Bár nem soroltuk fel, mint a nyeremények egyikét, mégis természetesnek gondoltuk, hogy a honlapunkon is megszólaltatjuk a győztest. Következzék hát a vele folytatott beszélgetés.

– Mióta olvasod a Baráti Kör oldalát?
– A kezdetek óta, mióta felkerült az internetre. Az első kommentelők között is szerepel már a nicknevem, tehát elég hamar kapcsolódtam az oldal olvasóközönségéhez.

– Napi szinten olvasod a honlapunkat?
– Minden reggelemet azzal kezdem, hogy felnézek a Baráti Kör oldalára és elolvasom az aktuális cikkeket.

– Akkor ezáltal elég hamar értesültél a nyereményjátékról is.
– Először a Baráti Kör Facebook oldalán láttam a visszaszámolást. Majd a hivatalos oldalon elkezdtem keresni, hogy mi lehet ez. Megfejteni azonban nem tudtam. Három nap volt már csak vissza, amikor kiderült, hogy ez a játék reklámja a Facebook oldalon. Akkor megnyugodtam, hogy még nem maradtam le semmiről. Megnéztem a játék szabályait és elolvastam, hogy mik a nyeremények.

– Amikor elolvastad a játékszabályokat, azonnal eldöntötted, hogy indulni fogsz ezen a vetélkedőn?
– Amikor kiderült, hogy lesz egy ilyen játék, akkor még a szabályokat nem ismertem, de biztos voltam benne, hogy részt fogok venni a játékban. A szabály az számomra másodlagos volt. Nekem a játékban való részvétel számított igazán.

– Milyennek tartottad a kérdéseket?
– A saját szempontomból nézve közepes erősségű kérdések voltak. Talán csak egy igazán becsapós kérdés volt. Nem a kérdések voltak nehezek, hanem arra kellett rájönni, hogy hol kell keresni a válaszokat. Volt olyan, amelyre egyből tudtam a választ és természetesen voltak olyan kérdések is, amelyek megfejtéséhez komolyan bele kellett merülni a kutakodásba. A válaszok nyolcvan százaléka azonban a Baráti Kör honlapján megtalálható volt.

– Mikor tudatosodott benned, hogy akár meg is nyerheted ezt a játékot?
– Amikor belevágtam a játékba, akkor én már eleve úgy kezdtem el, hogy meg akarom nyerni. Azonban csak a negyedik forduló után tudatosodott bennem, hogy ezt valóra is tudom váltani. Akkor az élen voltam és már csak egy forduló volt hátra. Megláttam az ötödik forduló kérdéseit és csak egy okozott igazi problémát. Azt mondtam, ha erre megtalálom a választ, akkor biztos megnyerem a vetélkedőt.

– Mit éreztél, amikor ez már biztossá vált?
– Nagyon boldog voltam, egyszerre jött meg nekem a Télapó, a Jézuska, meg a nyuszi. Számomra ez felért majdnem egy bajnoki cím örömével.

– Mesélj kérlek arról a napról, amikor megkaptad a nyereményeidet!
– Már elég korán felkeltem, nem bírtam aludni. Tíz órakor kint voltam a pályánál. Hosszú idő után elintéztem a regisztrációmat, hiszen mivel békéscsabai vagyok, ritkán jutok fel a meccsekre. A mérkőzés előtt még találkoztam a Fradista barátaimmal, akikkel kellemesen eltöltöttem a hátralévő időt. Egy órával a meccs kezdete előtt érkeztem meg ismét a stadionhoz. Akkor már nagyon izgultam, egy lebegésszerű állapotba kerültem. Az első, akivel a székházban találkoztam, az Lipcsei Peti volt. Ő átadta és dedikálta nekem a könyvét, majd a Baráti Kör vezetőivel, Rudas Ferenccel és dr. Springer Miklóssal ismerkedhettem meg. Ők gratuláltak nekem a győzelemhez és úgy vettem észre, örülnek neki, hogy a mai embereket is érdeklik még azok a sikerek, amelyeket a múltban értek el. Ezek után sor került a további ajándékok átadására, melyekből leginkább a Baráti Kör tagságnak örültem. Tudom, hogy bárki bármikor beléphet, de ez egy nagy ajándék volt a számomra. A Lipcsei könyv, szintén egy hatalmas ajándék, főleg, hogy a Peti személyesen dedikálta nekem. Még nem olvastam ki teljesen, de már így is elég sok olyan dolgot tudtam meg belőle, ami a számomra eddig homályos volt. Később jött egy előre nem szervezett találkozó, ami nekem mégis sokat jelentett. Találkoztam Gerstl Alexanderral, aki szintén gratulált. Őt egy közvetlen embernek ismertem meg. Teljesen emberi volt, nem éreztette, hogy valójában egy nagy klubot vezet és egy ismert személy. Ezután lefotóztak a 100% Fradi újságba a Springer szobornál, aminek ismét nagyon örültem, hiszen idáig még soha nem jutottam el.

– Végül a VIP páholyból a klub vendégeként megtekinthetted a Kaposvár elleni találkozót.
– Láttam már ennél jobb meccset is, de nyertünk és ez volt a lényeg. Az egész napi programomra mégis ez a győzelem tette fel a koronát. A végén még ott lehetettem a sajtótájékoztatón is, ami nagy élmény volt, hiszen ilyen eseményen sem vettem még korábban részt. Az edzők személyében két rendkívül szimpatikus embert ismertem meg. Mivel az élményeimet próbálom elmondani, ki nem hagynám, hogy megismerhettem Hélisz Józsefet, a Baráti Kör főtitkárát, aki egy nagyon közvetlen és jóhumorú ember. A VIP páholyban láthattam rengeteg ismert embert, játékosokat és a hozzátartozóikat. Jelen volt Fitos, Dragóner, Stockley és Rudas Ferenc is onnan tekintette meg a mérkőzést. Összességében ez számomra egy óriási élmény volt. Boldog vagyok, hogy a játék révén sikerült ide eljutnom, hiszen amúgy erre egészen biztos nem lett volna lehetőségem. Mindenkit arra buzdítok, hogy ha még lesz ilyen játék, akkor vágjon bele. Már a győzelem is egy hatalmas élmény, függetlenül attól, hogy milyen csodás nyereményekhez juthat utána az ember. A játék pedig önmagában is jó szórakozás. Amikor elkezdtem keresni a válaszokat a kérdésekre, akkor azon kaptam magam, hogy sokszor már másfél órája keresgélek. Annyira belemerültem az olvasásba, hogy gyakran már nem is a kérdésre kerestem a választ, csak mélyítettem a klub történelmével kapcsolatos ismereteimet. Hálás vagyok a Baráti Körnek a lehetőségért, köszönöm ezt a hatalmas élményt és végszónak csak annyit mondanék, mindörökké Ferencváros!

Istenes Tibor