2024. november 26. kedd

Méltó emlék Mátrai Sándornak

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. május 31.

Orosháza nagy napra ébredt 2010. május 30-án. Több hónap előkészítő munka gyümölcse, sokak áldozatos munkája és pénzügyi segítsége beérett. Mátrai Sándor nevét eddig az orosházi stadion viselte, ami már mutatta, hogy a város mennyire büszke rá. Ebben a stadionban tegnap délután négy órakor lehullt a lepel arról a mellszoborról, amely valóban méltó emléket állít Orosháza és az FTC nagy fiának. Ott voltunk, az alábbiakban szóban és képben erről az eseményről tudósítunk.

Az FTC Baráti Kör kiemelt figyelmet fordít a múlt sikereinek felidézésére, a kiemelkedő eredményt elért sportolói emlékének megőrzésére. Természetes, hogy a Mátrai-szobor terve is azonnal pozitív fogadtatásra talált az egyesületben. Arról már január 29-én tudósítottunk, de ami sokkal fontosabb, az itt megfogalmazott felhívásnak megfelelően szerény anyagiakkal is hozzájárultunk a megalkotásához, lehetőségeinkhez mérten segítettük a szervezők munkáját.

Vasárnap délelőtt az üllői úti klubház előtt gyülekeztünk, hogy a Baráti Kör vezetőivel (Rudas Ferenc elnökkel, dr. Springer Miklós alelnökkel, Hélisz József főtitkárral) elinduljunk Orosházára. Utazó csapatunk tagja volt még Kiss Imre titkár, Szántay Balázs az elnökség tagja, Czikkely Boldizsár, valamint e sorok írója, az esemény tudósítója.

Az eseményre az égiek is rámosolyogtak, minden riogató prognózis ellenére ragyogó napsütéses időben utazhattunk, s bár az ünnepség kezdetén egy-két esőcsepp lesett, mintegy könnycseppek az égből, utána megint kiderült és előbújt a nap. Előbújt és a résztvevőkkel együtt örült és ünnepelt, nem engedte esővel, viharral megzavarni az ünnepet.

Pontban délután négykor a helyi Táncsics Mihály Gimnázium (ahová Mátrai Sándor is járt) diákjai hozták be a város és a sportkör zászlóit, majd a még lepellel borított szobor előtt a Himnusz hangjaival kezdődött el a ceremónia, amelyet Nédó Géza, a helyiek kedvelt újságírója vezetett.

Bevezetőül Nédó Géza köszöntötte a díszvendégeket, köztük
Mátrainé Micskó Ágnest és ifj. Mátrai Sándort,
a Berta József Labdarúgó Alapítvány tagjait, mint ötletadókat,
Dunai Antalt, az MLSZ képviseletében,
Rudas Ferencet, Hélisz Józsefet és dr. Springer Miklóst, az FTC Baráti Köréből,
dr. Kiss-Rigó Lászlót, Szeged-Csanád egyházmegye püspökét,
dr. Dancsó Józsefet és Varga Zoltánt, a térség országgyűlési képviselőit,
Németh Bélát, Orosháza polgármesterét,
Nyemcsok Jánost, Nagyszénás polgármesterét,
Blahó Jánost, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóját,
Csák Attilát, a szobor megalkotóját,
az FTC öregfiúk csapatának tagjait
és az Orosházi MTK öregfiúk csapatának a tagjait.

Ez utóbbi megjelentek már szerelésbe öltözötten álltak, mert ők később a pályán emelték az ünnepség fényét.

A beszédek sorát Selmeczi László, a Berta József Labdarúgó Alapítvány kuratóriumi tagja nyitotta, aki elmondta az előzményeket, mikor és hogyan fogant meg a gondolat, hogy egy szoborral is tisztelegjenek Mátrai Sándor emléke előtt. Részletesen méltatta Mátrai Sándor életútját, kiemelve sportemberi és emberi kvalitásait. Példaként állította minden orosházi fiatal elé, felszólítva őket, hogy vigyék és soha ne hagyják kihunyni a lángot, amit Mátrai Sándor emlékének őrzése jelent.

Következett Hegedűs Béla, aki ugyancsak a Berta Alapítvány kuratóriumi tagja, de ezúttal, mint az egykori barát és játékostárs szólt, hiszen Orosházán együtt játszottak az NB II-es csapatban.

Ezután Németh Béla, Orosháza polgármestere lépett a mikrofonhoz, aki a város büszkeségét öntötte szavakba és tolmácsolta az ünneplő közönségnek.

Dunai Antal, az MLSZ szakmai alelnöke, mint egykori ellenfél emlékezett. Felidézte a népstadionbeli kettős rangadók hangulatát, kiemelve egy mérkőzést, amelyen a félidőben ők vezettek, egy vitatható góllal. Mátrai Sándor olyannyira vitatta, hogy a szünet után ki sem jött a pályára, mondták, megsértődött. Ám negyed óra elteltével játékra jelentkezett, de nem eredeti helyére a hátvédsorba, hanem balszélsőnek. Rúgott két gólt, nyert a Fradi. Ezt mesélte el az ellenfél, aki azt is elmondta, hogy az a csatár, aki Mátrai Sándoron túljutott, már nyeregben érezhette magát, a baj csak az volt, Mátrain nem volt egyszerű túljutni.

