2024. november 28. csütörtök

Volt egy meccs (Újpest – FTC), volt egy edző (Détári Lajos)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2012. augusztus 20.

Kicsit később írom ezt a bejegyzést, mint az elmúlt időben szoktam. Nem, nem azért, mert még mindig keresem a szavakat a döbbenet után, pedig akár ez is lehetne az ok. Ennél sokkal egyszerűbb a helyzet, nem voltam otthon. A meccset láttam, bár ne láttam volna, de írni nem volt lehetőségem. Így azt is megtudtam, azóta már nem Détári az edzőnk. Legalább lesz miről írnom, volt az egyik első gondolatom.

Most, hogy a billentyűzet előtt ülök, sem változtattam ezen a gondolaton. Mert magáról a meccsről nem tudnék sokat írni. Hetek óta szajkózom én is, ez kevés. Azért írom, hogy én is, mert Détári Lajos egy dologban tényleg történelmet írt. Az utóbbi években, és itt lehet elég nagy számokat behelyettesíteni, ő volt az egyetlen ember, aki egységbe tudta forrasztani a Fradi táborát. Példa nélküli egység alakult ki abban a tekintetben, hogy Détári Lajos nem a megfelelő személy a Fradi kispadjára, egyszerűbben és prózaiabban, alkalmatlan a Fradi edzőjének. Az internetnek hála a szurkolói akarat ma már sokkal egyszerűbben és nyilvánvalóbban jelenik meg, mint korábban. Amiről korábban csak kiskocsmák mélyén, házibulikban, zártkörű rendezvényeken beszélgettek emberek, azt ma közhírré teszik a nagy világhálón. Voltak, vannak különleges, mondhatni vadul egyedi vélemények, amelyek természetesen vitákat generálnak, sokszor egymás felmenőinek a szexuális tevékenységekkel összeolvasztott emlegetéséig, van hogy még az állatok sem maradnak ki a témakörből, persze csak az emlegetést értve. Szóval a vélemények különbözőek, a szurkolóké különösen. Détári Lajos megítélése azonban nem szült vitákat. Mikor indult el ez a folyamat? Viszonylag jól datálhatóan akkor, amikor tavasszal a Videoton ellen vereséget szenvedett a csapat. Onnantól kezdve ordító ellentmondásba keveredtek a meccs előtti bevezető és a meccsek utáni értékelő nyilatkozatok. A felajzott szurkoló a beharangozott győzelmet várta, ehelyett arcpirító, gyalázatos, egyértelműen Fradihoz méltatlan teljesítményt látott a pályán. Nem egyszer, nem kétszer, sorban egymás után. Csodálkozunk, ha ugyanezek a szurkolók a fejükhöz kaptak, amikor az előbb vázolt folyamat közben klubunk vezetése szerződést hosszabbított Détári Lajossal? A szurkoló lehet elvakult, sőt vak is, neki szurkolói voltából eredően joga van egyoldalúan fanatikusnak lenni. Sok egyéb mellett ez is megkülönbözteti a vezetőtől. Egy vezetőnél a döntései meghozatalakor más szempontoknak kell érvényesülnie. Gyakran van, hogy ezeket a szempontokat nem érti az elvakult szurkoló, mert nem avatják be a részletekbe, más kommunikációt kap. A profinak nevezett világban sok ilyen van. Ám a profinak nevezett világban a vezető a döntéseiért vállalja a felelősséget. A jóért is, a rosszért is. Adott esetben nagyon kíváncsi lennék, legalább így utólag, mik voltak azok a szempontok, amelyek a tavasszal Détári szerződéshosszabbításához vezettek. Aztán arra is, mikor látták be, hogy lóversenyhasonlattal élve, rossz lóra tettek?

Détári Lajos munkásságát a tegnapi meccs is illusztrálta. Elképzelése volt, hogy a Fradit középpályán senki nem győzheti le, ott mindent megoldunk. A megerősített középpálya tagjai egyre többet játszottak a védelemben és a csatársorban is. Elvakult szurkolóként nem értettem Böde ékként való játékát, korábban Pölöskey agyonsztárolt játékát, aztán tegnap például Gyömbért jobb-bekkben. Nem értettem, miért ürült ki a védősorunk. Távozott Maróti, Balog, Junior, érkezni meg nem érkezett senki. Nem a nevekkel, a számokkal van bajom. Látszott, hogy kevés. Sérülés, eltiltás esetén nincs alternatíva. A középpályások nem oldanak meg mindent. Jönnek a helyezkedési hibák a védelemben, amiket rutinos csapatok gólokkal büntetnek. Olyan csapatok, amelyekkel a felkészülés során mutatóban sem találkoztunk, bár azokon a meccseken is kaptunk elkerülhető gólokat. Ott még nem volt annyira szembetűnő, mert előre tudtunk válaszolni. Akkor. Érdekes módon az NB I-ben, ebben a gyenge színvonalúnak mondott élvonalban, már nem. Itt már nem látszott a támadó taktikából semmi. És ez tragikus, ebbe valóban bele lehet bukni. Détári Lajos belebukott. A Fradi érdekeit nézve azt remélem, nem túl későn. Magyarán innen még fel lehet állni.

