2024. november 25. hétfő

Újra pályán a Ferencváros

Szerző: moncsi1 Bejegyzés ideje: 2010. október 1.

Az elmúlt szezonban sajnos gyakran kellett szembenéznünk kudarcélményekkel, de most már végre lehet látni az út végén a fényt.

Bobby Davison az NB2–ből fel tudta hozni a csapatot az élvonalba, azonban ott meg is állt és csődöt mondott minden erőfeszítése ellenére. Azt az „apró” tényt nem vette figyelembe, hogy az NB1-ben való teljesítményhez több kell, mint az erőnléti stabilitás. Bobby nem bírta a kudarcot, elment.

Jött Short, aki bár mentálisan jobban „egyben volt”, mint elődje, ám ez az Üllői úton mégis kevésnek bizonyult. Azzal ő sem számolt, hogy a siker eléréséhez mennyire fontos elsősorban fejben rendben lenni…

Nagy érdeklődésre adott okot, hogy vajon ki lesz az a delikvens, aki fontosnak tartja majd a sportpszichológiát beiktatni a csapatképzésbe. 2010 nyarán megtört a jég, a csapatra nehezedő átkot feloldotta egy Kaposvárról jött edző. A bemutatkozó sajtótájékoztatón szembetűnő volt az egykor volt tornatanár megfontoltsága, intellektusa. Már akkor, ott a legelején érezhető volt a klubbal és a szurkolókkal szembeni elkötelezettsége. Az eddigi edzői nyilatkozatoktól eltért az övé, nem ígért, nem fogadkozott. Annyit mondott, van mit helyreállítania, tenni fogja a dolgát. Aztán a sajtótájékoztató monotonitásában elhangzott az a mondat is, ami a remény lehetőségét megvillantotta. Amikor a csapatot illető jövőbeli terveiről kérdezték az újságírók, Prukner László így szólt:

„Mentálisan is össze kell rakni a csapatot.”

Szavai a gondolkodó ember elmélkedéseinek adtak hangot. Elégedetten konstatálta a média, az akkor ott elhangzott legfontosabb mondatot.

A Prukner László által irányított csapat az első meccsén 2:1-re nyert a Paks ellen. Aztán jött a Kecskemét elleni győzelem, majd a Honvédtől vereséget szenvedtünk. Ezek után 1:1 –es döntetlent játszottunk Fehérváron a Videotonnal, majd a Győr elleni 3:0-al azt gondolom, bizonyította csapat, hogy mire képes. Sikerszériánk azonban megszakadt, eljött a fekete nap, amelyen az Újpest pszichikai győzelmet aratott a Ferencváros felett. A számokban kifejezett vereség, a 6:0 irracionális volt, ez kétségtelen.

A Siófok elleni hazai mérkőzésen, a már mentálisan elbizonytalanodott együttes nem tudott teljesíteni a nála egyébként gyengébb csapattal szemben. Jött a szurkolói elkeseredettség, ami plusz teherként nehezedett az amúgy is meggyengült társaságra. Az edző észrevette, felismerte a problémát, és nyíltan megmondta, lelkileg akkora nyomás nehezedik a csapatra, hogy képtelenek fejben ott lenni a játékosok a mérkőzésen még akkor is, ha fizikálisan, technikailag rendben vannak, felkészültek. Hogy mi történt ezután, szakmai titok marad. Rejtély, hogy a Mester milyen mentális tréninggel készítette fel a leigázott csapatot, ám a legközelebbi mérkőzésen a Ferencváros 3:1 -es győzelmet aratott a Vasas felett.

A rövid statisztikai összefoglaló egy hű tükör a csapat mentális libikókázásáról. Lehet persze szkepticizmussal hozzáállni Magyarországon a sportpszichológiához, lehet tudomást sem venni róla, de ha visszatekintünk, a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években a hazai csapatoknál is voltak pszichológiai laboratóriumok, ahol teljesítménymotivációs tréningeket tartottak, egyénre szabott edzésterveket állítottak össze a sportolók részére olyan kiváló pszichológusok, mint Budavári Ágota vagy Buda Béla.

Napjainkban sem számít rettentő tabunak a külföldi csapatok életében a sportpszichológiai tréning. A szakemberek tudatában vannak, hogy a sportolók motivációja sajnos nem az élményben rejlik, hanem a teljesítményben. Ezen könnyűszerrel változtatnak játékos tréningekkel, így oldják fel a „muszáj” romboló, teljesítménycsökkentő hatását. A felelősségteljes, széles spektrumon gondolkodó edző csodákat képes kihozni a csapatából! És nem csak egy–egy meccs erejéig, nem csak akkor, ha épp felhőtlen az ég és süt a nap, hanem stabilan, mindenkor és mindentől függetlenül. A játék akkor lesz eredményes, ha a játékosok megtanulnak minden külső tényezőt kizárni. Ha pedig ez nem megy, legalább a minimális szintre illene csökkenteni ezek befolyását a szezon alatt, egészen a bajnokság végéig, hogy az eddigieknél rangosabb helyet foglalhasson el a csapat a tabellán.

Istenes Mónika

A végére ugorhat és hozzászólhat.

2 hozzászólás

  1. Black Mamba írta:

    Gratulálok Mónikának a remek íráshoz! Hogy mennyire igaza van a sportpszichológiával kapcsolatosan, azt férje André Schembrivel készített interjújában is olvashattuk. A máltai gólvágónk is arról mesélt ugye, hogy külön pszichológushoz járt és tessék, meg lett az eredménye: Schembri rúgja a gólokat. Bízom benne, hogy Prukner úr sem szégyell sportpszichológust alkalmazni a csapat mellé, hogy ne kerüljön csapatunk mégegyszer olyan helyzetbe, mint az Újpest és a Siófok ellen.

    Hozzászólás ideje: 2010. október 3. 13:01

  2. Klaudia írta:

    Kedves Mónika!

    Nagyon szimpatikus, hogy egy hölgy, ilyen mélyen belelát a labdarúgás világába, Az írás remek, további sok sikert kívánok!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 10. 14:33

HOZZÁSZÓLÁS