A derbit követő váratlan tél után már három bajnoki mérkőzésen vagyunk túl. Az Eger elleni mérkőzést a csodával határos módon sikerült megrendezni a Puskás Stadionban. A meccs előtti napon szerencsém volt az Üllői úton találkozni a csapat vezetőivel, akik éppen akkor tértek vissza a „terepszemléről”. Lehangolóan nyilatkoztak a stadion pályájának állapotáról. Ennek ellenére mindent megtettek a játéktér rendbehozatala érdekében, s gondolom, az MLSZ megkönnyebbülésére, nem kellett újabb meccset elhalasztani. A jó munka eredménye lett a 4:0-s győzelem és az MLSZ elmaradhatatlan büntetése, rendezői hiányosságok miatt. Véleményem szerint inkább elismerés járt volna!

A szombathelyi meccsről csak röviden. Nehéz mérkőzés volt, a tipikus egy gólos küzdelem volt. Mi álltunk közelebb a győzelemhez, de a védelmünknek köszönhetően ez majdnem az ellenfélnek sikerült. Nevetséges volt, hogy Halmosi nagy bedobásai jelentették a legtöbb veszélyt, mert nem volt egy jól fejelő középső védőnk (például Klein), illetve a kapusunk nehezen szakadt el a gólvonaltól. A játékvezető ténykedése – véleményem szerint – kritikán aluli volt, nem védte futballistákat. Leonardoról legalább egy szombathelyit ki kellett volna állítani, rúgták, mint a répát. (Az MTK ellen is ezt a stílust folytatta a Haladás, ott meg is lett az eredménye, sárga lapok, kiállítás.) Olvasóink figyelmébe ajánlom Lakat T. Károly írását: „El a lábakkal Leonardotól!”.

Akkor következzék a Siófok elleni meccsről a véleményem. Végre, beköszöntött a tavasz! Szép idő, szép győzelem, főleg, ha hozzáteszem, hogy ez a régi mumusunk ellen született meg. Rengeteg kidolgozott gólhelyzet, Böde mesterhármas, első Leonardo gól! Mindez nagyon örömteli, de a két bekapott gól már kevésbé. Ennek okai részben az előző szakaszban megtalálhatók… Erdős játékvezető nevét örökre megjegyeztem, nem elsősorban a kiváló teljesítménye miatt. Bár, az egyetlen sport napilapunk szerint „egy-két apró hibától eltekintve jól vezette a mérkőzést”. Úgy látszik, más az értékítéletünk, én elfogult vagyok… (Megint Leonardo kapott sárga lapot, akit 90 percen keresztül rúgtak, löktek.) Mindenesetre a 4:2-s győzelemnek, a három pontnak nagyon tudtam örülni!

Nehéz hét következik! A végső helyezést tekintve sorsdöntő, hogy hány pontot sikerül szereznünk Kispesten és Diósgyőrben. Harcra fel! A sérültek, betegek mielőbb gyógyuljanak meg!

Hajrá Fradi!

SzB
2013. április 15.

Képek: Sas Gábor