Innen még fel kell állni! Holnap bemutatják az új edzőt, akivel Détári háta mögött már javában tárgyaltak. Mert azt ugye senki nem hiszi, hogy Augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön, egy nap alatt oldódott meg minden? Én csak egyet remélek, akárki is lesz az új edző, nem csak szavakban akar bajnok lenni, elképzeléseit a pályára vetíti, hogy ott az elvakultságában sokszor vaknak tűnő szurkoló is észreveszi és meglátja. Ha pedig ez a szurkoló egyszer meglátja azt, amit mindig is akart látni, akkor tűzbe megy a csapatáért, akkor poklot csinál az ellenfélnek, megadja azt a körítést, ami ugyancsak a Fradihoz méltó. Csak így sikerülhet újra visszakapaszkodni a csúcsra. Őszintén, hittel, bizalommal, egymás kölcsönös tiszteletével. Mindenkinek megvan a maga feladata és a felelőssége, vezetőnek, edzőnek, játékosnak és szurkolónak. Mindegyik kell a sikerhez, elvitatni a másik szerepét botorság. Együtt, csak így sikerülhet!

A héten is lesz egy meccs. Hajrá Fradi!

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

6 hozzászólás

  1. kollárné bartus andrea írta:

    Szeretlek Döme!!!!!! Nem a Te hibád.

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 20. 20:07

  2. exmotoros írta:

    Hát sziasztok Zöld az Isten és Fehér a szakálla! Nekem 60 éve zöld a szívem de most nem látok Erkölcsöt Erőt Egyetértést a fradinál. Remélném hogy NYILASI TIBI lesz a régi új edző!!!!

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 20. 22:40

  3. SzB írta:

    Augusztus 19-én a meccs után megírtam a szokásos hozzászólásomat, ami egy kicsit hosszabbra sikeredett, mert a bajnokság kezdete előtt leírtam, hogy a bizalmam és a türelmem az Újpest elleni meccs végéig tart. A bizalmam és a türelmem a vereséggel elfogyott, de most már az edzőváltás ismeretében felesleges lenne elemezgetni az első négy fordulóban látottakat. A taktika és az erőnlét hiányát, az érthetetlen összeállításokat és cseréket sokan leírták, bírálták. Bízzunk abban, hogy ez már a múlté.
    Exmotorossal egyetértve, sajnos, én is látom a három E hiányát, elég ha csak a Pölöskey sztorira, vagy most Détári menesztésére utalok. Hibáik ellenére egyikük sem érdemelte meg a velük szemben alkalmazott eljárási módot. Pölöskeyt nem kellett volna agyonsztárolni, Détárival pedig nem kellett volna idő előtt szerződést hosszabbítani, majd a háta mögött az utódlásáról tárgyalni.

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 21. 13:27

  4. SzB írta:

    Két dolgot elfelejtettem.
    Ha igaz az, hogy Détárinak nagy szerepe volt a tehetséges fiatalok (Busai, Batik, Orosz, Máté, Beliczky, Simita…) idehozatalában, akkor azt meg kellene köszönni neki, s talán ezen a területen foglalkoztatni.
    A csodálatos, „gyászos” idegenbeli mezünket nem lehetne háttérbe szorítani? Már a Kecskemét elleni hazai meccsen is indokolatlan volt a használata, s nem is vált be. Szombaton a másik lila-fehér csapat ellen miért nem lehetett zöld-fehérben játszani?

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 21. 13:39

  5. Horváth Gusztáv írta:

    Kedves Balázs!
    Nagyon visszafogottan ír. Én nem hiszem, hogy Dömének lenne szerepe a (remélem) tehetséges magyar fiatalok leigazolásában, ebben inkább elnöki szándékot látok. A fiatalokban, pl. Oroszban, Beliczkiben és Batikban még sok örömünk lesz. Nem tudom, kire hallgat az új edző, remélem nem honfitársára, Ottenre. Ha sikerül vele pl. Önöknek megértetni, hogy mit jelent(ett) Magyarországon a Fradi, azzal teszik a legtöbbet.
    Szakmai tanácsot, gondolom, kap eleget és egy ideig nem fog tudni szelektálni.
    Üdvözlettel
    hg

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 21. 20:42

  6. SzB írta:

    Kedves Gusztáv!
    Nem kell mindenben egyetértenünk, de abban igen, hogy HAJRÁ FRADI!

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 22. 21:13

HOZZÁSZÓLÁS