Kedd délután sajtófélórán jártunk a Fradi székházában. El is beszélgettünk Maróti Bélával, mely hosszabb beszélgetést az új szezonban szokásos időben, pénteken tesszük közzé az oldalunkon.

Viszont ha már ott voltunk, nem tudtunk elmenni úgy, hogy kérdések nélkül hagyjuk a többi megjelent játékosunkat. Következzék ez az interjúcsokor.

Elsőként Józsi Györgyöt kérdeztük, érdeklődtünk egészségi állapota felől.

– Javulgat, bár sajnos fáj még a kezem. Edzettem tegnap és ma is. Csinálom az előírt penzumot.

– Külön edzéseket végzel?
– Nem. Együtt edzek a csapattal és jól érzem magam, hiszen az első mérkőzésünket megnyertük.

– Ez azt is jelenti, hogy teljes értékű edzésmunkát tudsz már végezni?
– Nem mondanám száz százalékosnak, ez jelenleg úgy nyolcvan százalékosnak felel meg, mert még nem olyan keményen megyek bele a párharcokba. Érthetően óvatosabb vagyok még a kezem miatt. Pénteken veszik le a gipszet. Ezek után távolítják el a varratokat, majd kapok egy kézmerevítőt. Ekkor derül majd ki, hogy milyen állapotban van a kezem. Most még van lemaradásom a többiekkel szemben, de teszem a dolgomat, hogy minél hamarabb utolérjem a társaimat. Utána pedig már a Mester dolga, hogy miként állítja össze a csapatot.

– Ezzel a merevítővel már játszhatsz is?
– Szerintem ez a hétvége még ki fog maradni, a következő héten pedig majd meglátjuk, hogy leülhetek-e a kispadra vagy sem.

Marek Heinz

– Eddig még csak egy bajnoki mérkőzésen szerepeltél együttesünkben. Mégis megkérdezem, mennyire találod meg a saját szerepedet ebben a csapatban?
– Első tétmérkőzésemet játszottam a Ferencvárosban, így egyelőre tartózkodnék a hangzatos kijelentésektől. Az én szerepemet, hogy a hierarchia mely fokán fogok elhelyezkedni az együttesen belül, úgyis a csapattársak fogják megítélni. Ellenben nem térnék ki a személyekre, mert a fontos elsősorban, hogy a csapat együtt mire jut. A személyes érvényesülés ebben lényegtelen, együtt kell helytállnunk. Első mérkőzésünket megnyertük. Ez pozitív, de majd csak akkor lehet beszélni az egyéni szerepvállalásról, ha sorozatosan nyer a csapat. Később majd lehet arról is beszélni, hogy ezekhez a győzelmekhez, én mennyit tettem hozzá. Szeretném, ha a sok egyén egy jó csapatot alkotna. Kizárólag csak a végeredmény számít, hogy miként egészítjük ki egymást.

– Mennyire érzed annak a súlyát, hogy a Ferencvárosban futballozol?
– Én ezzel tisztában vagyok. Külföldön sok helyen megfordultam már, de Magyarországról csak egy csapat nevét ismertem, ez pedig a Ferencvárosé volt. Tudom, hogy mikor a Fradi mezét magamra húzom, akkor egy patinás együttes színeiben szerepelhetek és ez számomra megtisztelő.

– Az a poszt, melyen most a Fradiban szerepeltél, a legideálisabb számodra? Ezen a helyen tudod a legtöbbet kihozni magadból vagy esetleg egy másik helyen kedvelsz játszani?
– Őszintén megmondom, hogy nem, de az edző engem bárhova betesz, annak én örülök. Én elsősorban akkor érzem jól magam, ha nem kell sokat védekeznem. A támadó mögötti poszt az, ahol alkotni tudok, innen mozgok előre, jobbra és hátra. Ezzel együtt nincs tőlem távol a védekezés sem, ha kell, szívesen lépek vissza is. Most is volt rá példa, hogy hátrébb léptem labdát szerezni, de a szabad pozíció a számomra legideálisabb, mikor van területem alkotni. Ellenben betartok minden olyan taktikai utasítást, amit kérnek tőlem. Most egy kicsit feljebb kellett játszanom, de nincs ezzel semmi problémám, végzem a dolgomat.

– Budapest mennyire nyerte el a tetszésedet?
– Én már egy ”idősebb” ember vagyok és a nyugalmat szeretem. Nem járok el szórakozni sem olyan gyakran, mint régebben, de az nagyon hamar kiderült a számomra, hogy ez egy nagyon szép város. Tegnap is futni voltunk a csapattal a Normafánál és a hegyvidékről gyönyörűen be lehetett látni a várost. A családomtól nem lakom messze, hiszen 400 kilométerre vannak csak. Autópályán ez könnyen elérhető. A hétvégén együtt voltunk és emiatt nem láttam több mérkőzést a bajnokságból, de majd erre is sor kerül.

Csizmadia Csaba

– Mind a tavalyi, mind az idei Ferencvárosban szerepeltél. Melyikben érezted jobban magad?
– Szerintem ez a mostani egy egységesebb csapat. Nincsenek kimondottan sztárjátékosok, akikre épül az együttes játéka, hanem egy csapat vagyunk. Mindenki beállt a sorba, van egy új szakmai stáb, amely fegyelmet követel tőlünk. Úgy gondolom ez már egy fél siker, ez mindenképpen előre fog vinni bennünket. A tavalyi évre visszatekintve pedig azt kell mondjam, hogy az elején úgy gondoltam, egységesek vagyunk, de útközben ez az egység megbomlott, különböző dolgok miatt. Mostani csapatunk egységesebb, ami annak is köszönhető, hogy nem bizonyos játékosokra építünk, hanem az egész együttesre.

