Miután válogatottunk befejezte szereplését az EB-selejtezőn, majd szerdán csapatunk, a Ferencváros több, mint 99 % valószínűséggel kiesett a Ligakupából, itt az ideje újra ráhangolódni a bajnokságra. Ám még mielőtt szokásos Ellenfélnézőben rovatunkban körbenéznénk a Pápa háza táján, mélyedjünk el egy kicsit a számok világában, játékosokra lebontva az eddig pályán töltött időmennyiséget!

Hat kérdést tettem fel magamnak:

1. Ki hány percet töltött a pályán?

2. Ki hány mérkőzést töltött a pályán?

3. Ki hányszor volt kezdő?

4. Ki hányszor szállt be csereként?

5. Ki hányszor töltötte végig a kispadon a mérkőzést?

6. Eddig kik a legnagyobb vesztesei és nyertesei az edzőváltásnak?

Lássuk a válaszokat!

1. Az eddigi 11 fordulóban összesen 29 játékosunk lépett pályára, ebből 3 már nem a mi kötelékünkben szerepel – Rodenbücher István melegváltásban igazolt Pápára, illetve Felipe Félix és Alison Silva szerződése is felbontásra került. Ha a nevezett meccskereteket nézzük, akkor van egy harmincadik érintett labdarúgónk is az eddig eltelt időszakban, hiszen a egy ízben (a Vasas ellen) Gárdos András leülhetett a kispadra, de nem állhatott be. Lássuk a rangsort:

A ranglistából kitűnik, hogy Mark Otten mindhárom szakvezetőnk bizalmát maximálisan élvezte/élvezi, hiszen minden mérkőzést végig a pályán töltött. Rajta kívül Junior, Maróti, Oláh és Balog fér be az első ötbe, ám rutinos védőnk az előkelő 5. pozícióban már csak a lehetséges játékpercek kétharmadát töltötte a zöld gyepen, ez is jelzi, hogy mennyire nincs egy stabil magja az együttesnek. Mindenképpen meglepetés Józsi György helyzete: a technikás középpályás az első fordulóban kezdőként 74 percet, a másodikban csereként 24 minutumot kapott, azóta azonban csak a kispadon, vagy még ott sem jutott neki hely.

2. Tovább árnyalhatjuk a képet, ha nem a játékpercek, hanem a lejátszott mérkőzések száma alapján rangsorolunk. Ekkor azt látjuk, hogy a már említett Mark Otten mellett mindössze Junior az, aki nem hiányzott egyetlen alkalommal sem a pályáról – itt is jól kiütközik az állandó mag hiánya. Maróti Béla, Oláh Lóránt és Tóth Bence 10-szer lépett a gyepre, 9-szer láthattuk Lisztes Krisztiánt és Balog Zoltánt. 8-szor mérettetett meg Csizmadia Csaba és Aleksandar Jovanović, ám szerb szélsőnk esetében hozzá kell tenni, hogy az első 3 fordulót éppen a kaposvári bemelegítésnél összeszedett bokasérülése miatt hagyta ki, tehát ő gyakorlatilag hozzávehető a hiánytalan fellépőkhöz. 7-szer öltötte magára a zöld-fehér mezt Rósa Dénes és Pölöskey Péter, míg 6-szor a két brazil légiós, Somália és a már távozott Felipe Félix. 5-ször védhette a kaput Marko Ranilovič, 4-szer járult a szemünk elé Liban Abdi, Grúz Tamás, Juha Hakola és Héctor Morales, míg 3-szor szerepelhetett Jova Levente, Andrezinho és Fülöp Noel. A 2 alkalmasok között a fentebb említett Józsi György a meglepetés, a fiatal Sváb Dániel inkább örülhet ennek a lehetőségnek, Martin Klein és Gyenes Dávid esetében pedig a kései csatlakozás a magyarázat az alacsony számra. 1 ízben lehetőséget kapott még Végh Zoltán, Fitos László és a már távozott Alison Silva és Rodenbücher István is.

3. Szintén egy másik aspektus, ha azt vizsgáljuk, ki hányszor harcolta ki a kezdőcsapatban való bizonyítás lehetőségét ebben az instabil helyzetben. Az előbbiekből kiindulva nem meglepő, hogy ezt a listát is Mark Otten és Junior vezeti 11 alkalommal, mögöttük szorosan Maróti áll 10-zel. 9-szer volt kezdő Oláh és 8-szor Jovanović – ehelyütt is hozzá kell tenni, hogy ha nincs az a peches mozdulat Kaposváron, akkor vélhetően ő is 11-nél állna. Tóth Bence és Balog Zoltán 7-szer volt jelen a kezdésnél, Csizmadia 6-szor, Ranilovič 5-ször. 4-szer kezdhetett Félix, Abdi, Grúz és Hakola, és – különböző okoknál fogva – mindössze 3-szor állt az első perctől rendelkezésre Lisztes, Rósa, Jova, Andrezinho, Morales és Somália. Fülöp, Sváb, Pölöskey, Gyenes és Klein eddig csak 2-szer harcolta ki a kezdőt – ez utóbbi három játékosnál könnyen felhízhat még a téli szünetig, bár ha Jova továbbra is ilyen kiválóan él a bizalommal, ahogy eddig tette, akkor Gyenesnek annak ellenére sem lesz könnyű dolga visszakerülnie a kapuba, hogy Détári Lajos maga hozta át Vecsésről. Mindössze 1-szer lehetett a kezdőcsapat tagja Józsi György, Végh Zoltán és Rodenbücher István – érdekesség, hogy utóbbi ezt a számot Pápán azóta már meghatszorozta, átigazolása óta a sárga-feketéknél még egy percet sem hiányzott.

