Ahogy arról a ma megjelent másik cikkünk is árulkodik, szombati ellenfelünk egyfajta mumusnak tekinthető. Bajnoki mérkőzésen csupán idén tavasszal tudtunk ellenük győzedelmeskedni. Azt is hazai pályán, most azonban idegenbe megyünk. Nézzük hová, mit mutat ellenfelünk múltja.

Ellenfelünk jövőre ünnepli megalapításának centenáriumát. Ez a 99 éves múlt nem tekinthető folyamatosnak, abban fel lehet fedezni a magyar történelem és a magyar sporttörténelem lenyomatait. A történelemkönyvek szerint 1911. június 11-én alapították meg a Kecskeméti Munkás Testedző Egyesületet, KMTE néven, melynek színe piros-zöld lett.

Persze már eme jeles dátum előtt is ismerték a futballt a városban, a Kecskeméti Lapok című újság például 1871.május 6-án arról tudósított, hogy

Labdázgató társaságot akar városunkban egy élemedettebb korú polgártársunk alakítani, mely társaság hetenként kétszer dobásokban és szaladgálásokban gyakorolná magát.

Ez a kísérlet azonban még korainak és ezért sikertelennek bizonyult. További 33 év elteltével, 1904-ben játszották az első kecskeméti labdarúgó-mérkőzést, melyen a budapesti III. kerületi Főgimnázium legyőzte a helyi Piarista Gimnázium csapatát. 1910 májusában került sor az első Kecskeméten rendezett, sportegyesületek közötti labdarúgó mérkőzésre, melyen egy helyi és egy fővárosi csapat vett részt. Majd eljött az idézett dátum, a hivatalos megalakulás ideje.

A KMTE együttese első mérkőzését 1911.augusztus 15-én játszotta, azon 1-0-ra kikapott a helyi KSC csapatától. A másodikon azonban már 5-1-re győzött a Szolnoki MÁV ellenében.

1913. június 29-én az egyesület nevéből kimaradt a Munkás szó, így lett KTE. Színeiket is megváltoztatták, mégpedig a ma is használatos lila-fehérre. 1921-re már városszerte elfogadottak és elismertek voltak. 1921-ben a Kecskeméti Közlöny így írt:

Az őszinte érdeklődés, mely a KTE jubileumát kísérte beszédes bizonysága annak, hogy az egyesület társadalmi missziót tölt be… Ma már Kecskemét város társadalmának tekintélyes részét vallhatja magáénak.

A saját pálya megépítését 1922-ben határozták el, az 1926-ra épült fel, a mai Műkertvárosban. A két világháború között először a Közép-, majd a Dél-kerületi bajnokságban játszott a csapat. Akkoriban még nem létezett a mai, egymásra épülő bajnokságok rendszere (egészen 1942-ig). A KTE itt középcsapatnak számított, a sikereiket is ehhez képest számolták. Így például feljegyezték a helyi krónikák, hogy az 1929/1930-as bajnokságban megelőzték a helyi riválist, a KAC csapatát. Az ilyen „sikerek” mellett olyan kudarcok is jöttek, hogy két alkalommal a csapat kiesett a bajnokságából, ám mindkét alkalommal rögtön a következő szezonban vissza is került.

1945. júliusától ismét felvette az egyesület a KMTE nevet. Az 1946/47-es szezon kezdete addig nem látott magaslaton találta a klubot, hiszen az NB II-ben kezdhették el az évadot, ahol a középmezőnyben végeztek. 1948/49-ben nagy sikerként értékelték, hogy az NB II Déli-csoportban a 4. helyet szerezték meg. Ezt követően, 1949. június 28-án egyesült a két rivális kecskeméti csapat, a KTE és a KAC, az új klub a KszTE nevet kapta, új színösszeállítása a piros-kék lett. Az egyesülést nyilván az motiválta, hogy az erők egyesítésével feljebb jussanak. Ez a számítás nem jött be, a csapat továbbra is az NB II középmezőnyében végzett, meg sem közelítve az addigi csúcsot, a negyedik helyezést.

1954. január 11-én újabb névváltoztatás után Kecskeméti Kinizsi lett a klub neve. A névváltozás megint nem hozott szerencsét, a csapat ebben az évben kiesett az NB II-ből. Eredeti nevét és színeit (lila-fehér), mint annyi más magyar csapat, csak az 1956-os forradalom után, december 2-án vehette fel újra. Innentől kezdve 40 éven át a csapat a megyei bajnokság és az NB II között hullámvasutazott. Ezen korszak legnagyobb sikere, hogy 1967-ben a csapat elődöntős volt a Magyar Népköztársaság Kupában.

1997-ben az önkormányzat dobra verte a régi Kurucz körúti pályát, a csapat a mérkőzéseit 1998-ig a Széktói stadionban játszotta. Ezután ismét beavatkozott a napi politika a csapat életébe. Egy fúziót kényszerített ugyanis ki a KTE illetve a KSC-RSC között. Ezen egyesülésből jött létre a KFC (Kecskeméti Futball Club), amelynek működtetője és főszponzora az ismert vállalkozó, Jámbor János lett. Mivel az eredmények nem az elképzeléseinek megfelelően alakultak, 2003-ban kiszállt a kecskeméti labdarúgásból, a KFC játékjogát átruházta az időközben megszűnt, ám akkor újjáélesztett Vasasra.

