… oda a veretlenség, oda a győzelmi széria. Hamar jött az első hullámvölgy.

Szubjektív fradista vissza- és előretekintő.

Igen, ez hullámvölgynek tűnik. Múlt héten a Kaposvár ellen kapaszkodtunk a döntetlenért, ami végül meglett. Nem úgy csütörtökön, amikor Norvégiában hiába vezettünk a 70. percig, nem sikerült döntetlenre hozni a meccset, három perccel a vége előtt egy buta hiba után az Aalesund győzött 2-1-re. A hosszabbításban sem dominált a csapat, védte az eredményt, ami a tizenegyeseket jelentette volna. Megint csak volna … Mert két alkalommal velünk volt a fradisták istene, amikor kapufára fújta az ellenfél próbálkozását, de egy perccel a vége előtt ő sem segített. Jött az újabb hiba, vele – sajnos törvényszerűen – az újabb gól. Az a gól, ami a kupabúcsút jelentette. Egy hete még úgy tűnt, egyetlen csapatként a Fradi viheti tovább a magyar labdarúgás zászlaját. Kiejtettük a kezünkből ezt a zászlót, amelyet azonban nagy meglepetésre a Paks felvett, mert ugyancsak Norvégiában 3-0-ra legyőzte az esélyesebbnek tartott ellenfelét. Gratulálunk a paksiaknak.

Ezek után jött most vasárnap az Üllői útra a szezont nagyszerűen kezdő Diósgyőr. És a meccs jól indult. A negyedik percben Lisztes zseniális átadását Abdi gólra váltotta. Vártuk, hogy utána jól is alakul majd minden, ahogy az Üllői úton ilyen esetekben szokott. Mert hiába esett az eső, hiába csúszott a talaj, ezek a körülmények az ellenfélre is ugyanúgy hatottak. Sőt, még egy nagy esélyt kapott a csapat, amikor az összevissza fújó chilei sípmester kiállított egy diósgyőri spanyolt az első félidő végén. Jött a szünet, ami után nem jött a Fraditól elvárható henger. Furcsa leírni, de egyáltalán nem látszott az emberelőny. A Diósgyőr próbált futballozni, úgy tűnt, a mieink az eredményt védik. Végülis jött egy olyan lövés, ami ilyen pályán a leghatásosabb fegyver. Ezt a pályán maradt másik diósgyőri spanyol mutatta be, kb. 30-35 méterről. Kapusunk nem ért oda. Ez volt az igazi hidegzuhany. Ezután úgy láttam, a veszett fejsze nyelét kezdte el keresgélni a csapat, csak ekkor szorította be az ellent. Különösen az utolsó tíz percben, amikor a bíró döntése következtében már kettővel többen voltunk a pályán. Érdekes, ekkor volt távoli lövés, ami gondot is okozott a diósgyőri kapusnak. Miért csak ekkor? Ez itt a kérdés. Miért csak akkor nyomunk, ha ég a ház? Miért nem biztosítjuk be a győzelmet sokkal korábban?

Kérdések, kérdések és kérdések. Azt hiszem, lesz dolga a szakvezetésnek, hogy rendet rakjon a fejekben. Mert az vitathatatlan, hogy rendet kell rakni, hogy visszataláljunk a múlt vasárnap előtti útra, visszajöhessenek a szurkolói remények. Azok a remények, amelyek valóban sokszor túlzóak, de ez a Fradi esetében így volt mindig, amióta világ a világ. Ezeknek az elvárásoknak meg kell felelni, ezt az igényt ki kell szolgálni. Ez egy játékos számára sosem lehet nyomasztó, csak inspiráló.

Most nem kell hétközben utazni, most csak a jövő vasárnapra kell készülni. Jövő vasárnapra, amikor Debrecenbe kell menni. Nem pulykakakasért, hanem a győzelemért. Ha már így adódott, ott kell megmutatni, hogy ez a Fradi magasabb célokat tűzött maga elé, mint a tavalyi. Le kell győzni a Lokit, az megfelelő gyógyír lehet a sebekre. Úgy a szurkolók, mint a játékosok sebeire. Ott be lehet bizonyítani, hogy nem nyomasztja a csapatot a teher, hanem felszabadítja. Remélem, így lesz. Egy hét múlva meglátjuk. Mert bármily sötét az ég alja, ott van valahol a fény. A fény, amelyben láthatunk.

A hét másik két említést érdemlő eseménye a mai meccs szünetében játszódott, mindkettőnek köze van az FTC Baráti Körhöz. A Sport TV kamerái előtt adta át Hélisz József, a Baráti Kör főtitkára a Mészáros József díjat Gyürki Gergelynek, a Fradi utánpótlás egyik ígéretes játékosának. Ez az a díj, amit a Baráti Kör minden év tavaszán annak az ifjú tehetségnek adományoz, aki reményeink szerint a jövő sikereinek a záloga lehet. Nem nekünk van sasszemünk, kikérjük az utánpótlás vezetőinek a véleményét, akik nap, mint nap látják a játékost. Gratulálunk Gergőnek, rajta tartjuk a szemünket…

A másik – ugyancsak kamerák előtt játszódó – esemény annak a meznek az átadása volt, amelyet a devecseri árvízkárosult Merétei család javára ajánlott fel egy lelkes szurkolónk, a halásztelki Mácsai Rozália. Az ügy mellé odaállt a Ferencváros és a Baráti Kör. A mezt aláírták a bronzérmes csapat játékosai mellett a múlt olyan legendái, mint Rudas Ferenc, Albert Flórián, Nyilasi Tibor, Bánki József, Lipcsei Péter és Grosics Gyula. Hisszük, ez a mez a jövő egyik kuriózuma lesz. A meghirdetett liciten Hegedüs József kínálta a legtöbbet a mezért, 100 000 Ft-ot. Ő megkapta a mezt, Meréteiék a pénzt, mi meg mindannyian gazdagabbak lettünk a segítségnyújtás soha el nem évülő élményével.

Hajrá Fradi! Most és mindörökké!

Összeállította: Simon Sándor