Nem, nem az Üllői úti, most már Albert Stadionnak nevezett pályáról szól ez az írás, bár képletesen az is a Fradi temploma. Van azonban egy valódi templom is, amelyet a helyiek és minden érdeklődő egyszerűen csak Fradi templomnak nevez.

Egregy egy hajdani falu, ma Hévízhez tartozik. Több mint száz éve egy fából készült harangláb állott ott, amelynek helyére a határban található homokkőből 1905-ben kétszintes tornyot emeltek. Erre húztak 1937-ben még egy szintet, a falakat minden oldalról neoromán stílusú ikerablakokkal törték át, a tornyot felül bádogsisakkal zárták le. A harangtoronyban két harang lakozott, egy kicsi és egy nagy. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére még 1905-ben öntötték Sopronban, a nagyot pedig az átépítéskor, 1937-ben öntette Egregy község lakossága a falu I. világháborúban elesett 16 hősi halottja emlékére. Az ő neveiket a nagyharang köpenyén is megörökítették, valamint a torony tövébe 16 hársfát ültettek, mindegyik elé egy-egy fejfával.

Mára ezekből a hársfákból csupán csak hat áll. Viszont a harangtorony falára elhelyeztek egy újabb táblát is, rajta a II. világháborúban elesett egregyi fiatalok neveivel.

A harangtornyot 1990-ben az egregyiek önkéntes adakozásából felújították. Négy esztendővel később pedig Bocskai János tervei szerint elkezdték építeni a harangtorony mögé a templomhajót, amelyet az elkészülte után, 1995. április 22-én Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelt fel, mint Jézus Szíve templomot.

A templom megépítésnek szorgalmazója dr. Bencsik Pál apát-plébános volt. A helyiek segítségén kívül váratlan segítséget is kapott. Vértes Árpád, Hévíz akkori polgármestere is az ügy mellé állt. Az ő segítsége öltötte többek között azt a szokatlan formát, hogy támogatónak megnyerte a Ferencvárosi Torna Clubot is, amely ezt a felkérést elfogadta és anyagilag is támogatta a templom megépítését. Mi sem természetesebb, hogy ezek után a templom eredetileg tervezett színezését megváltoztatták. Kék-fehér helyett kívül és belül egyaránt zöld-fehérben pompázik. A bejárat mellett egy kis Fradi emléksarkot alakítottak ki. A felszentelő ünnepi szentmisén is sok ferencvárosi sportoló vett részt, dr. Szívós István ügyvezető elnökkel az élen.

A templom mellett 2000-ben katonai emlékparkot alakítottak ki, az első és második világháborúban elesett egyregyi és hévízsszentandrási katonák, polgári személyek és zsidó áldozatok emlékének megőrzésére. Ennek során 70, névvel ellátott fejfát állítottak fel.

A Jézus Szíve templom, de hívjuk csak nyugodtan Fradi templomnak, mai plébánosa Kiss László, akit arról kérdeztem, mi lehet az oka annak, hogy ma nem él olyan élénken a fradisták tudatában az a tény, hogy „saját templomuk” van.

Magam, 2000 óta vagyok itt lelkipásztor, nem tudok nyilatkozni az építés körüli időkről. Hallottam, persze hogy hallottam a Fradi, a Fradi sportolóinak segítségéről, de nem érzem magam autentikusnak, hogy erről beszéljek. Talán Vértes Árpád polgármester tudna erről hitelesebben szólni.

Azt azonban nem mondanám, hogy ez a templom kiveszett volna a fradisták emlékezetéből. Tavaly tavasszal egy tapolcai illetőségű fiatalember jelentkezett nálam, hogy meg szeretne keresztelkedni. Egészen pontosan, itt szeretne megkeresztelkedni, merthogy ízig-vérig fradistának vallja magát. Ugyancsak tavaly, de már ősszel a Fradi női kézilabdacsapata tett itt látogatást, mutathattam be nekik a templomot.

Kétségtelen, lehetne ez a kapcsolat élénkebb, mint ahogy a kilencvenes évek második felében az volt, amikor valódi fradista zarándokhelyként tartották templomunkat számon. Van igény a helyiekben is, akik közül a fiatalabbak, az itt elhelyezett Fradi relikviákat elnézve gyakran említik, bárcsak nekik is lehetne ilyen. A magam részéről örömmel venném, ha az idők során újra egyre több Fradit szerető embernek tudnám bemutatni a templomot és környezetét.

A plébános úr említette Vértes Árpádot, a hévíziek egykori polgármesterét, aki hosszú éveken át 1994 óta egészen a tavalyi önkormányzati választásokig vezette a várost, és szerepe volt a Fradi templom létrejöttében is. Mi sem természetesebb, vele is beszéltem.

Én a Fradi szeretetét a génjeimben kaptam. Türjén születtem, édesapám, Vértes György hentesmester is e klub szurkolója volt. Óriási szurkolója! Gyerekkoromban Türjéről nem egy Fradi meccsre mentünk fel Pestre, pedig akkoriban ez nem olyan egyszerű dolog volt, mint manapság. Édesapám segített abban is, hogy az ugyancsak türjei születésű Szigeti (Schmidt) Ferenc is az Üllői útra került, ő vitte fel.

Abban a szerencsében van részem, hogy megismerhettem Albert Flóriánt, Nyilasi Tibort, akik nem egyszer megfordultak nálam a Piroska Panzióban. Nemcsak ők, a csapat is. Zöld a vérem, mindig is az volt. Remélem egyébként, a közeljövőben ez a hagyomány újra felerősödhet, hiszen a panzió ismételt megnyitásán és felújításán gondolkodom, szeretném azt a környék zöld-fehér paradicsomává fejleszteni.

Magam is futballoztam. Egykoron Pesten, a Ganz-Mávagnál Kispéter Mihály volt az edzőm. Lám, egy újabb fradista kötődés.

Amikor az apát úr annak idején segítséget kért a templom építéséhez, természetesnek vettem, hogy a kapcsolataimat felhasználva a Fradinál is közbenjárok. Milyen öröm, hogy sikerrel tettem. Így legalább nem kellett megérnem azt a „csúfságot”, hogy a közelben található zöld-fehér hentesboltom szomszédságában egy kék-fehér templom álljon. Zöld lett az is!

A templom felszentelése nagy nap volt Hévíz életében, hiszen ugyanaznap avattuk a sporttelepünket is. Ott is a püspök úr végezte el a kezdőrúgást, itt pedig vezette a ceremóniát.

Itt Hévízen templom viseli a Fradi nevét, az Üllői úton viszont a sétányon egy tégla Vértes Árpád nevét. Az van ráírva, Vértes Árpád, Türje. Azért, hogy apám büszkén nézhessen le rá az égből.

Áll Hévízen a Fradi temploma. Várja a fradistákat és az érdeklődőket. Várja, hiszen Magyarországon egyedülálló módon csak a Fradi mondhatja el magáról, hogy még egy templom is a nevét viseli. Mint oly sok egyéb dologban, ebben is egyedülálló módon! A Fradi hihetetlenül sok mindenre volt képes a múltban, ennek egyik élő emléke ez a templom. Ismerjük meg, becsüljük meg. Mint ahogy a múltat, a tradíciókat is.

Hajrá Fradi!
Mindörökké, Amen!

Simon Sándor

A megemlékezéshez felhasznált források:
http://west-balaton.hu/heviz-latnivalok/jezus-szive-templom
http://www.ktp.hu
http://www.utazzitthon.hu