Takács Tibor, mint a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Társaság elnöke szólt az egybegyűltekhez, javarészt személyes emlékeit idézve.

A szobor leleplezése előtt az utolsó szónok Rudas Ferenc, az FTC Baráti Kör elnöke volt, aki a Ferencváros nagy családjának a köszönetét is kifejezte a helyieknek ezért a nagyszerű kezdeményezésért, amely igazán méltó emléket állít a Fradi egyik nagy legendájának. „Valamit talán tudunk törleszteni abból, amit Mátrai Sándor tett a Ferencvárosért.” mondotta.

És eljött a pillanat! Mátrai Sándor özvegye és fia lépett a szoborhoz, és levették róla a leplet. Megható pillanat volt számukra, de minden résztvevő számára is. Nem véletlen, hogy erről több kép is készült. És egy ráadás, amellyel a szervezők kedveskedtek a megjelenteknek. Egy 1966-os Képes Sport képével, amelyen Mátrai Sándor a Népstadion előtt labdázik kisfiával, Sanyikával, akit a most készült képeken már felnőttként, az édesapjára feltűnően hasonlító felnőttként láthatunk viszont.



A szoborról lehullt a lepel, a résztvevők elhelyezték koszorúikat a talapzatra.

Az ünnepi pillanatok után a közönség elénekelte a Szózatot, majd a játékosok a pályára, a többiek a nézőtérre vonultak, hogy elkezdődjék a második felvonás, a mérkőzés. Mert egy futballistáról meccs nélkül nem lehet igazán megemlékezni.

Ahogy már jeleztük, a Ferencvárost az öregfiúk csapat képviselte, hogy az orosháziak hasonló gárdájával mérkőzzön meg. A játékosok örömmel jöttek, ahogy elmondták több okból is. Öröm és megtiszteltetés számukra, hogy egy nagy legenda emléke előtt játékukkal is tiszteleghetnek. Ezen túlmenően pedig mindannyiuknak megunhatatlan és elpusztíthatatlan érzés felvenni a Fradi címeres mezét, képviselni azt ami mindig ott volt, ott van és ott marad a szívükben, a FRADIT!

Íme a csapatképük:

És a képen láthatók névsora:
Állnak balról: Szűcs Ferenc (szervező), Dzurják József (ezúttal, mint edző), Szűcs Mihály, dr. Koch Róbert, Tobak Iván, Takács László, Maruska Vitalij, Barát Dániel, Rudas Ferenc, dr. Springer Miklós, Víg Ferenc (mint, technikai vezető), dr. Kiss-Rigó László
Guggolnak balról: Zombori Zalán, Hegedűs József, Horváth Péter, Máté János, Rakonczai Imre, Telek András, Bánki József, Pogány László, Deszatnik Péter

Néhány név magyarázatra szorulhat…
Szűcs Ferenc a helyi Berta Alapítvány titkára, aki áldozatos munkával sok mindent tett azért, hogy ez az esemény létrejöhessen.
dr. Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök, ezúttal mint a Fradi öregfiúk kapusa, egyébként ugyanezt teszi a magyar katolikus labdarúgó válogatottban, emellett ő hozta léte a gyulai Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiát.
Azt az akadémiát, amelynek két tehetséges tagja Maruska Vitalij és Barát Dániel, akik életreszóló élménnyel gazdagodhattak.
Hegedűs József, a helyiek népszerű Kacsája, aki elérte, hogy mindkét csapatban futballozhatott pár percet a mérkőzésen, a Fradi egyébként szurkolóként teszi ki az életét,
csakúgy, mint Tobak Ivánnak, aki egyébként a Baráti Kör tagja annak megalakulásától, most pedig azt hitte focizhat egyet egykori bálványaival. Később meglepetésben volt része, hiszen egy egész félidő jutott neki, de nem ott, ahol eredetileg gondolta egy-két perc erejéig, a mezőnyben, hanem kapusként a kapuban.

A következő kép a mérkőzés előtt együtt mutatja a mérkőző feleket.

A mérkőzés rövid krónikája, amely az eredményt tekintve nem is oly rövid. Az orosháziaktól elnézést kérek, az ő játékosaikat név szerint nem tudtam azonosítani, így nem tudok rájuk így hivatkozni. A mérkőzés 2×35 perces volt és igen sportszerű, a játékvezetőnek alig kellett a sípját használni. Egy biztos, több alkalommal jelzett gólt, mint szabálytalanságot.