4. Az előzőekből már egy kivonással kiszámolható a következő napirendi pont, azaz hogy ki hányszor szállt be csereként segíteni a csapaton. Ebben Lisztes Krisztián a rekorder, akit 6-szor hívatott a vezetőedző a bemelegítő térről. 5 alkalommal érkezett a padról Pölöskey Péter, míg 4 beállással még felfér a dobogóra a másik rutinos középpályás, Rósa Dénes. Tóth Bencére és Somáliára 3-szor számítottak friss erőként, míg 2-szer cserélték be Balogot, Csizmadiát és az eltanácsolt Félixet. Oláh, Morales, Fülöp, Józsi, Fitos és Alison 1-szer kapott lehetőséget a kispadról, utóbbinál már biztosan nem nő ez a szám. Lisztes és Rósa már javában elmúlt 30, ezért bár kiváló futballistákról van szó, érthető, hogy elsősorban csereként számítanak rá edzői, ami akkor lenne igazán üdvözítő megoldás, ha stabilan volna előttük megfelelő kezdőjátékos.

5. Érdekes kérdéskör az is, hogy ki hányszor padozta végig a mérkőzést. Ezt számszerűsíteni könnyű, értékelni azonban nehéz. Mindjárt a két, ebben a kategóriában élen tartózkodó játékosunk esete jól tükrözi a kettősséget: a 7 alkalommal is kispadon jegelt Józsi György aligha örül a végigmelegített mérkőzéseknek, viszont a 6 alkalommal közvetlenül mögötte található Sváb Dániel karrierjének jelen stádiumában előrelépést jelent az, hogy legalább a kispadon sokszor számolnak vele. Jova és Fitos 5-ször várta hiába a pályára lépését, míg Csizmadia, Ranilovič és Végh 3-szor maradt hoppon – a 4-es szám ez esetben kimaradt. Balog, Pölöskey és Morales 2-szer nézhették végig a legközelebbről a találkozót, míg 1-szer ragadt a kispadon Maróti, Félix, Somália, Grúz, Rodenbücher és a bevezetőben már említett Gárdos, akinek egyelőre ez jelenti az idei NB1-es szereplést. A maradék 14 játékosunk (illetve Alison hiányában már csak 13) ilyen-olyan okokból kifolyólag sosem ülte végig a vezetőedző mellett az aktuális meccset.

6. És végezetül elérkeztünk a legizgalmasabb kérdéshez: eddig kik a vesztesei és nyertesei Détári Lajos érkezésének? Ha a veszteseket vizsgáljuk, mindenképpen a sor elejére kívánkozik a két eltanácsolt brazil légiós, Félix és Alison, hiszen ők végleges vesztesek lettek, és az új szakvezető döntése értelmében már nincs is lehetőségük bizonyítani. Igaz, Alison nem csak a játéktudásával (vagy inkább annak hiányával) érte ezt el, hanem újfent deviáns magatartásával is… Egyértelműen hátrébb került a rangsorban Fülöp Noel, aki Prukner mesternél többször is bekerült a kezdőbe, majd pechjére mire felépült egy apróbb sérülésből, addigra a neki bizalmat szavazó vezetőedző lemondott, azóta pedig csak az NB2-ben és a Ligakupában bizonyíthat. Hasonló cipőben jár Grúz Tamás is, akit szintén hátráltatott egy kisebb sérülés a Prukner-éra végén, de egyelőre ebből felépülve sem számol vele az új szakvezető. Az edzőváltás vesztesei közé még két kapus sorolható: egyértelműnek tűnik, hogy Détári a lehetőséget remekül megragadó Jovával és a saját emberével, Gyenessel számol hosszú távon, ebből kifolyólag Végh és Ranilovič vélhetően nem sokszor állhat majd bajnokin a kapunkba – a veterán portást még nem is nevezte meccskeretbe az új stáb, de a szlovén is csak Gyenes peches sérülése miatt ülhetett le kétszer a kispadra Détári Lajos mellé. A sor végére idevehetjük Rósa Dénest is, aki az új tréner érkeztével csak csereként segíthetett a csapaton, míg előtte ha egészséges volt, akkor a legritkább esetben maradt ki.

Az edzőváltás nyertese díjat eddig alighanem Tóth Bence birtokolja, akire noha az utóbbi időkben Prukner mester is egyre többet számított, a volt világválogatott már egyértelműen bízik benne: mindannyiszor kezdő volt nála és csak a győri második félidőre kellett lejönnie a pályáról. Balog Zoltán a másik futballista, akire kimutathatóan több szerep hárul: a rutinos hátvéd az első 7 fordulóban mindössze csak 301 percet játszott, azonban Détárinál még egy másodpercet sem mulasztott el. A brazil Somália is ezen az úton indult el, ám egyre ígéretesebb teljesítményének egy edzőmeccsen beszedett sérülés egyelőre gátat szabott. Végezetül pedig meg kell említeni Liban Abdit és Andrezinhót, akiknek a rehabilitálásában vélhetően szerepet játszott az új szakmai stáb is.

Nos, a válaszokat megadtam a saját magam kérdéseire, ám okosabb nem lettem. A számok erdejéből az látszik, hogy jóformán Mark Otten az egyetlen, akire mindig lehet számítani, a másik 10 futballistát mellé a szezon eleje óta keressük… Mindannyiunk nevében remélem, hogy már nem sokáig, és a Pápa elleni meccsen kifut végre a nyerő tizenegy, akik aztán lendületből behúzzák a Derby-t is!

Hajrá Fradi!

Összeállítást készítette: Simon József