabellát 40 ponttal, őket a Ferencváros követte. A mieink csak rosszabb gólkülönbségüknek köszönhetően álltak a csepeli piros-kékek mögött. A Vasas a 4. pozíciót foglalta el a táblázaton 35 ponttal, azonban négy találkozóval kevesebbet játszottak, így akár az első helyre is ugorhattak volna, ha mind a nyolc pontot begyűjtik. Nem csak a szurkolókat, hanem az ország vezetését is lázba hozta a találkozó, több miniszter mellett még a köztársasági elnök is megtekintette a meccset. A mieinknél egyedül Kispéter játéka volt kérdéses, de fél órával a mérkőzés kezdete előtt a lelátó alatti tornateremben Lyka edző különféle helyzetekben gyakoroltatta a hátvédet, aki kiállta a próbát és boldogan feküdhetett fel a gyúrópadra, ő lett a kezdő, nem Hernádi. Előbb a Vasas vonult ki az öltözőből, majd a Ferencváros. A két csapatkapitány, Illovszky Rudolf és Sárosi György dr. választott, ennek megfelelően az FTC a Springer szobor felőli kapu felé támadott. A Fradi ragadta magához a kezdeményezést, de aztán hamar átvette az Angyalföld az irányítást. Előbb Kispéternek, majd Rudasnak kellett mentenie nagy helyzetben. A 20. percben Szabó húsz méterről leadott lövése centiméterekkel ment el a léc felett. Nagy iramot diktált a két együttes, lüktető, izgalmas játékot láthatott a nézősereg. A 22. minutumban egy Vasas-lövés szállt a bal kapufa mellé, majd tizenkét perc múlva Kocsis hagyta ki a találkozó legnagyobb lehetőségét. Deák mesterien ugratta ki őt, Kocsis azonnal kapura tört, a portás kifutott elé, a ferencvárosi fiú azonban időben elgurított mellette. A labda lassan csorgott az üres háló felé, a kétségbeesetten menteni akaró piros-kék játékos lábáról a pettyes a bal oldali léc belső élére pattant, majd végiggurult a gólvonalon, végül egy másik angyalföldi kivágta a bőrbogyót. Öt perccel a szünet előtt a Vasas-csatárok alaposan megdolgoztatták Hennit, aki állta a sarat, így döntetlen maradt az eredmény. A szünetben a ferencvárosi játékosok egy része szerint a Kocsis-helyzetnél az első angyalföldi már belülről rúgta ki a labdát.

Közben kint a stadionban a Fradi 4000 m-es üldözéses kerékpárversenyen legyőzte a Postás legénységét. A mieink: Kucsera I, Kucsera II, Szalai és Kovács E. összeállításban álltak rajthoz.

A második félidőben tovább rohamozott a Fradi. Szinte szárnyakat kaptak a mieink. Főleg a jobb oldalunk volt veszélyes. Sárosi dr. húsz méterről bombázott a bal felső léc mellé. Aztán negyedóra elteltével Henni mentett nagy helyzetben. Három percre rá siker koronázta az FTC erőfeszítéseit és vezetést szerzett a Vasas ellen. Rudas egy szabadrúgást Sárosihoz passzolt, őt szerelték, de Szabó visszaszerezte a labdát és váratlanul, húsz méterről óriási erővel kapura lőtt. A portás azt hitte a labda elszáll a léc mellett, de az a jobb alsó sarokba vágódott, 1-0. A 67. percben megdupláztuk az előnyünket. Rudas előre ívelt, Deák a kifutó hálóőr felett kapura fejelt, a labda érintette a lécet, a tétovázó védő nem mentett, a nagy lendülettel érkező Deák az angyalföldi védőt is elsodorva egy méterről a hálóba fejelt. Ezután sem állt le a Fradi. A 74. percben Sárosi dr. Deákot indította, a középcsatár bombáját a portás szögletre mentette. Ezt követően enyhült a Ferencváros nyomása, de a Vasas így sem tudott fölénybe kerülni. Az utolsó két percben kétszer is a lécet döngették meg a ferencvárosi fiúk. Előbb Kocsis ugrott ki és találta el a kapufát, majd Rudas 18 méterről egy szabadrúgásból tesztelte a felső lécet.

A Népsport Sárosiról mindössze ennyit írt: egy-két jó passzal vétette észre magát.

Lyka Antal: – Örülök, hogy ilyen szép, élvezetes mérkőzésen sikerült kétvállra fektetni a Vasast.

Érdekesség, hogy a meccs után jelentette be a Vasas, hogy az egykori ferencvárosi kedvencet, Kubala Lászlót sikerült visszaigazolniuk Prágából.

Hogy a mese ne legyen lezáratlan: a Vasas nem tudta az összes elmaradt mérkőzését megnyerni, így az utolsó fordulóban a Ferencváros ki-ki meccset játszott a Csepellel, melyet a piros-kékek nyertek 4-3 arányban, így ők lettek a bajnokok. Az FTC a Vasas mögött a harmadik helyet szerezte meg, azaz Gyurka egy bronzéremmel fejezte be pályafutását.

