Szombaton este fél hatkor a Szusza Ferenc Stadionban következik az a mérkőzés, amely hosszú évek óta felkorbácsolja az indulatokat. Természetesen, elsősorban a mérkőző felek szurkolóinak indulatait, ám kétségtelen, az egész magyar labdarúgó társadalom kiemelt párosítása ez. Nem véletlen az idők során rárakódott derbi elnevezés. Ellenfelünk az Újpest FC csapata lesz. Utazzunk vissza egy kicsit a múltba, nézzük ellenfelünk történelmét.

Nagyon a régmúltba kell visszautaznunk, egészen a XIX. századba, hiszen 1885. június 16-án alapították meg Újpesten az UTE (Újpesti Torna Egylet) klubot. Mai ellenfeleink szimpatizánsai előszeretettel emlegetik, hogy ez bizony 14 évvel megelőzte az FTC megalakulását. Hagyományaik tehát kétségkívül messze nyúlnak vissza.

Nehéz eset egy Fradi érzelmű honlapon a nagy ellenfél történelméről írni. Óhatatlan, hogy szubjektív megjegyzések is előtörnek, amiért a lilák szimpatizánsaitól elnézést kérek, de én fradista vagyok. Ezért kérdezem meg csak úgy halkan, a hagyományok emlegetése mellett, a hagyományok tisztelete is megvan? Mert itt van mindjárt a futballcsapat mai neve, ami a címben is látható: Újpest FC (Újpest Football Club). Miért nem UTE? Azt alapították meg 1885-ben, azon a néven kezdtek el anno futballozni, igaz 1899-ben. A Fradi profi futballcsapata most is FTC néven fut, mert a hagyományai arra kötelezik.

1885-ben néhány sportolni vágyó újpesti fiatalember megalapította az Újpesti Torna Egyletet. Minthogy a testedzést ekkoriban hazánkban a tornasport jelentette, ezért természetes volt, hogy az újpesti sportolók első tömörülése e sport jegyében ment végbe. Az alapítók az ifjúság tüzes lelkesedésével álltak az új eszme híveinek sorába és kitartó munkával láttak neki a fiatal egyesület megszervezésének.

Goll János kereskedelmi iskolai tanár, akinek lakásán az újpesti Deák utcában immár nem először jöttek össze legjobb barátai, név szerint: Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula, koccintásra emelte poharát. A nagy és szép vállalkozásra ittak, most még csak ők négyen. Volt bennük öröm is, szorongás is, de az első igen fontos lépést megtették. Ezzel indult az UTE családi időszámítása.

A hivatalos zászlóbontásra valamivel később került sor. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében mondta ki az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindösszesen 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: ’Egység, Épség, Egyetértés’. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.

A már említett szubjektív írásmód szerint azért csak megjegyzem, hiába a régebbi alakulás, ez a hármas jelszó nem ment át úgy a köztudatba, nem lettek oly legendásak, mint az FTC „Erkölcs, Erő, Egyetértés” szavai.

Kezdetben a szertorna, majd a vívás és az atlétika jelentette az Újpesti Torna Egylet tevékenységét. A labdarúgás 1899-ben honosodott meg Újpesten. Történt ugyanis, hogy 1899. december 31-én vasárnap délután fiatalok egy csoportja gyülekezett a Gyár utca 31-es szám alatt. Még a község többi része a XIX. század utolsó szilveszterére készült az itt megjelenő 20 fős társaságot más foglalkoztatta. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot. A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Majd meghatározták a klubtagság feltételeit. Az ülés végén az egylet a Újpest Football Club nevet kapta, színe az UTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett.

Most akkor hol régebbi a futball? A Ferencvárosban vagy Újpesten? Hisz tudjuk, az FTC 1899. május 3-án kifejezetten a futball űzésére jött létre, ebből kiindulva határozták el több sportág űzését is.

Az újpestieknek a megalakulás idején nem volt meccsre alkalmas pályájuk, csupán egy homokos edzőpályájuk. Ezért más lehetőséget kerestek, a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. Kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek -meglepetésre – 1:1-es döntetlent értek el. Az Újpest történetének első gólját Weidlinger érte el.

