Itt, az FTC Baráti kör oldalán hétről-hétre készítettem egyéni statisztikáimat a játékosaink bajnoki teljesítményéről. Gondoltam egy merészet és összegyúrtam ezeket az egyéni számokat csapatszintű számokká, amelyek tükrében visszaidézem az őszi mérkőzéseket…

A számok a mérkőzések felvételének visszanézése alapján készültek.

Igyekeztem mindezt hibátlanul vagy a legkevesebb hibával elvégezni, úgy érzem,  sikerült is. A honlapon a „statisztika” menüpontban visszanézhetők a jelen munka forrásai, a fordulónkénti egyéni táblázatok.

Úgy gondoltam, a téli szünetben, a focimentes időkben ezen néhány adat egymás mellé állításával egy kicsit feleleveníthetjük az ősz mérkőzéseit, ellenőrizhetjük, hogy emlékeink szinkronban vannak-e a számokkal, azaz a számok, amelyek most már a csapat teljesítményét mutatják, azt mutatják-e, amit a meccset élőben látva éreztünk.

Ha az olvasónak kedve van, tartson velem egy kis böngészésre!

Először nézzük az átadásokat, melyik mérkőzésen, mennyi jó és rossz passz volt:

Lehet, hogy kicsit túlszíneztem ezt a táblát, de úgy gondoltam, mégis így hagyom.

Mint látható, a legtöbb átadást (és a legtöbb jó átadást!) az FTC – Szolnok mérkőzésen produkálta csapatunk. Igaz, hogy a pontatlan passzok tekintetében is ezen a mérkőzésen jártak élen a játékosaink, mégis a passzok száma olyan magas, hogy ez a relatív kicsi előny e tekintetben elhanyagolható a többi mérkőzéshez képest. Ez a mérkőzés emlékezetem szerint elég nagy fölényben voltunk (a labdabirtoklásban mindenképp) és habár nem brillírozott csapatunk, Pisanjukék alig-alig okoztak veszélyt (azt is főként az elején)  illetve keveset birtokolták a labdát.

Jó átadások tekintetében igen magas szám volt az FTC-Honvéd mérkőzésen, amelyet bár elveszítettünk, de emlékezhetünk, hogy igen komoly nyomás alá helyeztük a Honvédot az első félidő végén illetve a második félidő első felében, a 60 perc tájékáig. Ez volt az a mérkőzés (nem feledem, mert máig bosszant), amelyen a Honvéd szó szerint három támadást vezetett és ezzel nyert.

Szembetűnő még a magas értékeknél maradva – de ez már negatív képet ad – a DVSC-FTC mérkőzés elég magas (kategóriájában a legmagasabb) rossz átadási statisztikája. Összes passzok tekintetében ez a mérkőzés az ötödik helyen végzett, ami annyira nem rossz szám (emlékezhetünk, többnyire partiban voltunk a Lokival a mérkőzésen, főleg a második félidőben, bátrabb végjátékkal nyerhettünk is volna akár?!), de a rossz passzok tekintetében itt végeztünk az élen, talán ezért is lett vereség a vége?

Nézzük most a másik végéről, negatív oldalról a számokat.

Legkevesebb összes passz szám + legkevesebb jó passz :  Videoton – FTC. Prukner úr háromvédős rendszert játszatott, először a bajnokságban, a kontrákra, kevés húzással játszottunk. Úgy gondolom, a számok is ezt igazolják.

Pozitív töltetű legalacsonyabb érték a rossz passzok esetében:  FTC – MTK és Pápa-FTC. Az eredményeket mindenki ismeri, két elsöprő siker, 3-0 és 0-5! Érdekes egybeesés.

Második legalacsonyabb összes átadás és jó passz: UTE-FTC. Várható volt, hogy ilyen téren ez a mérkőzés a „top”-ban lesz ebben a kategóriában, bár a Vidi meccsünk „megelőzte”…

Alacsony összes passz tekintetében említést érdemel az e tekintetben dobogós mérkőzés, az FTC-Kaposvár. Emlékezhetünk, nagyon megszenvedtünk a szervezett Kaposvárral hazai pályán, ezt ez a szám is mutatja.

Még talán az Vasas-FTC alacsony rossz passz száma említésre méltó, majd fele annyi, mint a legtöbbet produkált mérkőzésünkön.