– A Te szereped is megváltozott. Tavaly a szélen játszottál, bekapcsolódtál a támadásokba is, most pedig belső védőként szolgálod az együttest. Melyik feladatkörben érzed magad jobban?
– Mindkét posztot szeretem, egyikkel sincs problémám. Ausztriában játszottunk háromvédős rendszerben is, és én folyamatosan belül szerepeltem. Ezért ez igazán nem volt egy új poszt a számomra, kint Ausztriában meg is kedveltem ezt a helyet a védelemben. Egyáltalán nem okoz hátrányt a teljesítményemben, hogy más poszton játszom mint tavaly, sőt tudok a mostaninál még jobb produkcióval is előállni, lehet hogy még jobbat is mint jobbhátvédként.

– Mit vársz a Kecskemét elleni mérkőzéstől?
– A Paks ellen egész jól működött az egészpályás letámadásunk és ha ezt tudjuk nyújtani, akkor a Kecskemét ellen is van keresnivalónk! Sőt nem csak keresnivalónk van, hanem ha a realitást nézzük, mi vagyunk az esélyesek. Ellenben nem szabad elszállnunk magunktól, hanem ugyanazt kell csinálnunk, mint a Paks ellen. Egységesnek kell lennünk, mindenki mindenkiért! Az utóbbi időkben nem nagyon nyert a Fradi Kecskeméten. Azt szeretnénk elérni, hogy akárhova megyünk, tiszteljék a Ferencvárost. Ne csak a múltja és a hagyományai miatt, hanem a jelene miatt is. Ehhez nekünk kell egy olyan csapattá válnunk, akitől tartanak az ellenfeleink. Ezt szeretnénk elérni és remélem ez így is lesz.

– Az edzéseitek miben különböznek a tavalyi esztendőhöz képest?
– Erőnlétileg idén többet dolgozunk. Az egész sokkal felépítettebb, mint tavaly. A hét elején az állóképességi gyakorlatokon van a hangsúly. Hétfőn is egy órát futottunk és öt perc bemelegítő futás után fel mindent zónákra osztottak. Három percig egy bizonyos pulzusban kellett futni majd, két percig egy másikban. Ez ment összesen ötven percig. Az erőnlétünknek ez nagyon jó és ezt minden héten meg fogjuk csinálni. Aztán, ahogy telik az idő, naponként végzünk más jellegű feladatokat a mérkőzésig. Ma az egy az egy elleni játékot gyakoroltuk és mozgáskoordinálási feladatokat hajtottunk végre. Hét közepéig ilyen jellegű edzések vannak, majd a hét másik felében frissítő jellegűek, hogy legyünk felpörögve. A hencsei edzőtáborban is az első héten alig labdáztunk. Az erőnléten volt a hangsúly. Utána, amikor elmentünk Ausztriába, ott már a gyorsaság fejlesztésre volt kihegyezve a felkészülésünk. Ez nekem nagyon tetszik, mert fel vagyunk építve. Az előző szezonban volt egy stílusunk és azt csináltuk egész végig. A védők és a támadók külön gyakoroltak, de az erőnlét az nem volt így folyamatosan felépítve. Az alapozás az megvolt tisztességesen, az rendben volt, de utána hétközben nem volt így felépítve az edzés, mint mostanában. Most a mérkőzések között is folyamatosan szinten tartanak minket.

– A mostani stáb mennyire követeli meg tőletek, hogy a ferencvárosi hagyományokat és szellemiséget újraélesszétek?
– Az első, amit a Mester az edzőtábor alatt elmondott és folyamatosan hangoztatott, hogy ezért a csapatért meg kell halni! Vissza kell szerezni a csapat tiszteletét az ellenfeleink előtt, hogy amikor jön a Ferencváros, akkor ne csak a múltja miatt, hanem a jelene miatt is tartsanak tőle. Az új stáb ezt meg is követeli és mindenkinek ezt tisztelnie kell, mert ha nem, az kiállhat a sorból és mehet a dolgára. Ez teljesen normális és az egész stáb maximálisan így áll ehhez hozzá.

– Akkor azt mondod, a tavalyi évben lazább volt a stáb?
– Nem volt lazább, csak én úgy gondolom, akkor egy-két játékos, nem fogta fel ezt az egészet. Most viszont az is sokat jelent, hogy magyar az egész stáb és jobban át tudják érezni azt, hogy ez a klub mit jelent. Most azért sok magyar játékos is érkezett a csapatba, és aki magyar, az tudja, hogy a Fradi mit jelent. Szellemiségében inkább Fradi ez a mostani Fradi, a minőségében pedig majd az idő fogja igazolni a mostani csapat erejét. Azt nem mondom, hogy nem lesz rossz meccsünk, de azt szeretnénk, hogy akkor is meglegyen a csapatban a harcosság és az akarat.

Istenes Mónika és Istenes Tibor

A képek az ftc.hu és a 100% Fradi archívumából.