Amikor Magyarországon 1901-ben indult útjára a Nemzeti Bajnokság, az Újpest a második osztályba kapott besorolást. A klub labdarúgócsapata csupán négy évvel később, 1905-ben lépett fel az első osztályba, ahonnan az 1910-11-es bajnokság végén kiesett, majd egy év múlva újra visszakerült a legjobbak közé. Azóta megszakítás nélkül tagjai az élvonalnak.

Kezdetben a Magyar Labdarúgó Szövetség nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten. A pálya felavatására 1903. május 24-én került sor. A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot majd 1922-ben átadták a Megyeri úti stadiont.

Kezdetben bizony nem volt élcsapat az Újpest, hiszen a bajnokságok végkimenetelét az FTC és az MTK küzdelme határozta meg. A klub első bajnoki címére egészen 1930-ig kellett várni. Kétségtelen, hogy ekkortól beindult a szekér, a futballcsapat egyértelműen felzárkózott a korábbi két nagy mellé. A ’30-as években öt bajnoki címet szereztek, valójában ekkor zárkóztak fel a Ferencváros mellé, ekkortól lett kettejük küzdelme igazi rangadó. A harmincas évek sikercsapata a nemzetközi színtéren is letette névjegyét, hiszen a Fradihoz hasonlóan ők is kétszer elnyerték a KK-át. 1930-ban megnyerték az igazán rangot adó Nemzetek Tornáját. Tény, a Fradihoz hasonlóan ekkoriban az Újpest is európai élcsapat volt. Ez az első magyar professzionalista korszak volt, ahol 1926-tól 1944-ig a bajnokságban hivatalosan is az Újpest FC nevet használták. Feltétlenül meg kell említenünk azt az embert, aki ennek az első sikerkorszaknak a vitathatatlan kovácsa volt. Ő nem más, mint Aschner Lipót, az Egyesült Izzó felvirágoztatója, a Tungsram alapítója, az Újpest FC legendás mecénása és elnöke (képünkön).

A második világháborút követően újra UTE néven indultak, nem is akárhogy, három éven keresztül zsinórban bajnokok lettek, ekkortájt kilenc játékost adtak a válogatottba. Az 1945-1946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et (a rájátszások után). 1950-ben a kommunista rezsim a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére Újpesti Dózsának. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (ld. Dinamo csapatok). 1951-ben a politikai hátszél ellenére tragédia is érte a csapatot, amikor a kommunista kormány kivégezte Szűcs Sándort az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során több más egyesülethez hasonlóan a klub visszavette ősi nevét, újra Újpesti TE-re lett, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe. 13 bajnoki elsőség nélküli év után 1959-1960-ban ismét elhódították a bajnoki címet, majd két év múlva KEK elődöntősök voltak.

A klub második aranykorát 1967-től datálják, amikor Baróti Lajos lett az edzőjük. Ezt az aranykort kezdetben két második hely vezette be, amely helyet a Közép-európai Kupában is elérték, majd VVK döntőt is játszhattak, amit 2-6-os összesítéssel elbuktak a Newcastle ellen. Szerették volna, de ebben a tekintetben sem sikerült a Fradi 1965-ös nagy VVK sikerét beállítani. A bajnokságban viszont beindultak, hét egymást követő idényben is az első helyen végeztek, miközben három alkalommal az akkor MNK-nak nevezett magyar kupát is sikerült elhódítaniuk. Nemzetközi porondon megnyertékk a Joan Gamper Trófeát 1970-ben, majd a Trofeo Colombinot egy évre rá. 1974-ben a későbbi győztes Bayern Münchentől kaptak ki a BEK elődöntőjében. A klubot Európa egyik legjobb csapatának tartották, megverték többek közt az angol bajnok Leeds Unitedet, a spanyol bajnok Valencia CF-et, a skót Celticet vagy a portugál topcsapat Benficát.

A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor legendássá vált, rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1-1 alkalommal ezüstcipős lett (második legtöbb gól Európában).