A fúziót már létrejöttekor sokan ellenezték, akik a régi-új elnök, Pinczés István vezetésével vitték tovább KTE néven a klubot. Mivel a jogaikat a KFC elvitte, így csak a legalsóbb szinten, a megyei III.osztályban kezdhették újra, mégpedig reaktivált idősebb és ifi korú játékosokkal. Ez a próbálkozás azonban nem bizonyult sikeresnek, a KTE, mint egyesület 2000-ben megszűnt.

Ám a magyar futball malmai tovább őröltek, a tulajdonosi érdekharcok folyamatosan dúltak. 2003 nyarán a Kispest Honvéd volt tulajdonosi köre, élén Koncz Lászlóval és Vida Pállal megvásárolta az NB I/B-ben szereplő Büki TK-t működtető Kft-t, és ezen joggal Kecskeméten az NB I/B-ben KTE néven újraindította a csapatot. Így a KTE sem maradhatott ki a XX. század végének illetve a XXI. század elejének magyar „futball-abszurdjából”.

Aztán 2006-ban a kecskeméti helyi vállalkozók, élükön Rózsa Pállal és Versegi Jánossal megvásárolták a csapatot birtokló Kft. tulajdonjogát, innentől kezdve újra helyi irányítás alá kerültek. Ez a lokálpatriotizmus meg is látszott a csapat teljesítményén, hiszen elindultak egy olyan úton, olyan magasságokba, amelyekről korábban csak álmodtak vagy még azt sem mertek.

A csapat 2007/08-as NB II-es diadalmenetére mi, ferencvárosi szurkolók nem szívesen emlékszünk, hiszen az egyebek közt a Fradi kárára történt. Ezzel együtt a csapat először mérethette meg magát a magyar labdarúgás első osztályában, ahol első idényében a dicséretes 5. helyen végzett. A 97 éve várt feljutásnak köszönhetően Kecskeméten a futball népszerűsége és nézettsége jelentősen megugrott. A történelmi siker nem utolsó sorban a biztos anyagi háttérnek, a helyi vállalkozók és a város összefogásának köszönhető. A tulajdonosok egy kvázi nyugati mintájú klubmodell kialakításba fogtak: hosszú távú elképzelések, fiatalok szerepeltetése, jó kapcsolat kialakítása a szurkolókkal (naprakész honlap üzemeltetése, szurkolói bolt működtetése, ingyenes buszoztatás az idegenbeli meccsekre), fejlett médiakapcsolatok…stb. A megyei jogú város önkormányzata eddig még soha nem tapasztalt mértékben állt a csapat, az utánpótlás és a tulajdonosok mellé. Anyagi és egyéb támogatásuk is hozzájárult a sikerhez. Persze, ehhez kellenek a szponzorok is, mint például a csapat nevében is szereplő Ereco Zrt., teljes nevén ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Részvénytársaság.

Mérkőzéseiket az 1962-ben átadott Széktói Stadionban játsszák, melynek mai befogadóképessége 6.320 néző. A feljegyzett nézőcsúcs 2006.09.16-ról datálódik, amikor a Fradi első NB II-es vendégjátékára 8.000 néző volt kíváncsi, közte nagyon sok fradista.

Ha már fradistákat említünk. Tavaly ősszel éppen egy volt Fradi játékost, Czéh Lászlót kértek fel a csapat edzéseinek irányítására. A bemutatkozása kecskeméti szemmel igazán emlékezetesre sikerült, hiszen 3-1-re győztek. Az elmúlt télen Holczer Ádám került Kecskemétre, aki mára az első számú kapus lett. Aztán idén nyártól újabb volt Fradi játékossal erősítettek, nem is akárkivel, hanem a Fradi ezidáig utolsó bajnokcsapatának legendás 55-ösével, Tököli Attilával. De a Fradiban is játszik egy játékos, akinek múltjában a KTE is fellelhető, ő pedig Csizmadia Csaba.

Az ellenfélbemutató végén, egy kialakítandó szokás szerintl nézzük a KTE NB I-es múltját a számok tükrében.

Eddig két szezont és egy meccset játszottak az NB I-ben, az eredménysoruk:

61 24 13 24 107 – 104 85 pont

Ami azt jelenti, hogy a megszerezhető pontok 46,45 %-át szerezték meg.

Csupán az összehasonlítás végett írjuk ide az FTC hasonló eredménysorát is, ami 105 befejezett NB I-es bajnoki szezon plusz a 106-ikban egy mérkőzés után jön ki.

2717 1584 573 560 6368 – 3192 3999 pont

A Fradinál az összpontszám a mindenkor érvényes bajnoki pontszámítás alapján értendő. Ez a teljesítmény a megszerezhető pontok 67,58 %-át jelenti.

Látható, egy döntetlennel megszerzi a Fradi a történelme 4000-ik pontját. De azért remélhetjük, lesz abból szombat este 4002 is.

Hajrá Fradi!

Az összeállítást a KTE hivatalos honlapjának (www.kecskemetite.hu), a http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9ti_TE wikipedia bejegyzésnek és a http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/23 stadionbemutató oldalnak a felhasználásával készítette:
Simon Sándor