Hűséges olvasóink tudják, hogy Ferenczi Pistával először a vele készült úgynevezett mélyinterjú során beszélgettünk. Jó kapcsolat alakult ki köztünk, amelynek során Pista mindig, bármikor készséggel állt a rendelkezésünkre. Mi sem természetesebb, hogy a távozása kapcsán is megszólaltattuk …

– Az FTC Baráti Kör és honlapjának nevében szeretném megköszönni a Ferencvárosért végzett munkádat. Mit jelentett neked a Fradinál töltött időszak?
– Az mindenki számára – aki ismer – világos, hogy jól éreztem magam a Fradinál. Voltak hullámvölgyeink, jobb és rosszabb időszakok, de ez nem csak a Fradinál van így. Azt sajnálom, hogy az NB I-ben nem tudtunk eredményesebbek lenni. Remélem, a következő szezon, igaz már nélkülem, de eredményesebb lesz.

– Megfordultál több egyesületben is, de a Fradi az mégiscsak a Fradi. Mennyire alakult ki benned kötődés a klubhoz?
– A Fradi mindig egy különleges klub volt. Egyrészt a szurkolói miatt, de a csapatlégkör miatt is. Itt nagyon nehezen fogadnak be egy új embert. De az is igaz, akit megszeretnek, arról viszont nagyon nehezen mondanak le. Én, mióta eljöttem elég sok levelet kaptam, ezek alapján kijelenthetem, hogy sokan megszerettek. Úgy gondolom, hogy aki megszeretett, az ezután is szeretni fog.

– Kik voltak a kedvenc játékostársaid?
– Soroljam? Lipcsei Peti, ő egy nagyon nagy név a Ferencvárosban. A fiatal játékosok előtt igazán példát mutatott, mind a pályán, mind a pályán kívüli életben. Aki egy ilyen súlyos sérülés és műtét után vissza tudott térni, aki minden edzésen ott volt, egyetlen percet nem hagyott ki, az valóban csodálatra és követésre méltó. Meg kell említenem még Fitos Lacit, Kulit és Megyót, akit nagyon sajnálok, hogy elment. Abban pedig nagyon bízom, hogy Tóth Bence is kihozza majd magából azt, ami benne van.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a Vasassal?
– Vancsa Miklóssal azóta jó kapcsolatban vagyok, mióta először ott játszottam, hiába jöttem el onnan. Ők is tudták, hogy a Fradinál lejárt a szerződésem, de jó ideig nem tárgyaltunk, mert tudták, hogy még tárgyalhatok a folytatásról a Fradi vezetésével. Amikor ezek a tárgyalások megrekedtek, akkor kerestek meg konkrét ajánlattal.

– Milyen érzések vannak benned a klubváltással kapcsolatban?
– Úgy érzem, a Fradinál nem tartottak rám igényt és valójában most már teljesen mindegy, hogy miért nem. A végeredményt kell nézni, ez pedig az, hogy a Vasas kínált nekem egy lehetőséget, én pedig megpróbálok ezzel élni.

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem az FTC Baráti Körnek, hogy tiszteletbeli tagjává fogadott, a honlapja olvasóinak pedig a sok biztató hozzászólást.

De itt is üzennék minden fradista szurkolónak, megköszönöm nekik azt a nagy szeretetet, ami bizony átjött a lelátóról, különösen az első évben, de a másodikban sem panaszkodhatom.

Soha nem fogom elfelejteni, hogy ezt a mezt viseltem és mindig büszke leszek arra, hogy viselhettem.

Istenes Tibor
A beszélgetés ideje: 2010. június 25.