Ha sajtófélóra, akkor mi is ott vagyunk. Ott vagyunk és kihasználjuk a lehetőséget, hogy magunk is meginterjúvoljuk a megjelenteket. Tegnap is így tettünk.

Maróti Béla

– Az MTK elleni találkozó az egyik, ha nem a legjobb mérkőzésed volt itt a Fradiban. Milyen volt belülről ez a mérkőzés?
– Köszönöm szépen, az eredmény az feltétlenül tetszett. A játékkal sem vagyok elégedetlen, bár voltak azért hibák is. Nem számítottam ennyire durva játékra az MTK-tól, de nyilván nekik ez egy taktikai fegyverük is volt velünk szemben. Mi arra készültünk, hogy a középpályán agresszív játékkal labdákat szerzünk, mely után egy jó eredményt is elérhetünk. Az MTK egy jó csapat, ennek ellenére mi magabiztos sikert tudtunk aratni felettük.

Én még nem tudom eldönteni, hogy melyik meccsemen játszottam a legjobb formámban. Sokszor máshogy élek meg egy meccset belülről, mint ahogy kintről jönnek a visszajelzések. Nekem a legjobb meccsem az lenne, ahol sikerülne gólt szereznem, mert az hiányzik nagyon.

– Az, hogy eddig még nem szereztél gólt, az abból fakad, hogy más a taktikai szereped, mint Kaposváron vagy a csapat nem érett még össze annyira, hogy bátrabban merj ilyen helyzeteket bevállalni?
– Mikor az ember egy új csapat tagja, akkor természetes, hogy óvatosabban megy fel a támadásokhoz. Ilyenkor az ember kétszer is megfontolja, hogy otthagyja-e a veszélyes zónát maga mögött, hiszen onnan az ellenfél könnyen kialakíthat támadásokat. Lehet, hogy ezt a góllövést csak én misztifikálom túl, hiszen az én posztomon, ha ritkán rúg gólt az ember, akkor is képes jó teljesítményt nyújtani, csak mivel én régebben csatárt játszottam, bennem maradt ez a véna. Nagyon szívesen termelném a gólokat, amire most meg is volt az esélyem, hiszen volt két helyzetem az MTK ellen, de sajnos nem sikerült gólra váltanom. Azonban ez már azt jelzi, hogy érik számomra a góllövés.

– Két hét szünet van a bajnokságban, nem zökkentek ki a ritmusból?
– Nem hiszem, hogy ez különösebb gondot okozna. Abban az esetben, ha most vereséget szenvedtünk volna, akkor nagyon kellemetlenül jönne ez a szünet. Két hétig csak bánkódhatnánk, míg most jókedvvel nézhetünk erre az időszakra. Ez a két hét most önbizalommal tud feltölteni minket, hogy jó szellemben tudjuk várni a Kaposvár elleni találkozót.

– Kaposváron egy sikeres időszakot töltöttél el. Milyen érzés most neked a volt egyesületed ellen készülni?
– Mivel még nem most hétvégére esik a meccs, így fejben annyit még nem foglalkozom ezzel a találkozóval. Azonban várom a meccset. A Kaposvárban természetesen szerepelnek olyan játékosok, akik a barátaim, de vannak újak is, akiket nem ismerek. Meglepően jó teljesítményt nyújtanak ebben a szezonban, tehát egy kemény meccsre számíthatunk. Ettől függetlenül én bízom a győzelmünkben, a fölényes győzelmet sem tartom kizártnak.

– Játékban mit vársz az előző csapatodtól?
– A széleken gyors játékosokkal rendelkeznek, így gondolom, hogy ott próbálkoznak majd feltörni minket. A kaposvári játékosok szerintem fel fogják szívni magukat erre a találkozóra, hiszen meg akarják majd mutatni erejüket a volt mesterükkel és a volt játékostársaikkal felálló Ferencvárossal szemben. Az embereket mindig felspannolja, ha van valamilyen pikantériája egy mérkőzésnek.

