Miközben honlapunkat készítjük, nagy buzgalommal szemlézzük az internetet. Mondhatni, természetesen, hiszen a XXI. században másképp nem lehet. Ezen kutatás közben bizony érdekes felfedezéseket is teszünk. Egy ilyenről szól ez a bejegyzés, amely szándékaink szerint ad egy kis bizonyítékot a Fradi erejére, amelynek tényleg köze van a magyarságtudathoz.

Kezdem egy idézettel, amit egy honlapon találtam:

Két, három gyerek beszélget egy csoportban. Egyszer csak az egyik arrább rúg egy nagyobb kavicsot, a másik továbbrúgja, de a harmadik sem akar kimaradni a játékból. Elkezdik kergetni, egymás elöl elvinni. Lassan cicázni kezdenek. Majd ketten összefognak a harmadik ellen. Majd az arra jövő segít a harmadiknak. De valahogy ez így nem jó, hogy hol ennél a csapatnál, hol annál a csapatnál van a (nevezzük a követ „labdának”) „labda”. Valami mérhető kellene. Számoljuk kinél van többször… Nem elég… Fárasztó és unalmas is… Akinél már háromszor volt az elteheti… Ez sem jó, mert mindig új „labdát” kell keresni… Angliában ( a közhiedelem szerint) találták ki először, hogy valahova begyűjtsék a „labdát”. De először a saját „zsákjukba gyűjtötték a megszerzett „labdát”. Majd lassan kialakult a mai formája. Nagyon büszkék is voltak az angolok, hogy a foci az ő találmányuk. Hazai pályán már több mint 90 éve nem kaptak ki, amikor jött egy parányi csonka ország 11 legénye s megmutatta a begyöpösödött angol szurkolóknak, hogy egy perc alatt hogyan omlik össze a legendájuk. Milyen érzés az, amikor a saját sorsunkért kell izgulnunk. Milyen érzés az, amikor az önteltségünkben rá kell ébrednünk, mások is élnek és élni akarnak ezen a parányi bolygón. Másokban is van büszkeség. Mások is vihetik valamire, csak megértsék egymást. És talán Ekelen is ez az érzés segített a legtöbbet, hogy nem marakodunk, nem veszekedni, hanem alkotni akarunk. Alkotni a falu életének minden területén. A nyugodt légkör az alkotó-műhely bölcsője. A harag, a marakodás csak a bosszút szüli.

Ekelen a sportban is alkotni akartak. Ehhez létrehoztak egy klubot, melynek címeréül ezt választották:

Ismerős? Hogyne lenne az! Nézzük egymás mellett a két címert!

Az ekeliek szerint ez a címer fejezi ki a legjobban, amit megfogalmaztak. Miért ez? Mert mindannyian magyarok és a magyarok csapatának szurkoltak. Már 1933-ban is és azóta generációkon át. A címerválasztásukkal csak nyomatékosították mindezt.

Meg a szurkolásukkal, amely így foglalható össze:

HAJRÁ EKEL!!!
„Hajrá Ekel, hajrá Ekel, hajrá fiúk, mert fő a győzelem!”

Hol van Ekel? Ma Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Körülbelül 1500 lelket számlál, csaknem 90 %-uk magyar. A falunak az első írásos emlékét 1220-ra datálják, amikor a Váradi Regesztrumban említik először a nevét. Van tehát múltja. 1397-ben már áll a temploma. Lakói 1550 körül reformátusok lettek, majd az ellenreformáció hatására a többség rekatolizált. 1763-ban földrengés, 1783-ban és 1789-ben árvíz, 1785-ben és 1786-ban tűzvész pusztított a faluban. 1819-ben és 1823-ban, majd 1827-ben és 1838-ban ismét tűzvész pusztította Ekelt. 1849-ben, 1862-ben és 1864-ben kolerajárvány pusztított a faluban. Nem mondhatni, hogy nem tépte Ekel népét a balsors. De az itt élők mindig élni akartak, mindig újjáépítették lakhelyüket.

1933-ban hangzott el először: „pálya kellene állandó jelleggel, hogy komolyabban foglalkozhassanak a fiatalok a focival.” És lőn, létrejött a klub, megépült a pálya, elindult az ekeli futballélet.

Íme néhány fotó a múlt csapatairól:

A klub mai felnőtt csapata 4. ligában játszik, de intenzíven foglalkoznak az utánpótlással is, mindösszesen hat csapatuk van.

Mondani sem kell, nagy Fradi drukkerek. Már csak ezért is megérdemlik, hogy az FTC egyik fórumán, itt a Baráti Kör honlapján megemlékezzünk róluk. Örülünk, hogy vannak, örülünk, hogy színeink és címerünk megihlették őket, hogy a sok magyar klub közül pont a Fradi hatott rájuk. Ez is a Fradi ereje!

Reméljük, egyszer, tán a közeljövőben személyesen is találkozhatunk, a kapcsolatfelvétel már megtörtént. Ha az olvasókat még érdekli, akkor erről a találkozóról is fogunk élménybeszámolót tartani.

Hajrá Ekel! Hajrá Fradi!

Simon Sándor

(A cikk és a képek forrása a klub honlapja: www.fcekel.sk. A történelmi adatok felidézésében a http://hu.wikipedia.org/wiki/Ekel wikipedia bejegyzés volt a segítségemre.)