Később Fekete László és Törőcsik András csatlakozott a nagy csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki. Törőcsik hihetetlen cseleivel, gyönyörű góljaival a szurkolók máig ható kedvencévé nőtte ki magát, akinek egészségi állapotáért ma is sokan aggódnak, míg Fekete szintén megnyerte az ezüstcipőt.

A nyolcvanas években visszaesés következett, a bajnoki eredményeik romlottak csak egy ezüst és egy bronzérem volt a termésük az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát.

A rendszerváltás után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet. A kilencvenes években két bajnoki címet nyertek, az elsőt 1990-ben, a másodikat, történelmük során eleddig az utolsót 1998-ban. Kupagyőzelem is csak egy jött össze, 1992-ben. Szerény vigasz, hogy a csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását. Sokkal fájóbb a híveiknek, hogy a bajnokságban csak a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, a bennmaradásért kellett osztályozniuk, ahol azonban keservesen bár, de sikerült kivívniuk a bennmaradást. 1998-ban változtattak ismét nevet, amely UTE-ból újra Újpest FC lett.

Az új évezred is a vágyakozás éveit hozta a lila szimpatizánsoknak. Vágyakozást a bajnoki cím után, amely csak nem akart és akar összejönni, bármily esélyesnek is kiáltották ki önmagukat vagy kiáltotta ki őket a közvélemény. Sőt 2002 óta a Magyar Kupa is csak álom, ugyanis akkor nyerték meg utoljára.

Az Újpest FC székhelye, Budapest IV. kerületében, Újpesten, a Megyeri úton található, melynek neve 2003-óta Szusza Ferenc Stadion, a csapat korábbi legendás labdarúgójára (képünk) emlékezve.

Az első stadion építését helyi sportbarátok támogatták anyagilag. 20 ezer férőhelyes volt. 1922. szeptember 17-én a nyitó mérkőzést 15 ezer néző előtt az FTC-vel rendezték, melyet az Újpest nyert meg.

Az újabb felújítási munkák 1999-ben kezdődtek el, aminek a végén 2001. november 15-én, a Magyarország-Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, bőrfoteles VIP boxokkal felszerelt stadiont. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új nevet kapott. Az Újpest FC-MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos – Szusza Ferenc – nevét viseli a létesítmény.

A szubjektív író persze megint megemlíti, hogy ez a felújítás a fradistáknak is emlékezetes, hiszen abból az állami pénzből valósult meg, amit eredetileg az Üllői úti stadion felújítására szántak. Jó döntés volt? Vagy nem? Ma már felesleges ezen vitatkozni.

Az újpestiek nagyon büszkék a címerük feletti két csillagra, amit a 20 bajnoki címük révén viselnek.

A történelem folyamán ugyanis szereztek

20 bajnoki elsőséget, 21 ezüstérmet és 18 harmadik helyezést.

Ezt fejelték meg 8 magyar kupagyőzelemmel.

Mostanában azt is emlegetik, hogy ők játszották a legtöbb NB I-es mérkőzést, a saját számításaim szerint 2748-at.

Ugyanez a szám a Fradinál valóban csak 2721, de ugye tudjuk, hogy 90 mérkőzést a Fraditól elloptak a jogtalan kizárással, amely ellen a többi magyar első osztályú csapathoz hasonlóan az Újpest sem emelte fel a szavát.

Viszont a Fradi nyert 28 bajnoki aranyérmet, 34 második és 20 harmadik helyezést, megfejelve 20 magyar kupagyőzelemmel.

Van olyan eredménysor, ahol az Újpest az első? Csak a mérkőzésszám. Legyenek rá büszék, de ne feledjék, a futballt nem a coubertini eszmék alapján játsszák, itt nem a részvétel, sokkal inkább az elért eredmény számít.

Mint ahogyan szombaton este körülbelül fél nyolckor is, amikor a játékvezető lefújja a legújabb meccset.

Az összeállítást az Újpest FC hivatalos honlapjának (www.ujpestfc.hu), a http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajpest_FC wikipedia bejegyzések a felhasználásával készítette:
Simon Sándor