Nézzük az összjátékot középpályásaink és védőink összprodukciója alapján:

Ebben a táblázatban játékosaink közül védőnek kizárólag a védőinket számoltam be, azon középpályásainkat, akik esetleg az adott meccsen esetenként egész a védővonalig léptek vissza, a középpályás statisztikába számoltam. A csatáraink összjátékát itt nem vettem figyelembe.

Látható, hogy az FTC-Szolnok meccsen a kimagasló számokból mindkét csapategység kivette a részét.

Középpályásaink az FTC-Haladás mérkőzésen produkálták az ősz második legjobb átadás statisztikáját.

Védőink az FTC-Honvéd mérkőzésen járatták a legtöbbet a labdát. Emlékezhetünk, a Honvéd szinte az egész mérkőzésen beszorult, körbe adogattuk őket még emberhátrányban is, amelyből védőink nagy arányban vették ki részüket – az ellenfélen nem találtunk fogást, feltolt védőink sokat kényszerültek oldalpasszokra illetve támadásaink meddősége miatt sokat járatták ők a labdát – támadóinkat lefogták.

legkevesebb rossz középpályás passz: Pápa-FTC.

legkevesebb védő átadás:  Videoton-FTC. Sokszor átfutottak minket a középpályán, védőink viszonylag keveset adogattak, passzaik általában nem egymáshoz, hanem előre irányultak (kontrák).

Nézzük a védekezés adatait:

szerelés, tisztázás: csapatszintű, labdaszerzéssel kiegészített szerelés statisztika. v. szerelés: védőink szerelése, tisztázása. kp.szerelés: középpályásaink szerelése, tisztázása.

Kecskemét-FTC: főként a védőink szereltek, a Kecskemét keményen kontrázott, a középpályánkat átjátszották gyorsan, sok íveléssel.

Videoton-FTC: sok szerelés, mindkét csapatrész önmagához képest magas számot produkált.

Ami érdekesség lehet, hogy majd minden mérkőzésünkön a védelem nagyobb arányban „dolgozott”, mint a középpálya, ez alól kivétel a Paks-FTC mérkőzés, ahol középpályásaink összesítve nagyobb arányban vették ki részüket a védőmunkából – talán az irreális talaj hatása miatt?! A középpályások az MTK elleni mérkőzésen és a Kaposvár elleni meccsen szintén sokat besegítettek a védőmunkába.

Nézzük a labdaszerzés, a labdavesztés számait:

A Haladás elleni meccsen csak átadás statisztika készült, ezért ez hiányzik.

LABDAVESZTÉS

UTE-FTC: a legtöbb labdavesztés.

Debrecen és Paks idegenben: szintén magas számok. Mindhárom vereség, sőt a Siófok elleni hazai meccsünk a következő a sorban. Őket már győztes mérkőzés követi, de négy vereség e tekintetben az élen áll.

LABDASZERZÉS

FTC-MTK a csúcson! A Videoton mérkőzés a második. Úgy látszik, kellett a bravúrdöntetlenhez a meglepő, agresszív stílusunkból fakadó labdaszerzés.

A Honvéd ellen volt a legkevesebb labdaszerzés. Talán mert a labda szinte végig nálunk volt?!

A Haladás elleni meccset ebből a szempontból nem figyeltem. A két utolsó mérkőzés üres mezői szintén ezen okból hiányosak. (Azért remélem így is érdemes áttekinteni.

A szélen az FTC-MTK mérkőzésen próbálkoztunk a legtöbbet. Érdekes, hogy két gólunk (öngólok) a szélről beadásból születtek illetve a harmadik gól szögletből. Mondhatjuk, itt nyertük meg a meccset?!

A Vasas és az MTK mérkőzésen íveltük előre a 16-osra a legkevesebbet a labdát.

A legtöbbször a Siófok ellen próbálkoztunk így, rettenetesen erőlködtünk, hogy megnyerjük azt a mérkőzést, nem volt türelmünk kijátszani az ellenfelet.

A Paks elleni irreális talajon íveltük előre a mezőnyben a legtöbbet a labdát.

A ZTE meccs volt e téren az első. Sajnos itt kísérleteink jó része vagy blokkolt volt, vagy fölé és mellé ment…

A Paks elleni nyitómeccsen volt a legkevesebb kísérletünk, mégis győztünk. Emlékszem, aggódtunk is, hogy kevés a gólhelyzet, mi lesz így a csapattal?

Azért nem sikerült olyan rosszra az ősz, sőt!

Remélem, a számok segítségével valamelyest sikerült felelevenítenem az ősz mérkőzéseit.

Köszönöm a figyelmet!

Sinka András

(eagleeye)