Kit lehet köszönteni, kiről lehet megemlékezni a mai napon?

Ezen a napon ünnepli 55. születésnapját Esterházy Márton. 1977 és 1979 között szerepelt a Fradiban, 37 mérkőzésen 14 gólt szerzett. Tagja volt az 1978-ban MNK győztes csapatnak. Sajnálatos módon pályafutása fénykorát nem a Fradiban töltött időszaka jelentette, később a Honvédból lett a 80-as évek válogatottjának neves játékosa.

Boldog születésnapot!

A 38. születésnapját ünnepli Paul Shaw. Ő még az angolok tulajdonba lépése előtt, 2007-ben érkezett a Fradihoz. Bár már akkor sem volt fiatal, mentalitásával sokakat meggyőzött arról, hogy használni tud a Ferencvárosnak. Nem véletlen, hogy őt a szurkolók is kedvelték. Igaz, már nem úgy játszott, mint amikor az Arsenal futballistája volt, de az NB II-ben hasznára volt a csapatnak. Később, az NB I-ben egyre kevesebb lehetőséghez jutott, aztán az első NB I-es év után távozott. A Fradi színeiben mindösszesen 48 mérkőzésen lépett pályára, amelyeken 20 gólt szerzett.

Happy Birthday!

1925-ben ezen a napon született Hegyes Lőrinc, aki 1946 és 1948 között összesen 16 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, 2 gólt szerzett. Az adatokból is láthatóan alapemberré nem tudott válni. A Fradi utáni sorsáról nincs tudomásunk.

12 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Fodor Imre, mindenki kedvelt Focija. MTK nevelés volt, a Honvédban is neves játékos volt, ám a fradisták szerencséjére az 1991-92-es bajnokcsapatban a Fradiban vált sokak kedvencévé. Szezon közben, 1992 elején igazolt a Fradiba Nyilasi Tibor hívó szavára, aki azonnal a kezébe adta a karmesteri pálcát. És Fodor Foci vezényelt, olyan hangokat hozott ki az együttesből, amely a legínyencebb értőknek is a kedvére vált. Értő irányításával 1992 tavaszán a Fradi tarolt, minden hátrányt ledolgozva 2 döntetlen mellett 13 győzelemmel zárta a tavaszt és 11 esztendő után újra bajnok lett. Összesen 47 mérkőzést játszott a Fradiban (33 bajnoki, 3 nemzetközi, 11 hazai díj), amelyeken 15 gólt szerzett (12 bajnoki, 1 nemzetközi, 2 hazai). Az 1991/92-es bajnoki cím után 1993, június 23-án a Haladás elleni kupadöntőn góllal és kupagyőzelemmel búcsúzott az Üllői úttól. Svájcba, a St.Gallen együtteséhez igazolt. Egy esztendő múltán hazajött, és egy évig a székesfehérváriakat örvendeztette meg játékával. 1995-től először a Dreher Sörgyárak, majd 1996-tól a BKV Előre játékos-edzője lett. 1997-től szögre akasztotta a csukát, maradt a kispad, először Dunakeszin, majd Hatvanban. 1999. április 9-én éppen a hatvaniak edzésére indult, amikor az M3-as kivezető szakaszán az a végzetes baleset érte.

Emlékét a Fradisták sem tudják feledni, hisz neki elég volt egy tavasz, hogy bearanyozza azt!

Fodor Imre másfél évig varázsolt a Fradiban, az egy esztendeje elhunyt Varga Zoltán viszont már gyermekkorától kezdve. Óriási tehetségnek indult, aki be is futotta azt a pályát, amit az égiek kijelöltek neki. Igazi csillaga lett a Fradinak és a magyar labdarúgásnak. Amit ő tudott a labdával, azt megtanulni nem lehet, az az Isten ajándéka volt. A közönség, a szakértő közönség erre hamar ráérzett, tudta, hogy az a játékos, akit a pályán lát, az nem egyszerűen játékos, hanem korszakos zseni. Nem lehet véletlen, hogy a játékát valaha látó szemtanúk ma is könnyes szemmel emlékeznek, ha azt idézik. És hogy nem vagyunk elfogultak, igazolják a skót, holland és német szurkolók is, akiknek hasonló élményekben lehetett részük, amikor Zoli az Aberdeen, az Ajax, a Dortmund vagy éppen a Hertha labdarúgója volt. Technikai virtuozitását még azok is megcsodálhatták, akik hazaérkezését követően edzéseken illetve különböző öregfiúk meccseken láthatták. Ahogy életrajzi regényében írta, ő valahogy mindig félúton volt. Valamiért soha nem tudta végigjárni az elkezdett utat. Véleménye volt, amit határozottan és őszintén megmondott, akkor is, ha az másoknak nem tetszett. Sajnos sokan voltak ilyen emberek. Sokan, akik miatt az élete utolsó éveiben (mily nehéz ezt így egy esztendő múltán is leírni) szinte teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Egyetlen dologban nem csalódott soha, a labdában, a játékban. Szimbolikus jelentőségű, hogy a halál is a futballpályán, játék közben jött érte. A pályán, amely az igazi otthona volt, ahol 65 esztendősen is gyermeki hévvel, de a művészek alázatával és ihletett tudásával tudott játszani.

Nyugodj békében Zoli, sohasem feledünk! Olyan csillag voltál, amely az idők végezetéig világít.

Simon Sándor

Felhasznált források:
Nagy Béla: Fradisták
Nagy Béla: Fradisták futballmezben 1. 2. 3.
Nagy Béla: Kik játszottak a Fradiban?
Nagy Béla: Fradi futballévszázad

wikipedia bejegyzések

www.ftc.hu
www.hlsz.hu
www.origo.hu
www.f-group.hu
www.tempofradi.hu
www.kataca.hu
www.waterpololegends.com

http://klinda.site.aplus.net
http://melbourne56.origo.hu/elo/versenyzok/20061018hunics.html