Orosházi MTK öregfiúk – FTC öregfiúk 4 – 8 (2 – 4)
Orosháza, Mátrai Sándor Stadion: 500 néző

FTC öregfiúk:

I. félidő

Kiss-Rigó – Takács, Telek, Deszatnik – Szűcs, Bánki, Koch, Zombori, Pogány – Horváth, Rakonczai

Cs. Horváth helyett Maruska

II. félidő

Tobak – Takács, Telek, Deszatnik – Hegedüs, Szűcs, Bánki, Zombori, Pogány – Máté, Rakonczai

Cs. Hegedüs helyett Barát, Máté helyett Maruska
(és a végefelé még néhányan oda-vissza, hisz a fáradtabb helyére bejött újra egy olyan játékos, aki a kispadon már fújhatott egyet, hiszen a szabályokat nem vették túl szigorúan…)

Kispadunkon a „szakvezetés”: Dzurják, Rudas, dr. Springer, Mátrainé

Fontosabb pillanatok:

2.perc: Horváth Péter 0-1
6.perc: Horváth Péter 0-2
10.perc: Szűcs Mihály 0-3
12.perc: 1-3
20.perc: Horváth Péter megsérül, combja meghúzódott, ezért számára véget ért a mérkőzés
28.perc: Rakonczai Imre 1-4
32.perc: 2-4

A szünetben újabb két játékosunk köszönt el a csapattól, dr.Kiss-Rigó László és dr.Koch Róbert. Így került Tobak Ivánra a kapusmez, aki elmondása szerint még sohasem védett, ebből adódóan, igencsak remegett a lába. Aztán belejött…

37.perc: 3-4
43.perc: Szűcs Mihály 3-5
45.perc: Máté János 3-6
55.perc: 4-6
60.perc: Deszatnik Péter 4-7
63.perc: Deszatnik Péter 4-8

És még itt sem volt vége a megemlékezés sorozatnak, csupán a meccsnek. A játékosok lemosták magukról a meccs verejtékeit, átöltöztek, majd a vendégekkel együtt a Petőfi Művelődési Központba hajtottak, ahol következett az utolsó felvonás. Ünnepi beszédet mondott a főszervező, Szűcs Ferenc, a Berta József Labdarúgó alapítvány kuratóriumának titkára, majd Mátrainé Micskó Ágnes köszönte meg mindenkinek ezt a szép napot. A Fradi öregfiúk nevében Bánki Dodó szólt az egybegyűltekhez, majd átadta Blahó Jánosnak, a gimnázium igazgatójának azt a Fradi zászlót, amelyet előtte minden játékos aláírt. A pohárköszöntőt pedig Németh Béla, Orosháza polgármestere mondta el, amely után a vendégek immár kötetlenül beszélgethettek, egészen az esti búcsúig.

Bizony, este volt már, sötét este, mikor elbúcsúztunk Orosházától, a várostól, amely méltó emléket állított Mátrai Sándornak.

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

6 hozzászólás

  1. IVIFTC írta:

    Köszönöm mindenkinek ezt a felejthetetlen napot,soha nem felejtem el,hogy ezen a jeles eseményen résztvehettem!!!
    KÖSZÖNÖM ISTENEM,HOGY FRADISTÁNAK TEREMTETTÉL!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. június 1. 05:37

  2. IVIFTC írta:

    Csak egyetlen esemény árnyékolta be ezt a felejthetetlen napot, a Mátrai Sándor-szoboravatóra az FTC zrt-részéről senki nem érezte úgy,hogy képviselnie kellene valakinek
    a FERENCVÁROSI TORNA CLUBOT (no coment)

    Hozzászólás ideje: 2010. június 1. 05:46

  3. Roland írta:

    Tényleg elég szomorú,hogy a klubnak nem ,”csak” a Baráti Körnek és az öregfiúknak jutott eszébe Mátrai Sándor.A vezetőség tagjai összekaphatnák magukat,figyeljenek oda ne feledjék el múltat az FTC dicső nagy játékosait.

    Hozzászólás ideje: 2010. június 3. 08:59

  4. Dr.Palkonyay Gábor írta:

    Kedves Mátrai Sanyi!
    De sokszor gyönyörködtem a játékodban: elegáns, klasszikus becsúszó szereléseidben, fejeseidben, sőt góljaidban! Sok örömet szereztél nekünk, fradistáknak. Kár, hogy a mai fiatalok nem láthatnak egy olyan csapatot szerepelni hétről-hétre, mint a Géczi – Novák, MÁTRAI, Páncsics – Juhász, Szűcs – Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Katona (Fenyvesi dr.) volt!
    Isten nyugosztaljon a zöld-fehér Elysium mezein!
    Dr.Palkonyay Gábor

    Hozzászólás ideje: 2010. június 3. 11:14

  5. Bóna Károly írta:

    Én csak gratulálni szeretnék a főszervezőnek, Szücs Ferencnek.

    Hozzászólás ideje: 2010. június 10. 15:05

  6. Szucs Ferenc írta:

    Tisztelt Simon Sándor
    A Berta Jozsef Kuratorium nevében GRATULÁLOK a kiváló tudosításhoz.Hajrá Fradi.

    Hozzászólás ideje: 2010. június 11. 13:02

HOZZÁSZÓLÁS