– Mennyiben befolyásolhatja a mérkőzést az a hangulat, ami az Albert stadionban fogadhatja a kaposvári játékosokat ?
– Ez személye válogatja, mert engem annak idején külön felpaprikázott az, ha az Üllői útra jöttünk játszani. Igaz akkor inkább csak szidalmakkal kellett szembenéznem, de az sem törte le a kedvemet, hanem külön feldobta a hangulatomat. Azt nem tudom megmondani, hogy a mostani kaposvári játékosok közül kire milyen hatással van ez, de remélem inkább bénítólag fog hatni rájuk ez a hangulat. Elsősorban azonban abban bízom, hogy mi fogjuk uralni a játékot és kérdés sem lesz, hogy melyik együttes hagyja el győztesen a pályát.

Csizmadia Csaba

– Ismételten egy győztes meccsen vagyunk túl, te hogy élted meg ezt a találkozót?
– Az első perctől kezdve éreztem, hogy ez a meccs a mi kezünkben van. Próbáltam rögtön az elején sarkallni a srácokat is az agresszív letámadásra, mert nekünk az első perctől kezdve éreztetnünk kell, hogy mi vagyunk hazai pályán. Az ellenfélnek rögtön az elején éreznie kell, hogy nincs esélye. Nem véletlenül történt a gyors vezetés a részünkről, hiszen az első félidőben nagyon jól játszottunk. Rengeteg labdát szereztünk, de a második félidőben sem játszottunk rosszul. Amit a mester kért tőlünk, azt maximálisan betartottuk és ezért történt ez a magabiztos siker.

– Elég mély gödörből jöttetek ki. Mi segítette a csapatot a mentális felépülésben?
– Valóban nagyon rossz állapotban voltunk fejben, az újpesti és a siófoki meccs után. A mester azonban helyrepofozott bennünket pszichikailag. Elmondta, hogy hosszú még a bajnokság, nem szabad leengednünk, mert az a többi meccsünkre is rányomja a bélyegét. Az Újbuda elleni meccs is jót tett a csapatnak, hiszen először ott tudtunk felszabadulni lelkileg. A Vasas elleni meccsen pedig újra mellettünk volt már a közönségünk, ami számunkra sokat jelentett azon a mérkőzésen. Futballozni nem felejtettünk el, egy pszichés nyomás alá kerültünk, melyet le tudtunk dolgozni. Aztán játszottak a csapatban olyan játékosok is, akik előtte nem jutottak szóhoz és bizonyították, hogy lehet rájuk számítani. Ez nagyon fontos dolog, mert azok a játékosok, akik előtte voltak aktív részei a csapatnak, láthatják, hogy a gárda nélkülük is tud nyerni. Ez egy nagyon pozitív dolog, bizonyítja a csapat erejét.

– A csapat elkapta a fonalat, lendületbe jött. Nem jött rosszkor a szünet?
– Szerintem inkább pozitív dolog ez a számunkra, hiszen tudjuk fejleszteni a fizikai erőnléti állapotunkat és javítani lehet azokon a dolgokon, melyben még hibákat találunk.

– A Kaposvár remekül szerepel ebben a szezonban. Mit vársz az ellenük vívandó csatától?
– Tegnap egy barátommal beszélgettem, aki Kecskeméten játszik. Megkérdeztem tőle, hogy milyen együttes szerinte ez a mostani Kaposvár, hiszen ők most játszottak ellenük. Azt mondta, hogy elsősorban egy emberre játszanak, az Oláh Lórira. Mindenki őt keresi a labdákkal, kilenc ember játszik érte a pályán. Ezen kívül mindenki betartja a taktikai feladatát, egy nagyon fegyelmezett együttes. Egységesen védekeznek, ha kell kilenc emberrel is. Azonban én úgy gondolom, mi elkezdtünk egy sorozatot és nem szabad megállnunk, főleg úgy, hogy ezután a meccs után megyünk Debrecenbe. Ráadásul, ha le tudjuk győzni a Kaposvárt, a tabellán ismét előrébb tudnánk lépni.

– Mivel tudunk majd szerinted a Kaposvár fölé nőni?
– Nekünk nem szabad azt néznünk, hogy a Kaposvár mennyire fegyelmezett csapat, hanem játszanunk kell a saját játékunkat, amit a Győr, a Fehérvár és az elmúlt két meccsen is produkáltunk. Már bizonyítottuk, hogy ezt a játékot nem csak egy meccsen tudjuk produkálni, tehát ezt kell folytatni. Úgy gondolom, ha tudjuk ezt teljesíteni, akkor a Kaposvár sem tud erre felkészülni.

Istenes Tibor és Istenes Mónika