És hogy Sárosi György dr. története is lezáródjon: Sárosi három nappal a meccs után a feleségével nagy titokban Olaszországba távozott, hogy elvállalja a Lazio edzői posztját. (Végül a Bari trénere lett!) Az elutazásáról mindössze Nádas Adolf elnök tudott, akit megkért, hogy járuljon hozzá a távozásához. Sárosi csak közel 30 év múlva, 1976-ban tért vissza Magyarországra…

2010. május 22. Bozsik-stadion, 3000 néző
NB I – 30. forduló

Budapest Honvéd – FTC 2-0 (0-0)

Játékvezető: Veizer

Megyeri – Stockley, Csizmadia, Balog, Alcantara – R. Wolfe (Kulcsár), Adnan, Lipcsei (Schembri), Abdi (Rósa D.) – Elding, Ferenczi

Edző: Craig Short

A 185. FTC – Honvéd mérkőzést rendezték meg a Bozsik-stadionban. Az eddigi 184 találkozó mérlege: 102 Fradi-győzelem, 30 döntetlen és 52 vereség. A gólarány 432-292 a Ferencváros javára. A régi nagy csaták helyszínén most két, a középmezőnyben helyet foglaló együttes csapott össze. Azonban a többi patinás fővárosi egyesület sem állt jobban. A háború előtti nagy trió, melynek bérelt helye volt a dobogón: a Fradi, az MTK, az Újpest, a forduló előtt furcsa mód ismét egymás mögött állt a tabellán, csak nem az élen, hanem az 5-6-7. pozíciót elfoglalva. A Ferencvárosnak mindenképpen győzni kellett ahhoz, hogy megtartsa 6. helyét az MTK-val szemben, a kispestiek viszont feljebb szerettek volna kúszni a táblázaton. A mieink sérülések és eltiltások miatt rendkívül tartalékos összeállításban érkeztek a Bozsik-stadionba. A Honvéd kezdőcsapatában viszont több egykori fradista is helyet kapott, mint a kapus Kemenes Szabolcs vagy Sorin Botis, illetve Takács Ákos. Az első félidőben, talán a csúszós talaj miatt nem túl sok esemény történt a pályán. Pedig úgy indult, hogy érdekes lesz a rangadó, hiszen a hazaiak 25 másodperc elteltével rögtön hatalmas lehetőséget hagytak ki, egy nyolc méterről leadott löketet Elding a gólvonalról fejelt ki. Viszont ezt követően derekasan gyűrték egymást a csapatok, de helyzetbe szinte egyáltalán nem kerültek. Aztán a 16. percben Ferenczi kevergetett a kispesti büntetőterületen belül, lerántották, ő azonban egy kissé későn esett el, így a bíró továbbot intett. Bő húsz perccel később egy Honvéd-játékos 11 méterről már éppen lőni készült, de Csizmadia pont jókor avatkozott közbe, így odalett a hazai lehetőség. A második félidőben a vendéglátók gyorsan vezetést szereztek. Egy szabadrúgásra ugyan felugrott a kispesti csatár, mint aki belefejel a labdába, de nem ért hozzá, viszont ez elég volt ahhoz, hogy Megyerit megzavarja, így a lövés akadálytalanul vágódott a hosszú sarokba. A gól felrázta a Fradit. Az 58. percben Kulcsárhoz került a labda, ő 16 méterről lőtt, a pettyes a léc mellett pattogott ki az alapvonalon túlra. Egy minutummal később Stockley indította Adnant, aki kapásból tüzelt, Kemenes a kapufa segítségével hárított. A 74. percben véget ért egy parádés pályafutás. Short edző ekkor cserélte le Lipcsei Pétert, aki 1990 óta 648 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, 176 gólt szerzett, négyszer lett bajnok, hatszor MK-, négyszer Szuper Kupa-győztes. A csapatkapitányi karszalagot Ferenczi Istvánnak adta át, majd leballagott a pályáról. Három percre rá Kulcsár bal oldali lövését fogta a hazai portás. Aztán hiába játszottunk addig fölényben, a 79. percben jött a hidegzuhany: a Honvéd növelte előnyét. Csizmadia szabálytalankodott a 16-osunkon belül, a megítélt büntetőt Megyeri hárította, majd a vendéglátók idegenlégiósa látványos mozdulattal a kapunkba ollózta az elé visszapattanó labdát. Az idény utolsó ferencvárosi lehetősége Csizmadia nevéhez fűződött, aki mintegy 30 méterről eresztett meg egy kemény lövést, amit Kemenes a léc fölé tolt. A Fradi vereségével a 7. helyen végzett a bajnokságban. A gólkirályunk Ferenczi István és Anthony Elding lett 8-8 találattal.

A bajnokság végeztével íme egy csokor érdekesség: 51 év után végeztünk ismét a 7. helyen. Először és ez idáig utoljára az 1958/59-es idényben, most másodszor. 25 évvel ezelőtt fejeztünk be egy bajnokságot negatív gólkülönbséggel, 1984/85-ben akkor a 13. helyen végeztünk. Ilyen kevés találatot utoljára 1986/87-ben szereztünk, akkor 33-at. 1901 óta ez az első bajnokság, amelyen nem végzett fővárosi csapat a dobogón.

Zsiga László
FTC Múzeum